Barcelona, 1888 májusa. Alig néhány héttel az ország első világkiállításának megnyitója előtt több fiatal lány borzalmasan megcsonkított holttestére bukkannak. Sebeik egy feledés homályába merült, régi átkot idéznek.
A könyörtelen gyilkos utáni hajszába három civil is belekeveredik. Daniel Amat, az Oxfordban élő fiatal tanár, aki különös körülmények között meghalt édesapja miatt tér vissza Barcelonába. Bernat Fleixa, aki újságíróként dolgozik a Correo de Barcelonánál, és leghőbb vágya egy olyan esetről írni, amely végre híressé teszi. Az orvostanhallgató Pau Gilbert, akinek minden lépését súlyos titkok övezik. A gyilkos kézre kerítése érdekében ők hárman egy olyan 16. századi anatómiai kézirat nyomába erednek, amely merőben megváltoztathatja a tudomány állását.
Jordi Llobregat 2015-ös regénye az egyik legváratlanabb és legnagyobb sikert arató történelmi krimi volt Spanyolországban. A megjelenését követően több mint tizenöt országban keltek el a kiadás jogai, többek között az Egyesült Államokban is.
Jordi has a passion for cities, and in particular their historical evolutions and transformations. His mother’s side of the family hails from Barcelona, and his great grandfather worked in the forge that produced Pere Falqués’ famous modernist lampposts found on the Paseo de Gracia. Jordi began writing at the age of twelve after watching the film The Man from Acapulco with Jean Paul Belmondo and Jacqueline Bisset.
He currently combines writing with his work as head of a company that works on community development in cities. His work has been included in several short story anthologies.
He is director of the noir fiction festival, Valencia Negra, historical fiction festival Torrent Historia and conference cycle Xats a la Fundació.
This is a gothic horror thriller with echoes of Frankenstein, set in the bustle of 19th century Barcelona, with its old port, myriad of alleyways, dank underground tunnels where dark deeds flourish. It begins in 1888, in Oxford, where Daniel Amat is on the cusp on achieving his dreams of a post in the Ancient Languages faculty and engaged to marry Alexandra, the daughter of Sir Edward Warren, the head of the faculty. Seven years ago, Daniel left Barcelona, his home, in the the aftermath of a tragic fire which killed his brother and Angela, the woman he was engaged to, although he loved Irene, her sister. He can forsee no circumstances that would see his return to Barcelona until he receives a telegram informing him of the death of his father.
With the World Fair being staged in Barcelona soon, Daniel returns for his father's funeral where he meets some familiar faces including Irene, the woman he ran out on, now married to Bertomeu Adell, and Bernat Fleixa, a journalist who had been working on a story with his father. A number of strangely mutilated macabre corpses of women and girls have been discovered, and dark rumours fly of ancient curses and the return of the mythic black hound. Daniel's plan for a quick return to Oxford are scuppered by the knowledge that his father was murdered and the recovery of a notebook belonging to Dr Frederic Homs that his father had hidden in the tunnels. Pau Gilbert is a medical student training to be a surgeon. He has many secrets to keep safe and a number of enemies. Daniel is advised by many to leave the city and drop his inquiries into his father's death, but he is not to be put off. Daniel, Fleixa and Pau come together to explore the dark mysteries that pervade Barcelona and the work of Andreas Vesalius, a sixteenth century anatomist, that is motivating an insane serial killer to commit horrific crimes. However, the group find themselves in deadly danger as Daniel stands accused of being behind the murders and finds his quest leads a little too close to home for comfort.
This is a great and atmospheric debut novel with echoes of The Shadow of the Wind. However, I think, whilst its a wonderful read, it does not quite reach those standards. The plotting and the story would need to be more seamless and less laboured on occasions. That does not mean this is not a worthy read, because it is, it evokes the old Barcelona beautifully, capturing the uneasy and febrile mood that sweeps through and the tensions that grow prior to the World Fair. I was particularly enamoured by Pau Gilbert, a gifted medic and the courage he displays. This is a story of twists that effortlessly takes us into a Barcelona riddled with menacing forces and desperate poverty. A novel that I so enjoyed reading and recommend. Many thanks to Quercus for an ARC.
En la Barcelona de finales del Siglo XIX, en vísperas de la Exposición Universal de 1888, las tensiones recorren la ciudad. La industrialización galopante y deshumanizadora, choca con el ansia de la clase obrera, pobre y harapienta, de organizarse y exigir los derechos que les lleven a disfrutar de una vida mínimamente digna y no limitarse a trabajar hasta dejarse el pellejo. La clase adinerada, aristócratas y nuevos ricos, se alían con el poder político para poner coto a estos muertos de hambre, cuyo único objetivo en la vida deber ser el de servir de mano de obra barata y desechable. El caldo de cultivo es fuerte y amenaza con explotar en cualquier momento. El dinero se mueve a raudales y la corrupción campa a sus anchas. Nada nuevo, por otra parte. Buena ambientación.
En estos arrabales ahítos de miseria y desesperanza, que surgen al calor del desarrollismo industrial decimonónico, también pueden ser el cazadero ideal de desalmados y psicópatas. ¿A quien le importa unos pocos muertos más arriba o abajo? Ya tenemos a nuestro asesino.
El secreto familiar tampoco podía faltar. Una familia burguesa que acaba desmembrada por un extraño accidente. Alguien muere. El amor y los celos campan por sus fueros. La familia se rompe y años más tarde, un acontecimiento extraordinario despierta los secretos sepultados y moviliza a los supervivientes de la tragedia. Un poco visto esto.
Un misterio escondido en un antiguo manuscrito. En un tratado de anatomía del insigne Vesalio, reputado anatomista que revolucionó el estudio de esta disciplina, al buscar respuestas en la disección directa de especímenes humanos. ¿Qué escondió el médico renacentista, que lleva a los hombres a perder la cabeza y la racionalidad?
Excelentes secundarios: Freixa, Gilbert, Adell......dan mucho juego y diversidad a la trama.
Trama interesante, acción, un buen giro final......y al final 3 estrellas ¿Porqué?
Pues la impresión es que todos estos puntos de partida interesantes se convierten un poco en un batiburrillo. Que si la Exposición, que si la electricidad, que si los túneles de la Ciudadela, que si los médicos, demasiados hilos de los que tirar y lo peor, ciertos toques de Fantasía "gótica", por decir algo, que me han echado a perder el buen sabor de boca que me estaba dejando la novela. Vamos que el final y culmen de la trama, el misterio del gran Vesalio, es un timo...y ahí lo dejo.
Que se lee con gusto, si. Que la trama está bien hilada, si. Que el final es un fiasco, también.
