What do you think?
Rate this book


260 pages, Paperback
Published January 1, 2016
Őszintén szólva bár csak 3 csillag, sokkal jobb volt ez a kötet, mint vártam. Sőt meglepő, hogy ennyire kevesen olvassák, holott Mörk Leonóra nevével azért lehet találkozni az Elle-ben és a Nők Lapjában (amiket egyébként én sem olvasok,) de a célközönség nagyjából egyezik.
Szerencsére voltam olyan bölcs, hogy ne olvassam el a fülszöveget, úgyhogy nagyjából zéró tudással mentem bele a könyvbe. Azért a molyon a címkékre rápillantottam, de ennyi. A történelmi romantikus nem annyira az én műfajom. Egyrészt szerintem ez egy nehéz műfaj, sokszor nagyon érezhetően csak díszlet a történelmi része, ami szerintem zavaró. Másrészt a történelmi korokból leginkább a 20. század érdekel, ellenben mondjuk a középkort kifejezetten nem szeretem. Ez a regény igazából két idősíkot követ, a magyar Mártáét a 21. században, bár már itt is van egy jelen-múlt bontás; illetve a 18. század elején egy rakat másik szereplőét. Két mozgatórugója van a regénynek az idővel való játszadozáson kívül: a gyöngyfigurák rejtélye és a szerelem.
Természetesen a 250 oldal végére minden szál összeért valahogyan, ahogyan az előre várható volt. Viszont be kell vallanom, előfordult, hogy elvesztem a szereplők között. Például a magyar 18. századi Ádám naplóját, ezáltal persze a karakterét is, bár értem, hogy miért kellett behozni, igazából teljesen hanyagolható a történet szempontjából. Ettől függetlenül az ő naplórészleteit élveztem a legjobban olvasni, de amikor átváltottunk a többi 18. századi szereplőre, akik a könyv felét kitették, akkor teljesen érvényét vesztette, mivel ő is gyakorlatilag hallgatója volt a nem sokkal korábban történteknek, és effektíve semmilyen aktív szerepe nem volt ezen kívül.
Folyamatosan ott vibrált a szemem előtt Tracy Chevalier Leány gyöngy fülbevalóval c. regénye, amiből film is készült, és ezévben olvastam. Egyrészt a cím is azt idézi, valószínűleg teljesen direkt. Illetve az a regény Vermeerről és az ő egyik festménynek keletkezési körülményeiről szól. Ebben a kötetben pedig egy Vermeer tanulmányfestmény áll a középpontban, illetve szintén igazgyöngyök. Esetenként még a hangulat is hasonlított kicsit. Viszont itt jön egy naaagy de. Mörk Leonóra egyáltalán nem tud annyira jól írni, karaktereket és (történelmi) hangulatot teremteni, illetve cselekményt vezetni mint Tracy Chevalier. Az persze érződik, hogy jártas az írásban, de egyáltalán nincs egység a kötetben. Olyan érzésem volt, hogy mindent (is) bele akart zsúfolni, ami éppen eszébe jutott. Épp ezért már a mindenféle kulturális (történelem, zene, irodalom, művészettörténet stb.) utalás is tulajdonképpen nagyon sok volt, alig maradt meg valami belőlük a fejemben. De van egy csomó téma, amibe belekap Leonóra, és a 21. századi szálon csak szimplán sok és felesleges, mert karaktert akarna vele árnyalni, de valójában Mártának nincs karaktere. Csak egy lány, aki grafikus, 21 évesen szerelmes volt, a megélhetést választotta a művészlét helyett, és magyar, azaz ismeri a nyelvet, és tud rajta olvasni. Ennyi. Senkit nem érdekelnek a gondolatai, és túlzsúfolttá teszi a regényt. A 18. században pedig valahogy nagyon beleerőltetettnek éreztem az egyértelműen feminista vonalat, sokszor a mostani szókincs behozását (pl. networking), miközben nagyon igyekezett régiesen is írni. Valahogy az egészből árad egyfajta sznobság, ami furcsán keveredik a mostani szlenggel. És a 18. századi egészére az volt jellemző, hogy bár a környezet sok tekintetben mutatta a rengeteg kutatómunkát, mégis a karakterek egyértelműen nem abból a századból valók voltak, illetve valahogy maga az életmód sem igazán. Nem éreztem hitelesnek, egy picit sem.
Összegezve: voltak jó részei a könyvnek, a második felére én kicsit belecsömörlöttem. Egynek elmegy, rengeteg kutatómunka van mögötte, de valahogy nem áll össze egy egésszé.