Világkép

by András Kepes

Bejrútban és Buenos Airesben a vasfüggöny mögül érkezett, vicces, idegen srác voltam, itthoni kamasz barátaim szemében pedig a fura fiú, aki rockzene helyett argentin szambákat penget a gitárján. Idegenben büszke magyar voltam, itthon pedig egyike azoknak, akik - ahogy Ady írta több mint száz éve - komolyan vették, hogy ez a Nyugat és Kelet között ingázó "Komp-ország" Európa. Azóta mintha Európa és a világ is keresné a helyét; ami számomra személyes dilemma volt, az mára milliókat érintő kérdéssé vált. Úgy éreztem, ideje lenne végiggondolnunk mindazt, amit eddig a kultúrák együttéléséről, elfogadásról és elutasításról, életről és halálról, szeretetről és gyűlöletről, szerelemről és családról, hitről és rítusokról képzeltünk, de még a hétköznapokró evésről, ivásról, öltözködésről, lakókörnyezetünkről is. Humorral és könnyedén, persze, nehogy megijesszük magunkat... Tudom, végső válaszok nincsenek, csak végső kérdések vannak - ez a könyv is csupán amolyan szubjektív világpillanatkép.

Genres: Nonfiction

355 pages, Hardcover

Published January 1, 2016

About the author

Hungarian journalist, documentary filmmaker and author, has been one of the most prominent and popular TV personalities in Hungary for more than 30 years. A number of his books of nonfiction and fiction have been number one national bestsellers. He is University Professor and Dean of the Communication and Art Faculty of the Budapest College of Communication and Business.

Reviews

[Bence Gaspar · Rating 2 out of 5]

Csomó helyen mesterkéltnek éreztem a szöveget, igazából ez volt vele a legfőbb bajom. Az elején az én ízlésemnek kicsit sok volt a világról való okoskodás, ráadásul olyan kutatásokkal alátámasztva, amikről csomó más helyen is lehet olvasni, úgyhogy nem kínált nagy megfejtéseket. Az igazán érdekes részek azok voltak, amikor az egzotikus helyeken gyűjtött személyes tapasztalatait írta le, de azoknál a részeknél meg folyton ide-oda ugrált, állandóan csapongott egyik sztoriból a másikba.
Lehet, hogy csak rossz ütemben kapott el, mindenesetre nem volt egy nagy élmény számomra.

[Turcsán Tamás · Rating 5 out of 5]

Nagyon izgalmas, hogy kimozdult a saját emlékei történeteiből és mert általánosabb kapaszkodót adni az egyre zűrösebb világunk értelmezéséhez.

[Mariann · Rating 3 out of 5]

Boldog hülye, okos depressziós után kíváncsi lettem Kepes ismeretterjesztő tevékenységére, és nos hát, CSALÓDTAM.
Akiket a narancsos propaganda bevándorlásellenessé tett, azok nem fogják elolvasni a könyvet, hiába rájuk hegyezve íródott.
Aki meg liberális (aka én), a felétől unja a sztorikat - értem én, hogy Kepes bejárt 100 országot, de a 25.vendégség után csak ismétlés, hogy őt mindenhol mennyire szívesen fogadták, táplálták, kezelték családtagként.
:/

[Szeee · Rating 4 out of 5]

Szellemi manna 2 - lájtos desszert verzió :)

[Istvan Kis · Rating 3 out of 5]

Kepes tapasztalati tudása érezhetően jelentős, újszerű, kifejezetten izgalmas elemekből építkezik helyenként, de olyan szinten ugrál ide-oda, csapong, hogy nem tudtam annyira élvezni, amennyire szerettem volna. Időnként ismétli is önmagát, ami szintén az előző állításomat erősíti. Valamivel több szerkesztői munkával és átgondolással egy nagyságrenddel erősebb könyv is lehetett volna belőle.

[Jaszmina · Rating 3 out of 5]

Kepes Andrást kedvelem műveltségéért, kíváncsiságáért, pozitív hozzáállásáért... Írásmódja olvasmányos, szórakoztató. Azonban ez a könyv teljesen skizofrén.

Kepes saját élményein alapuló történetei érdekesek, hiszen olyan részeire jutott el a világnak amely a legtöbb ember számára elérhetetlen és olyan sok különböző kultúrával ismerkedhetett meg hogy az egy antropológus számára is különös lenne, hiszen ők kevesebb (gyakran egyetlen) kulturális csoport mélyebb megismerésére törekszenek. Például, egy senki által sem ismert indián bölcs, Wayaman apó es egy mindenki által ismert bölcs, a dalai láma, gondolatainak bemutatása lenyűgöző.

A szövegbe csempészett tudományos munkák a populáris tudományos műfajba helyezik a könyvet. Azonban ezek a hajuknál fogva előráncigált ad hoc elhelyezett tudományos munkák csak Kepes (nem feltétlenül helytelen) véleményét/tudását hivatottak alátámasztani és nem adnak az érintett területről egy teljeskörű áttekintést. Talán tudományos naivitásnak titulálhatnám hozzáállását. Például, „Popper elmélete” már elavultnak számít a tudósok körében (312 old.) Az is rejtély, hogy hogyan lehetne, például az empátiát megmérni. De az embert/embercsoportot termosztát szintjére redukáló humán tudósok ezt is megoldják: „40%-kal kisebb az emberiség empátiája” (336 old).

Egy tudományos ismeretterjesztő könyvet nagyon nehéz megírni, hiszen az érintett tudományterületek mély ismerete mellett az írónak képesnek kell lennie ezt a tudást a laikusok számára élvezhető stílusban átadni. Ez eddig nagyon kevés tudósnak/írónak sikerült. A könyvben feszegetett téma pedig még nehezebb eset. Sajnos a modern (tágabb értelemben vett) szociológia/pszichológia statisztikai számítások elemeire redukálja az embereket. Emiatt, például a könyvben említett és általam is tisztelt Aronson már nem tartozik az (el)ismert szakemberek közé.

Ez a könyv lehet hogy a szélesebb olvasótábor számára lenyűgöző a tudományos hivatkozások miatt, azonban néhányunk számára, akik egy 4-5 csillagos önéletrajzi/antropológiai alkotást vélünk felfedezni a könyvben, ez a ‘tudományoskodás’ kiábrándító. Valószínűleg mi nem is vagyunk lényegesek.

[Kázmér · Rating 5 out of 5]

Nagyon szórakoztató

[Attila Kajzler · Rating 5 out of 5]

Magával ragadó az optimizmusa a civilizációk egymás mellett élése és egymást kiegészítő, fejlesztő volta kapcsán! Rengeteg információ, saját élmények és tapasztalatok; jó volt olvasni.

[Molnár Csilla · Rating 5 out of 5]

Nagyon tetszett. Érdekes gondolatokat feszegetett.

[Arnold Nemeth · Rating 5 out of 5]

Nagyon tanulsagos es erdekes olvasmany...

[Krisztina Deák · Rating 3 out of 5]

Kár. hogy főleg a TVs emlékeit elevenítette fel java részt, de jól ír és volt egy pár egyéni gondolat is benne.