Είχα ακούσει τα καλύτερα για αυτό το βιβλίο αλλά τελικά δεν ανταποκρίθηκε στις προσδοκίες μου! Παρά τη κάποια ατμοσφαιρικότητα και κάποιες στιγμές ίντριγκας δε κατάφερε ο συγγραφέας να μου κρατήσει αμείωτο το ενδιαφέρον! Η παρουσίαση των κεντρικών ηρώων ήταν επιφανειακή με αποτέλεσμα να μη με ενδιαφέρει η τύχη τους κατά τη διάρκεια της ανάγνωσης εκτός από μια εξαίρεση αυτή του Πάου Ζιλμπέρτ. Λόγω της έλλειψης ενδιαφέροντος για τους ήρωες η συνάντηση δύο ανθρώπων που ήταν ερωτευμένοι αλλά χώρισαν δε με άγγιξε και με άφησε παγερά αδιάφορη σε σημείο που να βαριέμαι τις αναφορές σε αυτούς σαν ζευγάρι. Σε μερικά σημεία δεν είχε κάποια σαφήνεια στη χρονολογική σειρά των γεγονότων με αποτέλεσμα να μην είναι εύκολο να ακολουθήσεις τη πορεία τους. Μετά από ενδιαφέρον στιγμές ακολουθούσαν κεφάλαια με δευτερεύοντα γεγονότα που σου μείωναν τη περιέργεια να μάθεις τι έγινε και είναι άλλο ένα μείον για μένα. Επίσης στο τέλος αν και με εξέπληξε το πρόσωπο που κρυβόταν πίσω από τα εγκλήματα δεν έμεινα ικανοποιημένη από τον τρόπο που το απέδωσε ο συγγραφέας μιας και η τελική σύγκρουση θύμισε μάχη Batman εναντίον Superman με βοηθούς άλλους σούπερ ήρωες! Για μένα Το μυστικό του Βεσάλιου είναι μια ιστορία με καλές προοπτικές που ο συγγραφέας δεν εκμεταλλεύτηκε σωστά! Η απόπειρα του να συνδυάσει τον Φρανκενσταιν με τη Σκιά του Ανέμου δεν ήταν επιτυχείς!
I read good reviews about this book but in the end it did not live up to my expectations! Despite the gothic atmosphere and some moments of intrigue, the author did not manage to keep my interest undiminished throughout the whole story! The description of the main characters was superficial so I was not interested in their fate during the reading of the story except for one exception that of Pau Gilbert. Because of my lack of interest in the main characters I couldn't appreciate the attempt to reconcile broken up lovers due to tragic circumstances and giving them a second chance, on the contrary I was bored throughout their interactions! In some events there was no clarity as to their chronological order so it was not easy to follow their course and some didn't even make sense! Another minus is that after interesting moments, chapters followed with secondary events that reduced my curiosity to find out what happened. Also in the end, although I was surprised by the person behind the crimes, I was not satisfied with the way the author attributed it, since the final confrontation was like Batman vs. Superman fighting with the help of other superheroes! For me The secret of Vesalius is a story with good prospects that the author did not take advantage of properly! He wanted to combine Frankenstein and The shadow of the wind but didn't do so successfully!
ΤΟ ΤΑΞΙΔΙ ΣΤΟ ΓΟΤΘΙΚΟ ΜΥΘΙΣΤΟΡΗΜΑ "ΤΟ ΜΥΣΤΙΚΟ ΤΟΥ ΒΕΣΑΛΙΟΥ" ΗΤΑΝ ΣΚΟΤΕΙΝΟ Κ ΑΠΟΛΑΥΣΤΙΚΟ. ΚΑΘΕ ΣΕΛΙΔΑ ΤΟΥ ΤΡΟΦΟΔΟΤΟΥΣΕ ΤΟΝ ΑΝΑΓΝΩΣΤΗ ΜΕ ΤΕΚΜΗΡΙΑ ΠΟΥ ΕΠΡΕΠΕ ΝΑ ΕΝΩΣΕΙ ΩΣΤΕ ΝΑ ΑΠΟΚΑΛΥΦΘΕΙ ΤΟ ΠΑΖΛ. ΒΑΣΙΚΟΙ ΠΡΩΤΑΓΩΝΙΣΤΕΣ Κ ΔΕΥΤΕΡΑ ΠΡΟΣΩΠΑ ΣΥΝΘΕΤΟΥΝ ΜΙΑ ΙΣΤΟΡΙΑ ΓΕΜΑΤΗ ΑΝΑΤΡΟΠΕΣ, ΜΥΣΤΙΚΑ, ΛΑΘΗ Κ ΨΕΜΑΤΑ ΜΕ ΜΟΝΑΔΙΚΟ ΣΤΟΧΟ ΤΗΝ ΕΠΙΔΕΙΞΗ, ΤΟ ΑΙΣΘΗΜΑ ΤΗΣ ΕΠΙΚΡΑΤΗΣΗΣ Κ ΕΠΙΒΙΩΣΗΣ, ΑΛΛΟΤΕ ΝΑ ΞΕΦΥΓΟΥΝ ΑΠΟ ΕΜΜΟΝΕΣ, ΝΑ ΕΚΜΕΤΑΛΛΕΥΤΟΥΝ ΑΤΟΜΑ Κ ΚΑΤΑΣΤΑΣΕΙΣ, ΝΑ ΙΚΑΝΟΠΟΙΗΣΟΥΝ ΤΙΣ ΠΙΟ ΤΡΕΛΕΣ ΤΟΥΣ ΕΠΙΘΥΜΙΕΣ. ΑΛΛΩΣΤΕ Η ΛΗΘΗ, ΟΙ ΤΥΨΕΙΣ... ΔΙΑΠΟΤΙΖΟΥΝ ΤΟ ΒΙΒΛΙΟ ΑΠΟ ΤΗΝ ΑΡΧΗ ΜΕΧΡΙ ΤΟ ΤΕΛΟΣ...
ΔΕ ΘΑ ΜΠΟΡΟΥΣΑ ΝΑ ΠΩ ΠΕΡΙΣΣΟΤΕΡΑ ΓΙΑ ΝΑ ΜΗΝ ΠΡΟΔΩΣΩ ΚΑΤΙ. ΕΙΝΑΙ ΕΝΑ ΒΙΒΛΙΟ ΣΤΟ ΟΠΟΙΟ ΒΟΥΤΑΣ ΒΑΘΕΙΑ Κ ΕΠΙΖΗΤΑΣ ΝΑ ΒΡΕΙΣ ΤΗΝ ΑΛΗΘΕΙΑ. ΕΝΙΩΣΑ ΠΩΣ ΗΜΟΥΝ ΕΓΩ Η ΠΡΩΤΑΓΩΝΙΣΤΡΙΑ Κ ΠΡΟΣΠΑΘΟΥΣΑ ΝΑ ΣΥΛΛΕΞΩ ΤΑ ΣΤΟΙΧΕΙΑ ΠΟΥ ΧΡΕΙΑΖΟΤΑΝ ΓΙΑ ΝΑ ΛΥΣΩ ΤΟ ΓΡΙΦΟ.
ΦΥΣΙΚΑ Κ ΜΠΟΡΕΙ ΝΑ ΧΑΡΑΚΤΗΡΙΣΤΕΙ ΓΚΡΟΤΕΣΚΟ ΜΥΘΙΣΤΟΡΗΜΑ ΑΦΟΥ ΟΙ ΠΕΡΙΓΡΑΦΕΣ ΤΟΥ ΗΤΑΝ ΤΟΣΟ ΩΜΕΣ Κ ΡΕΑΛΙΣΤΙΚΕΣ ΠΟΥ ΣΟΥ ΕΚΟΒΑΝ ΤΗΝ ΑΝΑΣΑ. ΠΟΛΛΕΣ ΦΟΡΕΣ ΕΠΙΑΣΑ ΤΟΝ ΕΑΥΤΟ ΜΟΥ ΝΑ ΦΩΝΑΖΕΙ 《ΤΙΙΙΙ;》 ΜΕ ΤΗΝ ΕΛΠΙΔΑ ΠΩΣ ΕΙΝΑΙ ΑΔΥΝΑΤΟΝ ΝΑ ΓΙΝΟΝΤΑΙ ΑΥΤΑ ΤΑ ΠΡΑΓΜΑΤΑ. Κ ΟΜΩΣ...
