Nagyon nehezen tudok erről a regényről írni. Nem olvastam még mást az Írónőtől, de a stílusát megszerettem. Viszont a történettel kapcsolatban hullámzó érzelmeim voltak.
A szereplőket szerettem, nem volt olyan részük, amit kifogásolni tudtam volna. Szeretem az ilyen típusú hősöket és hősnőket is. Alex végre megtalálja a lányt, aki mellett megnyugodhat, aki mellett önmagát adhatja és kiegészül az élete. Lexie a külvilágnak egy visszafogottabb énjét mutatja, de Alex meglátja benne a jót. Ő is a férfi miatt nyílik meg és megváltoztatják egymás életét.
A történetük igazán eseménydús lett, és ez volt a bajom is, hogy tulajdonképpen túlságosan eseménydús is lett. Sok érdekes helyzet kialakult, de ennyit nem éreztem szükségesnek. 1-1 kimaradhatott volna és cserébe a többi hosszabb is lehetett volna, vagy csak a vége. :D Nem mondom, hogy nem tetszett a könyv, mert jó volt. Műfajában teljesen megállja a helyét, csak emiatt nem tudtam maximálisan értékelni. :)