2 regény - A madarak elhallgattak / A férfi

by Palotai Boris

A ​​madarak elhallgattak című kisregény egyszerre két síkon és két időben, a legközvetlenebb jelenben és 1944 nyarán játszódik. Nádai Gábor író balatoni nyári pihenője alatt felfakad egy másik balatoni nyár, az 1944-es nyár emléke. Egy mindmáig bevallatlan, s most sürgető erővel feltörő, regénybe kívánkozó szerelem fájdalmas emléke. Feltámad a papíron Ágnes, aki az író a Balaton mellett ismert meg a háború utolsó hónapjaiban, felragyog a múltból üldözött, a deportálás elől bujkáló lány szenvedése. Ágnesé, aki a szerelem találékonysága sem tudott megmenteni a rá leselkedő végzet elől. Ágnesé, akik „ha már meg kellett halnia, úgy akart meghalni… valamiért… mint aki vállal valamit” Nem egyszerűen azért, mert van, s ez már elég ok arra, hogy ne legyen.

A másik kisregény, A férfi az emlékezés lírája és az erkölcsi biztonság nyugalma nélkül néz szemben nemcsak az elhurcolással, hanem az ezt végrehajtó vagy megakadályozni próbáló környezettel is. Kemény és keserű mű, a vad életvágy és a kegyetlen izgazságérzet párharca zajlik benne. Az asszony, aki gyermekei és férje nélkül tér vissza a haláltáborból, dermedt lélekkel és legyengült testtel, apró, észrevehetetlen, csikorgóan nehéz léptekkel kezd elegyedni az élőkkel, még azzal a régi tanítónőjével is, aki valóban sokat tesz érte, és gyengéd türelemmel ápolja. S amilyen nehezek voltak az első mozdulatok, olyan szédítően robban rá az élniakarás. Előbb csak a testté: csak a szeretkezés fűzi a férfihoz, aki útjába akadt. Aztán a lélek is felébred: szerelem lesz a kapcsolatból. S az asszony, aki túlélte már egyszer halálát, azt nem élheti túl, hogy meg kell tudnia: szerelme a legméltatlanabb érzés, amit csak érezhet, hogy öntudatlanul megbecstelenítette magát a férfival. Nem élheti túl, hogy megismerhette a férfi múltját.

351 pages, Hardcover

Published January 1, 1979

Reviews

[Kinga · Rating 3 out of 5]

Vegre befejeztem! Sokaig tartott es csak becsuletbol nem hagytam abba. Az elso kisregeny egesz jo lehetne, de a tortenet nagyon kusza es valahogy nem is erdekelt igazan a szerelmi szal sem. Aztan meg nagyon furcsa, h a feleseg nem vett eszee semmit a viszonybol, hiszen amikor elmeseli a tortenetet lathato, h a ffi eleg furan viselkedett. A befejezes pedig egyaltalan nem tetszett, mar a lehetoseg is, h ez az egesz csak kitalacio felhaborit, olyan erzesem volt, h az irono palira vette az olvasot.
A ferfi c kisregeny meg ennel is rosszabb volt szamomra. Keptelen voltam megerteni a foszereplonot. Tulel egy halaltabort, visszajon es vhogy mindig rosszfele sodrodik. Amikor pedig egyenesbe jonne az elete, hoz egy rossz dontest majd keptelen a kovetkezmenyekkel szembenezni. Egyetlen jelenet volt, ami igazan jo volt, amikor Judit azt kepzeli, h Etelka neni nem is torodik vele mert nem hagyott neki vmi finomsagot es inkabb a baratnoinek adja. Majd, amikor elmennek, akkor veszi elo Etelka neni az elore felretett etelt es Juditnak adja, az meg elkezd sirni. Itt volt az a pont amikor azt gondoltam, h a regeny mas iranyt vesz, Judit vegre magara talal es egyenesbe jon az elete - mar amennyire lehet egy ilyen elmeny utan. De nem. Egyik rossz dontest hozza a masik utan es igazabol a nagy fordulat, Dani igazi foglalkozasa, sem hatott ram kulonosenben. Szamomra nem elitelheto Judit es bar tenyleg idegesit, h vissza akar Danihoz menni, nem latom annak az okat, h miert kell elpusztulnia raadasul ugy, h a Dani altal ajandekozott kabat huzza le. Az az erzesem, h az irono nem szerette Juditot es buntetni akarta, ezert pusztitotta el ilyen modon.
Ami viszont nagyon-nagyon tetszett az a nyelvezet es a koltoi kepek, amiket hasznal. Ugy osszessegeben azonban csalodas volt.