Ubicada en Barcelona a finales del siglo XIX y en el marco de la gran exposición mundial, este libro nos relata los hechos sobre varios asesinatos espantosos acaecidos en esa ciudad.
El libro tiene su punto, la verdad es que atrapa, sin embargo ha habido algunas cosas que me han saltado a rojo, para empezar se me ha hecho muy largo, es verdad que es entretenido en todo caso, pero no puedo evitar pensar que hay mucho relleno, muchos personajes involucrados y de cada personaje había que conocer su historia.
Al principio no sabes que tienen que ver en la historia principal, un chico estudiante que es médico, un médico profesor que es tartamudo, dos periodistas, una prostituta, un empresario, un policía corrupto, el padre de nuestro protagonista, que aunque muerto es otro personaje en la historia, otro médico que se volvió loco y por supuesto nuestro protagonista.
Planteando de esta manera no parecen tantos, pero resulta que hay que ir conociendo la historia de cada uno para al final entender cómo todos están involucrados en la historia y como terminan juntos, no está mal y como he dicho ha sido entretenido, pero me pareció demasiado, tal vez es que me he acostumbrado que últimamente los libros de este género son mucho más ágiles y van directo al grano, la cuestión es que por momentos me daba la impresión de que el autor rizaba mucho el rizo.
No me cabe duda de que el autor se inspiró en Jack el destripador para dibujar a su asesino, pero no me ha importado, lo cierto es que me ha sorprendido en ese sentido, estaba segura de saber quien era el asesino y aunque acerté, también es verdad que no lo hice porque el giro que da la historia fue bastante brillante,
También me ha parecido muy curioso que el autor se haya aplicado a cerrar las historias de todos los personajes menos el de nuestro protagonista, desde el principio hay muchos hoyos en la historia de él y así fue hasta el final.
Por lo demás es un thriller entretenido, a mí parecer podría tener menos páginas, pero me ha gustado y me la he pasado bien leyendo este libro y aunque diga lo que diga, la verdad es que al final me han gustado todos los personajes y la historia de todos ellos.
Ο Jordi Llobregat δεν είναι μόνο συγγραφέας αλλά και διευθυντής και διοργανωτής του φεστιβάλ φαντασίας νουάρ «Valencia Negra». «Το μυστικό του Βεσάλιου» είναι το πρώτο του μυθιστόρημα, το οποίο μπορώ να σας πω εκ των προτέρων ότι το λάτρεψα. Είναι ένα υπέροχο ανάγνωσμα, το οποίο το είχα για πάρα πολύ καιρό να κάθεται στο ράφι της βιβλιοθήκης μου αδιάβαστο.
Βρισκόμαστε στη Βαρκελώνη στα τέλη του 19ου αιώνα, το Μάιο του 1888 για την ακρίβεια, τη χρονιά που θα πραγματοποιούνταν η Διεθνής Έκθεση στην πόλη. Ο Ντανιέλ Αμάτ, ένας νεαρός καθηγητής της Οξφόρδης, επιστρέφει στην πόλη μετά από χρόνια απουσίας για την κηδεία του πατέρα του. Χωρίς να το θέλει όμως εμπλέκεται σε μια υπόθεση δολοφονίας και βρίσκεται να αναζητά τον αδίστακτο δολοφόνο δύο νεαρών κοριτσιών και έρχεται αντιμέτωπος με πρόσωπα και γεγονότα που νόμιζε ότι είχε αφήσει πίσω του για πάντα. Στο πλευρό του, ο δημοσιογράφος Μπερνάτ Φλέιτσα και ο Πάου Γκιλμπέρτ ένας λαμπρός φοιτητής της ιατρικής. Οι τρεις μαζί αναζητούν το αρχαίο χειρόγραφο του Βεσάλιου για την ανατομία, στο οποίο φαίνεται να κρύβεται η λύση για το μυστήριο.
Τα ογδόντα κεφάλαια του βιβλίου περιγράφουν τι συνέβη στη Βαρκελώνη κατά τη διάρκεια των είκοσι τεσσάρων ημερών που προηγήθηκαν της Διεθνούς Έκθεσης του 1888 και για δύο εβδομάδες μετά. Τα κεφάλαια είναι αριθμημένα και τιτλοφορούνται σε άμεση σχέση με την ιστορία. Για παράδειγμα: "Επιστροφή - Είκοσι τέσσερις ημέρες από τα εγκαίνια της Έκθεσης".
Μια ιστορία που με τράβηξε από την πρώτη κιόλας σελίδα. Ο πανέμορφος τρόπος γραφής (με την εξαιρετική μετάφραση της Χριστίνας Θεοδωροπούλου) με ανατρίχιασε ουκ ολίγες φορές αφού, γιατί να το κρύψω άλλωστε, μου θύμισε αρκετά τον αγαπημένο μου Θαφόν, ενώ ένιωσα και μια μικρή επιρροή από τον "Τζακ τον αντεροβγάλτη" και τον "Φρανκενστάιν" της Mary Shelley. Αυτή η σκοτεινή ατμόσφαιρα, το σουλατσάρισμα στα σκοτεινά, ομιχλώδη κι υγρά πλακόστρωτα της Βαρκελώνης, δε σταμάτησαν να με μαγεύουν καθ’ όλη τη διάρκεια της ανάγνωσης. Κι αυτές οι μεγαλειώδεις περιγραφές του, για όλα όσα συμβαίνουν στις σελίδες αυτού του βιβλίου… περιγραφές για μυστικά και μυστήρια, για μίση και προδοσίες αλλά κυρίως περιγραφές που αφορούσαν στην αγάπη. Για την ακρίβεια, ο ομφαλός της ιστορίας είναι η αγάπη. Από εκεί ξεκινάνε όλα κι εκεί όλα καταλήγουν. Στην αγάπη.
Με λίγα λόγια έχουμε ένα υπέροχο ανάγνωσμα στο οποίο πολλά γεγονότα μπλέκονται γύρω από το ίδιο μυστήριο και μας δίνουν ένα άρτιο και εξαιρετικό αποτέλεσμα. Υπέροχοι οι βασικοί χαρακτήρες, μα ακόμα πιο όμορφοι οι υποστηρικτικοί: κατά συρροή δολοφόνοι, διεφθαρμένοι αστυνομικοί, καλόκαρδες ιερόδουλες, έντιμοι φτωχοδιάβολοι και μυστηριώδεις κάτοικοι των υπονόμων, που σε κάνουν να θέλεις να τους γνωρίσεις περισσότερο. Φανταστική πλοκή, καλογραμμένη και συναρπαστική από την αρχή μέχρι το τέλος. Επιστήμη και δεισιδαιμονίες παλεύουν στήθος με στήθος σε μια πόλη γεμάτη αντιφάσεις. Ένα αρχαίο βιβλίο ανατομίας που κρατά το κλειδί για ένα μεγάλο μυστικό και που αναζητά απεγνωσμένα και ο δολοφόνος. Μυστήριο και αγωνία που ακολουθούν τον αναγνώστη σε κάθε γύρισμα της σελίδας.
Και για να καταλήξω, εάν σας αρέσουν αυτού του είδους τα μυθιστορήματα κι αν είστε ένας από τους φανατικούς αναγνώστες του Carlos Ruiz Zafón και δεν το έχετε διαβάσει ακόμη, δεν ξέρετε τι χάνετε. Αν είστε από τους «άλλους» δεν ξέρετε τι χάνετε γενικώς!
Trivia - Η Διεθνής Έκθεση της Βαρκελώνης του 1888, ήταν η πρώτη Διεθνής Παγκόσμια Έκθεση της Ισπανίας και διεξήχθη από τις 8 Απριλίου έως τις 9 Δεκεμβρίου 1888. Ήταν επίσης η πρώτη από τις δύο που πραγματοποιήθηκαν στη Βαρκελώνη. - Ο Andrés Vesalio (Ανδρέας Βεσάλιος) στο οποίο αναφέρεται ο τίτλος του βιβλίου, είναι υπαρκτό ιστορικό πρόσωπο. Ήταν γιατρός και ερευνητής, ο οποίος θεωρείται ο πατέρας της σύγχρονης ανατομίας. - Ο Γαληνός θεωρείται ως δεύτερος σε σπουδαιότητα Ιατρός της αρχαιότητας, μετά τον Ιπποκράτη τον Κώο. - Το έργο του Γαληνού συμπλήρωσε και σε ορισμένες περιπτώσεις διόρθωσε ο Βεσάλιος - Περισσότερα για το Βεσάλιο και το έργο του μπορείτε να διαβάσετε εδώ. - Καλές αναγνώσεις!
The Secret of Vesalius is a gothic, historical thriller with huge flavour especially in it's descriptively beautiful setting of Barcelona told against the backdrop of the up and coming World Fair.
The author has a way of making you feel the surroundings, engage with the characters and go along on this fantastical trip with them - it is a dark tale indeed but eminently readable, although it did take me a while to settle into the rhythm of the writing once I was hooked I was hooked.
The underneath of it is very compelling, often extremely creepy, with bodies piling up and one man and his cohorts trying to solve an enigmatic puzzle. This is not the type of book I'd usually pick up but it has got me genuinely interested in this author and any future works. The ending was clever and emotive and it was wonderfully plotted and beautifully written.
Nothing not to like here. If you like your gothic novels on the dark side this one will be for you.
Un novela excepcional. Perfecta. Una prosa exquisita. Una ambientación extraordinaria. Un misterio que no te da un solo respiro. Una lectura sin tregua. Próximamente reseña en www.planetaeris.wordpress.com
While it was interesting to read about Barcelona in the late 1800s, I found the pacing of the story was very patchy and found it hard to sustain my focus. I did not feel attached to any of the characters. Thanks to Netgalley for an ARC of this book. All opinions are my own.
Βαρκελώνη, 1888. Η Διεθνής έκθεση της Βαρκελώνης είναι προ των πυλών, όταν πτώματα γυναικών σε τραγική κατάσταση αρχίζουν να εμφανίζονται και φήμες για μια παλιά κατάρα και ένα λαγωνικό της κολάσεως κυκλοφορούν ανάμεσα στους κατοίκους. Επίσης, ένας γηραιός γιατρός βρίσκει άσχημο θάνατο και… είμαστε ακόμη στον πρόλογο.
Κάπου εδώ μπαίνει δυναμικά ο Ντανιέλ Αμάτ, καθηγητής στην Οξφόρδη, άρτι παλιννοστήσας εις Βαρκελώνην (7 χρόνια μετά την βιαστική του αναχώρηση όταν κάηκε το σπίτι της οικογένειας με τον αδελφό και την αρραβωνιαστικά του Ντανιέλ μέσα) κατόπιν εμπήγοντος τηλεγραφήματος από πρώην φίλη (και αδελφή της αποθαμένης αρρεβωνιάρας, στην οποία ο Ντανιέλ λίαν χαλαρώς «ΕΜΠ1» αν αι συνθήκαι ήσαντο διαφορετικαί) στο οποίο αναφερόταν ο θάνατος του πατρός του υπό συνθήκες το λιγότερο περίεργες.
Ο Ντανιέλ, παρέα με τον ανορθόδοξο και λίγο φαντασμένο δημοσιογράφο Φλέιτσα ρίχνονται στην έρευνα για το θάνατο του γιατρού Αμάτ (αν ξεχαστήκατε, είναι ο πατέρας του Ντανιέλ και προφανώς ο παππούς που πεθαίνει στην αρχή) με ολοένα αυξανόμενη σιγουριά ότι επρόκειτο για έγλημαν.
Πριν περάσουν πολλές μέρες, ένας ταπεινός αλλά ικανότατος φοιτητής ιατρικής που διετέλεσε και βοηθός του εκλιπόντος γιατρού, ο Πάου (προς νερού μου) τους συνδράμει στην έρευνά τους. Επειδή δεν θα μπορούσε να είναι αλλιώς, ο Πάου ΦΥΣΙΚΑ κρύβει ένα μυστικό και γι’ αυτό προσπαθεί να μη δίνει πολύ στόχο στις παραδόσεις των μαθημάτων αλλά με την ιδιωτεία που δέρνει τους συμφοιτητές του δεν τα καταφέρνει πολύ καλά, όπως αναγκάζεται να είναι με το χέρι αγκυλωμένο ψηλά καθώς δίνει όλες τις σωστές απαντήσεις. Ωστόσο, το παρελθόν τον καταδιώκει ΚΑΙ αυτόν και έρχεται κατά πάνω του με τη μορφή ενός διεφθαρμένου και κτηνώδη πρώην υπηρέτη του πατέρα του που απολύθηκε μετά από ένα έγκαστρο βιασμό.
Η έρευνα μεταξύ άλλων φτάνει και στο 8ο "απόκρυφο" βιβλίο του ανατόμου Βεσάλιου, ο οποίος κατούρησε πάνω στις απαρχαιωμένες θεωρίες του Γαληνού περί του ανθρωπίνου σώματος, αλλά είχε την ατυχία να κάνει νεκροτομή σε ζωντανό, με αποτέλεσμα να μην περάσει καλά μετά (true story). Το πρόβλημα είναι ότι υπάρχουν μόνο 7 βιβλία και το 8ο, που δείχνει να είναι μέρος της απάντησης για την αιτία θανάτου του πατρός Αμάτ, πρέπει να βρεθεί. Ωστόσο, το βιβλίο ούτε είναι αυτό που νομίζουν οι ερευνώντες, ούτε βρίσκεται πουθενά…
Στη συνέχεια, θα εμπλακούν κι άλλα πρόσωπα, διεφθαρμένοι αστυνομικοί που κόβουν δάχτυλα με πουροκόφτες, τραβεστί τοκογλύφοι (ό,τι διαβάσατε), σφίχτες μπράβοι, καταχραστές δημοσίου χρήματος (άλλωστε μιλάμε για «Διεθνή Έκθεση», όπερ σημαίνει μεγάλα έργα, ΠΑΣΟΚ, κ.λπ.) και μια πΟτάνα (sic) η οποία βοηθάει το τρίο ντετεχτίβο έχοντας μια τρυφερή και όχι ευκόλως προσδιορίσιμη σχέση με το ΑΡΔάκι Φλέιτσα.
Το βιβλίο είναι ευχάριστο στην αρχή, η γραφή ρέει απρόσκοπτα, οι λεπτομέρειες παρουσιάζουν ενδιαφέρον, αλλά δυστυχώς, αργά η γρήγορα έρχεται ο όλεθρος με τη μορφή των ανατροπών και των σταδιακών αποκαλύψεων του τι πραγματικά συμβαίνει στο καμάρι της Καταλωνίας. Ο Λιουμπραγάτ (ή όπως προφέρεται το επίθετο του συγγραφέα) έχει απλώσει τον τραχανά σε μεγάλη έκταση, αλλά κάπου έπιασε αέρας, κάπου φταρνίστηκε πάνω στα απλωμένα και στο μάζεμα αρχίζουν τα δύσκολα και τα πράγματα γίνονται λίγο Mary Shelley style γκροτέσκα.
Θα αποφύγω τα άμεσα σπόιλερζ, λέγοντας ότι αποθαμένοι εμφανίζονται ξανά στη ζωή, πιο σαλεμένοι κι από Ελβετικό Ρολόι με κούκο που το πότισαν αμφεταμίνες, έτοιμοι να κάνουν “mwahahaha” εις βάρος των πρωταγωνιστών, ζωντανοί αποδεικνύεται ότι έχουν αποδημήσει καιρό πριν, όλα στο βωμό της ανατροπής. Κρίμα, γιατί το βιβλίο έδινε καλύτερες εντυπώσεις στο ξεκίνημα και στα πρώτα μέρη.
Jordi Llobregat es el Director del Festival Valencia Negra. A nivel literario, esta es su primera novela, que ya os adelanto que me ha sorprendido gratamente. En este libro encontraremos una parte histórica: Andrés Vesalio fue un médico e investigador, al que se le considera el padre de la anatomía moderna. Nos encontramos en la Barcelona de finales del siglo XIX: asesinatos en serie, corrupción policial, prostitutas de buen corazón y misteriosos habitantes de las cloacas. Un pasado que vuelve mientras intentan encontrar un manuscrito. Un antiguo libro de anatomía que guarda la clave de un gran secreto y que el asesino también busca desesperadamente. Una gran lectura en la que varios sucesos se entrelazan entorno a un mismo misterio. Un libro de los que hacía tiempo que no leía, con una buena ambientación de la época y un final sorprendente.
Ένα υπέροχο, καλογραμμένο, ατμοσφαιρικό και με αρκετό μυστήριο βιβλίο, που διαδραματίζεται σε μια αγαπημένη (λογοτεχνικά) για μένα εποχή! Λόγω ατμόσφαιρας και μυστηρίου με συνεπήρε, και παρόλο τον όγκο του (600 σελίδες) το τελείωσα σε δυόμιση μέρες (Θα μπορούσα και πιο γρήγορα αλλά έκανα βόλτες και έπινα καφέδες 😌)!!! Στα αρνητικά ότι κάνει μια μικρή κοιλιά σε κάποια φάση, και έχει ένα δυό πραγματάκια στην υπόθεση που λιγάκι με ξένισαν, αλλά όχι σε βαθμό να μου χαλάσει πολύ την συνολική εντύπωση! Με κάπου 50 σελίδες λιγότερες θα ήταν ακόμη πιο απολαυστικό.
Un escenario apasionante, la Barcelona de 1888 con la Exposición Universal de telón de fondo. Una trama bien construida y unos personajes que nos revolcarán el corazón más de una vez, mientras se suceden como ráfagas los sucesos que nos conducen por la historia. Si te gustan los misterios, si te atrae la época, si incluso disfrutaste con Mr.Jeckill y Mr Hyde o con cualquier historia sobre Jack el Destripador o incluso con Sherlock Holmes, no te equivocarás, este es tu libro para este verano.
Un prometedor joven es llamado para acudir al entierro de su doctor padre. Todo muy triste y bonito, reencuentro y conversaciones… Hasta que le dicen que su padre fue asesinado o_O Hasta aquí muy mundano, pero prosigue con la investigación en la que poco a poco se va descubriendo quien es el asesino, gracias a lo típico que no quiero desvelar, pero quien haya leído mucho este género lo sabrá y sino que lo lea y me dará la razón. Dicen que la ambientación del siglo XIX en Barcelona es buena. Sinceramente, no tengo la potestad de afirmarlo, pero perfectamente podría haber sido en la actualidad en cualquier ciudad.
Fantástica trama, muy bien escrita y que engancha de principio a fin. Un paseo por la Barcelona del la Exposición Universal. Unos personajes que te dejan con ganas de saber más. Felicidades al autor por esta primera novela, esperamos más.
Jordi LLOBREGAT heeft met zijn debuut “Het geheim van Vesalius” een dijk van een boek afgeleverd. Het boek pakt je in vanaf de eerste bladzijden en is eigenlijk moeilijk weg te leggen. Het boek is aangrijpend, bijwijlen grappig, soms heel erg spannend en pakt je meer dan eens bij de keel. Jordi Llobregat laat de lezer kennismaken met het historische Barcelona van 1888 wanneer de stad zich opmaakt voor de wereldtentoonstelling. Verschillende bouwwerven worden opgestart in de buurt van de haven. Alles wordt in het werk gesteld om er een mooi evenement van te maken met het nodige spektakel en met veel innovaties. Maar dan wordt de stad opgeschrikt door verschillende lijken die in de riolen worden aangetroffen. Het ene lijk al erger gemutileerd dan het andere, en allen betreffen het jonge meisjes.
De jonge Daniel Amat, jongste professor aan de gerenommeerde universiteit van Oxford die op het punt staat te huwen met de dochter van de rector sir Edward Warren krijgt het nieuws dat zijn vader is overleden in Barcelona. Daniel wordt van dat ogenblik geconfronteerd met de demonen uit zijn verleden. Hij reist af naar Barcelona om de begrafenis van zijn vader te regelen en de hieraan verbonden administratie spoedig te voltooien. Journalist Fleixa en de student geneeskunde Pau kruisen zijn wegen en nemen hem op sleeptouw en stellen een onderzoek in naar de dood van dr. Amat en naar de mysterieuze moorden. Al snel blijkt dat wijlen dr. Amat mogelijks betrokken is bij deze moorden. Hun onderzoek brengt hen tot in de krochten en riolen van Barcelona en ze worden zelfs vanuit verschillende hoeken onder druk gezet om hun onderzoek stop te zetten. Hierdoor laten ze zich echter niet afschrikken en stapje bij stapje ontdekken zij de waarheid over “Het geheim van Vesalius”.
Jordi Llobregat weet de spanning in het boek goed op te bouwen en de verschillende verhaallijnen resulteren in een mooie, maar toch verrassende plot. Zijn schrijfstijl is heel beeldend en beschrijvend maar ook heel vlot en goed leesbaar. Alle personages zijn goed uitgewerkt en passen in het plaatje. De auteur neemt ons in dit boek mee op een reis door het oude Barcelona, waarbij vele buurten die hij beschrijft thans nog bestaan en goed herkenbaar zijn. Het boek is meer dan een thriller alleen, het is ook een weergave van de geplogenheden en gebruiken in die tijd. De ondergeschikte en onderdrukte vrouw komt duidelijk naar voor in het boek en vinden we vooral terug in Irene de echtgenote van Bertomeu Adell en in de student geneeskunde Pau. De tegenstelling tussen arm en rijk, baas en werknemer worden ook niet uit de weg gegaan. De industriële revolutie wordt door de auteur mooi in het daglicht geplaatst en deze vernieuwingen vormen het kader waarin de moorden worden gepleegd.
Dit boek kan je niet enkel beschouwen als een thriller, of als een historisch boek of als een literaire roman. Het is een combinatie van de drie en ik wil dit boek benoemen als een historisch literaire thriller.
Jordi Llobregat kan zich met dit debuut meer dan meten met Carlos Ruis Zafon en met Ildefonso Falcones, maar blijft gelukkig zichzelf. “Het geheim van Vesalius” kan ik iedereen aanraden. Graag lees ik meer van deze “debutant”.
“O Segredo de Vesálio” revelou-se uma muito agradável surpresa. Já há algum tempo que um livro não tinha o poder de me surpreender e agarrar logo a partir das primeiras páginas. Gostei muito do início, do clima de mistério que Jordi criou, dos personagens nebulosos e enigmáticos e das descrições da Barcelona de 1888.
Jaj de jó kis könyv volt ez! Ne tévesszen meg senkit, hogy ilyen sokáig nyűttem, félre kellett raknom, és hát mindenféle közbe is jött, nem tudtam akkor ráhangolódni, most viszont két nap alatt befaltam a maradékát, és nagyon élveztem. 1888, Barcelona, a Világkiállítás megnyitója előtti időszak... Rendkívül izgalmas, a múlt és jelen szálait is összekötő krimi, amiben van egy csomó jólesően undorító részlet is. :)
Hamarosan a blogon is. (Azért kicsit olyan véééégre érzésem volt, hogy befejeztem. :D )
Een verhaal dat me vanaf de allereerste bladzijde in zijn greep hield. Het zorgde al voor koude rillingen door de prachtige manier van de sfeer beschrijven op een boot die in de nevelige duisternis door de schuimkoppen manoeuvreerde. Het was begonnen…
Βαρκελώνη, 1888. Σκοτεινή, μυστηριακή. Σε γοητεύει και σε φοβίζει ταυτόχρονα. Ο Jordi Lliobregat μας προ(σ)καλεί να γνωρίσουμε τη σαγηνευτική Βαρκελώνη του, μέσα από τα μυστικά της περάσματα, τις υπόγειες στοές και τα πάθη των κατοίκων της.
Δολοφονίες γυναικών. Πτώματα κατακρεουργημένα. Μυστικά.Τρεις άνθρωποι ενώνουν τις γνώσεις τους για να βρουν το μυστικό που κρύβει το παλιό χειρόγραφο του Ανδρέα Βεσαλιου, πατέρα της σύγχρονης ανατομίας και συνδέεται άμεσα με τις πληγές της πόλης που κανείς δεν τολμά να λησμονήσει.
Σίγουρα ένα απ' τα πιο ατμοσφαιρικά βιβλία που διάβασα το τελευταίο διάστημα! Με έναν λόγο τρομερά απολαυστικό, ο συγγραφέας μεταφέρει στον αναγνώστη σελίδα τη σελίδα, όλη αυτή την αγωνία και το μυστήριο που επικρατεί στις σκηνές που περιγράφει. Αναμφισβήτητα, έχει δανειστεί το άρωμα της Βαρκελώνης του Θαφόν - κάτι που, αν έλειπε, δεν είμαι σίγουρη αν το συγκεκριμένο βιβλίο θα με γοήτευε στον ίδιο βαθμό. Ένα δυνατό βιβλίο, καλογραμμένο, με έξυπνες ανατροπές και σκηνές που σε κάνουν να νιώθεις πως πραγματικά περιπλανιέσαι στη Βαρκελώνη, αφήνεσαι και φυσικά, μαγευεσαι..
"Barcelona was a place of wonder, but it could also be cruel to any person who failed to stay alert."
A good thriller which read in places as being remarkably similar in many ways to Shadow of the Wind. Gothic streets, dark shadows, menacing archways, strange characters standing next to gas lamps in cobbled streets...... it’s not on the level with Shadow of The Wind though, although I did enjoy it. It’s a good story but it’s far too long and I think it would have been a much stronger story if shorter and neater. Having said that I was pleased to stay in this Barcelona for as long as I could!
«Μέσω της ευφυΐας ο άνθρωπος ζει αιώνια, τα υπόλοιπα γίνονται βορά του θανάτου»
Η Ισπανία είναι μια από τις χώρες που θέλω να επισκεφτώ κάποια στιγμή και όταν ένα βιβλίο σε πάει νοερά σε πόλεις όπως η πανέμορφη Βαρκελώνη σίγουρα είναι ένας λόγος για να αποφασίσεις να το διαβάσεις. Όταν περιέχει μέσα στις σελίδες του και μυστηριώδεις φόνους, κυνήγι δολοφόνου, σκοτεινά μυστικά, κατάρες του παρελθόντος και αινιγματικά χειρόγραφα τότε είναι που το κατατάσσει στις πρώτες σου επιλογές. Και ξέρεις ότι δεν θα σε απογοητεύσει…
Ο Ζορδί Λιουμπραγάτ μας ταξιδεύει στην ταραχώδη και σαγηνευτική Βαρκελώνη στα τέλη του 19ου αιώνα. Οι μέρες που μετρούν αντίστροφα για τα εγκαίνια της Διεθνούς Έκθεσης θα φέρουν στην επιφάνεια τα φρικτά κατακρεουργημένα πτώματα νεαρών γυναικών. Τα τραύματα που φέρουν θα θυμίσουν στους κατοίκους της πόλης μια παλιά κατάρα που την είχαν λησμονήσει με το πέρασμα του χρόνου και θα αισθανθούν την καυτή ανάσα του Μαύρου σκυλιού στο σβέρκο τους. Ο τρόμος σπέρνεται στις φτωχογειτονιές και στα στενά της Βαρκελώνης και οι άνθρωποι φοβούνται τα παιχνίδια των σκιών τις νύχτες…
Ο Ντανιέλ Αμάτ, ένας νεαρός καθηγητής στην Οξφόρδη, επιστρέφει στη γενέτειρα του-την Βαρκελώνη-μετά από ένα τηλεγράφημα που δέχεται το οποίο τον ενημερώνει για το θάνατο του πατέρα του. Η επιστροφή του θα του ξυπνήσει δυσάρεστες μνήμες ενός θλιβερού γεγονότος. Ο θάνατος του πατέρα του έγινε κάτω από περίεργες συνθήκες και αυτός θα είναι ένας λόγος που θα τον φέρει αντιμέτωπο με μια πτυχή του πατέρα του που δεν γνώριζε μέχρι τώρα αλλά και με τις συνέπειες του παρελθόντος του. Μαζί με τον φιλόδοξο δημοσιογράφο Μπερνάτ Φλέιτσα και τον άκρως αινιγματικό φοιτητή ιατρικής Παού Ζιλμπέρτ θα εμπλακούν στην καταδίωξη ενός ανελέητου δολοφόνου και θα ενώσουν τις δυνάμεις τους προκειμένου να ανακαλύψουν ένα παλιό χειρόγραφο. Ο Ανδρέας Βεσάλιος, ο πατέρας της σύγχρονης ανατομίας, είναι ο συγγραφέας του μυστηριώδους χειρόγραφου και στις σελίδες του κρύβει το μυστικό εκείνο που μπορεί να αλλάξει την ιστορία της γνώσης. Αυτό το μυστικό αναζητά αγωνιωδώς και με σκοπό ζωής και ο μυστηριώδης δολοφόνος και τίποτα δεν θα αφήσει να σταθεί εμπόδιο στο στόχο του. Στην άγρια Βικτωριανή Βαρκελώνη τίποτα δεν είναι όπως φαίνεται…
Ένα μαγευτικό και συνάμα σκοτεινό ταξίδι στη Βαρκελώνη μιας άλλης εποχής που θα θυμίσει σε όλους μας κάτι λίγο από τη γραφή του Κάρλος Ρουίθ Θαφόν και το κοιμητήριο των λησμονημένων βιβλίων. Αλλά «Το μυστικό του Βεσάλιου» είναι ένα καθαρά γκόθικ μυθιστόρημα με στοιχεία θρίλερ, περιπέτειας και αστυνομικού μυστηρίου που θα σαγηνεύσει τους αναγνώστες μέσα από την ιστορία που έχει πλέξει ο Λιουμπραγάτ. Πολλοί το παραλληλίζουν με το έργο της Mary Shelley «Frankestein» καθώς όσο προχωράει η αφήγηση ανακαλύπτουμε την ύπαρξη παράξενων επιστημονικών πειραμάτων που σε συνδυασμό με τους μυστηριώδεις φόνους και τη γοτθική ατμόσφαιρα που διαχέεται σε όλο το βιβλίο θα μας κάνει να πιστέψουμε ότι μέσα από ένα σκοτεινό σοκάκι της Βαρκελώνης θα εμφανιστεί ένα αλλόκοτο πλάσμα.
Ο Λιουμπραγάτ δημιούργησε ένα πόνημα 600 σελίδων με μια ευφάνταστη ιστορία γοτθικού μυστηρίου και θριλερικής αγωνίας βασισμένο, θα μπορούσαμε να πούμε, στο έργο του Ανδρέα Βεσάλιου περί ανατομίας του ανθρώπινου σώματος που θα μας κρατήσει δέσμιους της πλοκής του. Ο ίδιος έχει πάθος με την ιστορία και την εξέλιξη των πόλεων και αυτό φαίνεται μέσα από τη γραφή του και με τον τρόπο που περιγράφει την αγαπημένη του Βαρκελώνη. Με αυτή την πόλη τον δένει κι ένας ιδιαίτερος δεσμός καθώς αποτελεί τόπο καταγωγής της μητέρας του.
Τα πρόσωπα του βιβλίου είναι αρκετά αλλά ο καθένας τους ξεχωριστά αποτελεί μια ιδιαίτερη οντότητα μέσα στις σελίδες του και ο συγγραφέας καταφέρνει να τους εντυπώσει στη μνήμη μας χωρίς να χρειαστεί να ανατρέξουμε σε προηγούμενες αναφορές τους για να ανασύρουμε το γιατί της ύπαρξης τους. Οι ρόλοι των ηρώων είναι σωστά μοιρασμένοι και ο καθένας επιτελεί το σκοπό του. Η ροή είναι σχεδόν κινηματογραφική με κάποια κομμάτια να νιώθεις ότι σε κρατάνε λίγο πίσω από την πλοκή αλλά τελικά για όλα υπάρχει κάποιος λόγος. Λόγοι που θα σου αποκαλυφθούν καθώς προχωράς όλο και βαθύτερα στη λύση του μυστηρίου. Οι γκροτέσκες φιγούρες των θυμάτων και η σκοτεινή πλευρά της πόλης δημιουργούν μια ανατριχιαστική ατμόσφαιρα που παρασέρνουν τον αναγνώστη σε ένα μυσταγωγικό περιβάλλον εγκαταλειμένων και ρημαγμένων σπιτιών, υπόγειων υγρών σηράγγων, παράξενων γκραβούρων, μυστηριακών χειρόγραφων και αινιγματικών χαρακτήρων.
Σίγουρα ένα βιβλίο που θα μας κρατήσει σε αγωνία με τις πολλές του ανατροπές, τη ζοφερή του ατμόσφαιρα και το γοτθικό στοιχείο που κυριαρχεί παντού. Είναι ένα καλογραμμένο μυθιστόρημα με επιρροές από τον Έντγκαρ Άλαν Πόε, τη Mary Shelley και τον Κάρλος Ρουίθ Θαφόν γεμάτο έγκλημα, ίντριγκες, πάθη και σκοταδισμό που θα μας γοητεύσει από την αρχή μέχρι το τέλος.
Decidí emprender la lectura de esta novela debido a las recomendaciones de varios amigos y conocidos, llevaba las expectativas altas, y la verdad es que las cumplió, ya que me ha resultado una novela rica, repleta de personajes interesantes y con una trama trabajada y llena de detalles y giros argumentales.
En primer lugar, quiero destacar la maravillosa ambientación que nos transporta hasta la Barcelona de finales del siglo XIX. A mi, que soy una gran amante de la novela victoriana, me ha encantado, ya que posee todos los elementos adecuados para que nos la recuerde. Es como si estuviéramos leyendo una novela ambientada en el Londres victoriano con la diferencia y peculiaridad de desarrollarse en nuestro país. Recorreremos las calles y rincones de Barcelona de una manera totalmente creíble y misteriosa. Una Barcelona repleta de tintes góticos que harán aun más interesante la novela, dándole unas pinceladas tétricas que harán las delicias de todos los amantes del misterio.
Por otro lado, como comentaba al principio, los personajes son bastante interesantes, incluso alguno dará un giro, total e inesperado, a su propia personalidad y será una gran sorpresa para el lector. Dejando, de este modo, otra pincelada más bastante importante, de originalidad en la trama. Uno de los puntos que me ha agradado mucho, ya que me encanta en todas las novelas en general, es ese pequeño toque de novela coral que posee, al hacernos recorrer mil y una aventuras con nuestros tres personajes protagonistas a la vez: Amat, Flexia y Gilbert. Ya que aúnan fuerzas y conocimientos para lograr desvelar los misteriosos asesinatos que aterrorizan a la ciudad. Respecto a este punto, también tendremos la sensación de que la novela nos recuerda a la historia de Jack el Destripador. No sé si el autor a pretendido homenajear, de una manera subliminal, a clásicos de la literatura. Ya que, hacia el final del libro, también hay parte de la trama que me recordó al "Frankenstein" de Mary Shelley. Por no hablar de la obviedad, en cuanto a la vertiente policial se refiere, de las pinceladas que podemos encontrar referentes a obras clásicas como por ejemplo cualquier historia contada por Conan Doyle y protagonizada por su archiconocido detective. Debido a todo esto, es por lo que os comentaba que me ha resultado una obra muy original y repleta de tintes curiosos en cuanto a las referencias que podemos encontrar pertenecientes a los clichés de cualquier novela de misterio victoriana, esto es en si mismo una paradoja, pero una paradoja que me ha resultado original y deliciosa.
También tendremos un poco de romanticismo, pero solo pasaremos de puntillas por este tema, la verdad es que me hubiera gustado que se profundizara más en esta faceta de la novela, sobre todo al llegar a final finalísimo de la historia. Ya que en las últimas lineas nos quedamos con la miel en los labios respecto a la pequeña historia de amor que, más bien, vislumbramos a lo largo de toda la novela. Tenía todos los ingredientes para que desembocara en un final redondo y perfecto, pero también bastante evidente y creo que el autor Jordi Llobregat a pretendido dar una vuelta más de tuerca y poner su guinda particular, respecto a este final, para no darnos lo obvio. A quedado de manera que parece que la historia se vaya a terminar de desarrollar en una próxima entrega. De todos modos "ojo" me estoy refiriendo, como bien he dicho, a la parte que atañe más a los sentimientos amorosos del protagonista no a la resolución de todos los demás aspectos de la obra.
Para finalizar, vuelvo a reiterar que, respecto al misterio que envuelve a los asesinatos, está repleto de acción y aventura proporcionándonos una narración bastante ligera, adictiva, bien construida, sin fisuras y rica en elementos argumentales.
Por lo tanto, si os gusta el misterio como a mí, sobre todo ambientado en la época que nos ocupa, y las tramas ricas y trabajadas, no dudéis en leerlo.
Πολύ συμπαθητική ιστορία η οποία ξεκίνησε αργά αλλά έπαιρνε στροφές με κάθε επόμενο κεφάλαιο. Ο συγγραφέας φαίνεται να είχε αρκετές επιρροές, με πρώτο και κύριο τον Θαφον από τον οποίο έχει δανειστεί το χρώμα και τις μυρωδιές που έδωσε στην πόλη, περιγράφοντας πολύ γλαφυρά τους καταφρονεμενους της. Έμπνευση πήρε και από Ποε και Κόναν Ντόυλ με τη βικτωριανή ατμόσφαιρα που επικρατεί στο βιβλίο και ίσως και ο Στήβεν Κινγκ να έχει ρανει με το δικό του μύρο το βιβλίο. ��ου άρεσε πολύ, αφού ξεπέρασα τις πρώτες 80 - 100 σελίδες που ήταν λίγο αργές.
J'ai découvert ce livre lorsqu'il était dans la liste de la masse critique de Babelio. J'avais été très sensible à la couverture de ce livre et le synopsis a fini de me convaincre. Lorsque je l'ai vu dans ma librairie, je n'ai pas pu résister.
Bien m'en a pris, ce livre est vraiment excellent. Très bien construit, l'auteur nous emmène sur de fausses pistes et dévoile de temps en temps quelques indices très bien dosés qui éveillent notre curiosité. Jordi Llobregat, prend son temps pour écrire une histoire à la limite du fantastique en étant toujours borderline mais se rattrape toujours avec brio.
L'auteur nous fait donc découvrir les rues de Barcelone en 1888 : insalubrité, insécurité, crise ouvrière, bourgeoisie, à bord de fiacres, de berceaux, au rythme du bruit des sabots des chevaux sur les pavés. La nuit ces rues n'ont rien de féérique, la brume se lève dans le halo des premiers lampadaires électriques où se cache la bête. Immersion dans un autre siècle garantie. Jordi Llobregat nous plonge dans une ville à deux visages : la ville en pleine frénésie pendant la préparation de l'exposition universelle le jour et la nuit, le calme, le secret, l'étrange. C'est assez déroutant d'osciller entre les deux faces de cette magnifique ville.
Mais ces deux faces, ces deux visages ne s'appliquent pas seulement à la très belle ville de Barcelone mais également aux personnages évoluant dans cette ville. On découvre rapidement que chacun a son propre secret, son propre démon à combattre. On extrapole, on, suppute, on essaye de savoir mais voilà quels rebondissements lorsqu'enfin on connait leurs secrets. Voici bien longtemps qu'un livre ne m'avait pas étonné autant.
Je ne peux pas passer également à côté de la mise en avant de la place de la femme au XIXème siècle dans la bourgeoisie en Europe. La femme éduquée à savoir coudre, tenir une maison, chanter et jouer un instrument de musique. L'auteur a très intelligemment mis en avant les stéréotypes de l'époque avec beaucoup de tact mais ça ne passe pas inaperçu.
Je ne veux pas trop vous en dire, pour ne pas gâcher votre plaisir, mais si vous voulez être embarqués, n'hésitez pas. A quand un prochain roman...
Βαρκελώνη 1888. Λίγες μέρες πριν τα εγκαίνια της Διεθνούς έκθεσης, εμφανίζονται στη Μπαρθελονέτα τα κατακρεουργημένα σώματα κάποιων γυναικών. Η πόλη γεμίζει τρόμο και η Αστυνομία το αποδίδει σε μια παλιά δεισιδαιμονία. Συγχρόνως, φτάνει στην πόλη ο Ντανιέλ Αμάτ, καθηγητής στην Οξφόρδη, για την κηδεία του πατέρα του. Διαπιστώνει όμως ότι πρόκειται για δολοφονία και με τη βοήθεια ενός δημοσιογράφου και ενός νεαρού φοιτητή, ξεκινά την έρευνα για την ανακάλυψη της αλήθειας. Όλοι όμως έχουν ένα παρελθόν που τους κυνηγά και ένα μυστικό καλά κρυμμένο. Πώς συνδέονται τελικά όλα αυτά με ένα παλιό βιβλίο γραμμένο απ' τον Αντρέα Βεσάλιο, διάσημο ανατόμο του 16ου αιώνα;
Ο Jordi Llobregat μας αφήνει να περιπλανηθούμε σε μια Βαρκελώνη γοτθική, μυστηριακή, μαγευτική αλλά και σκοτεινή. Η Βαρκελώνη της βιομηχανικής ανάπτυξης, των υπονόμων και των τούνελ, του Ραβάλ με τις πόρνες, της διαφθοράς και του χρήματος, της επιστήμης και της έρευνας. Κι όλα αυτά σε μια σαγηνευτική, πολυεπίπεδη και καλογραμμένη ιστορία, με εγκλήματα, σασπένς, ίντριγκες, μυστικά και ψέματα. Η γραφή στρωτή, χωρίς υπερβολές (μόνο 1-2 σημεία αδιευκρίνιστα, που δεν παίζουν σημαντικό ρόλο). Με αναμφισβήτητες επιρροές από Τζακ Αντεροβγάλτη, Φρανκενστάιν, αλλά κυρίως από Θαφόν (Μαρίνα-Η σκιά του ανέμου), αλλά με τον δικό του τρόπο, ο Llobregat σε οδηγεί σε μια ζοφερή ατμόσφαιρα που ανατριχιάζει αλλά συγχρόνως σαγηνεύει. Στα συν του βιβλίου οι δυο απίστευτες ανατροπές!!