Az elveszett cirkáló

Piszkos Fred #1

by Jenő Rejtő

Az angol páncélos cirkáló, a Balmoral, korántsem vész el. Fedélzetén Piszkos Fred a kapitány, aki végső kényszerből vállalkozott a cirkáló „kölcsönvételére”, hogy Tom Leven kapitányt, illetve fontos találmányának tervrajzát az e célból alakult „részvénytársaság” felkutathassa. Az, hogy az ellopott cirkálóra kerül egy igazi angol herceg és egy ál-vezérkari százados, végső soron véletlen műve: az ő hajójuk ugyanis elsüllyed, és a Balmoral kegyeletből átkereszteli magát a valóban elveszett cirkáló nevére. A részvénytársaság tagjait: Rozsdást, a Kölyköt, a Főorvost és Piszkos Fredet a hajmeresztő kalandok és a parodizáló humor áradata közben kísérhetjük végig tengeri és szárazföldi útjaikon.

Genres: Hungarian Literature, Humor, Adventure, Fiction, Classics, Audiobook

182 pages, Paperback

First published January 1, 1938

About the author

Jenő Rejtő (born Jenő Reich, pseudonyms: P. Howard, Gibson Lavery) was a Hungarian author, fiction writer, playwright and journalist, who died as a forced labourer during the World War II. He was born in Budapest, Austria-Hungary, on March 29, 1905, and died in Yevdokovo, Soviet Union (then under Axis occupation) on January 1, 1943.

He studied drama before traveling across Europe. When he returned to Hungary he became a successful playwright, responsible for such operettas as "Who Dares Wins" (1934). He then went on to write adventure novels parodying the Foreign Legion, which often featured his somewhat bizarre sense of humor.
He reportedly died in 1942 in a labor camp after he was taken from hospital whilst seriously ill. The stamp issued in his honor depicts various images such as a North African sunset (a reference to his Foreign Legion stories), a cafe he frequented and a copy of Nagykorut - the newspaper he edited hanging on the stand.

Reviews

[Edina]

Egy kalandos és vicces regény de amelyet nem a legjobb időszakban olvastam el. Azt hiszem, ha ezt egy pár ével hamaráb olvasom akkor jobban élvesztem volna, de örülök neki hogy végre egy Rejtő Jenő könyvhőz jutottam.

És ha azonnal nem forditod a hajót délkeletnek, akkor megfoglak a nyakadnál, és addig verem a fejedet a hajó korlatjáhóz, amig őt nap kell hozzá, hogy lesmirglizzék róla az agyvelődet.

[Anna Zsófia]

Sok év után is ugyanolyan fantasztikus könyv. Külön élmény volt, hogy ezúttal két másik embernek felolvasva, velük együtt izgulhattam végig a főhősök kalandjait.

[David Karacsony]

Talán ez a bevezető kötet bravúrosabb, mint a folytatása, a megkerült cirkáló, igaz, hogy más hangulatban is olvastam őket. Rozsdás, a Kölyök, a Nagy Főnök és persze a Radzeer cirkáló, ami hol felbukkan, hol eltűnik, hiába keresi a teljes angol birodalmi flotta. Itt bizony voltak olyan fordulatok, amiken láttán felszaladt a szemöldököm, igazán váratlan, de voltaképp ragyogó és a történethez szervesen illeszkedő megoldásokhoz folyamodtak a szereplők, akik jórészt még mindig mosdatlanok és részegek, de hát kicsire nem adunk. Jó hangulatú, könnyed olvasmány.

[Németh]

Csöndes nosztalgiával megemlékezvén a kegyes kétbalkezes Adrian Plassról, úgy mondanám: mérsékelten rövid, két levespluszfőétel elő- és elkészítése, továbbá konyhai utómunkálatai hosszúságú könyv.
Mondjuk a harmadik fejezet hatodik epizódjánál kis híján odaégettem a palacsintát a meglepetéstől, de érjed be ennyivel, nem akarok itten a szpojlerezés gyanújába keveredni.
Külön fölhívnám a figyelmet a Rejtőnek arra a jóízlésű, szimpatikusan száraz férfiromantikájára, ami a nyolcadik fejezet első epizódjában a Rozsdás őserdőmélyi kis opuszából elősejlik.
Szóval az van, hogy – immár másodszor – engem a Rejtő megfőzött.
(Na, az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy én a hangoskönyvet olvastam ám.)

[Nikoletta Nagy]

Jó történet, kicsit lassan bontakozik ki.

[Atilla Kármán]

Néha nehezen követhető volt, hogy egy adott beszélgetésben ki beszél.
Szerintem nem volt elég részletes a leírás: nagy horderejű dolgok történnek, de nincs igazán részletesen kifejtve, hogy mi történik, és nincs részletesen leírva a környezet, ahol a jelenet játszódik.

Persze lehet, hogy az volt a baj, hogy Brandon Sanderson könyvei után (között) olvastam:)

[Vivien Ágnes]

Rajottem, hogy ez a konyvet olvastam mar korabban.. De akkor valahogy nem igazan fogott meg Rejto stilusa, ugyhogy inkabb a konyv elolvasasa utan nem is vettem kezbe semelyik mas regenyet. Igy majd’ 31 evesen kicsit mas volt, jobban ertettem a poenokat benne. Talan Rejtohoz is fel kell noni, azt hiszem. Biztosan olvasok meg konyvet tole, ennek a folytatasat is! :)

[Viktória]

Jó volt, de nem nekem való. Több oldalt újra kellett olvasnom, hogy fel tudjam venni a fonalat...
Értek meglepetések, nem várt csavarok, a szereplők igazán fifikásan oldottak meg egy-egy helyzetet. Leginkább a "meghatalmazás" tetszett, bár valószínűleg azért, mert az már a végefelé volt, ezért jobban emlékszem :D
Rejtőtől ez volt az első könyvem, még egy esélyt adok neki, hátha egy másik regény jobban tetszik majd.

[Ross]

Régebben próbálkoztam Rejtő regény olvasással, de valahogy évekkel ezelőtt nem tudott elvinni magával. Most viszont valami megváltozott. Lehetséges, hogy fel kellett nőni hozzá. Zseniális,meglepő fordulatokkal teli kalandokat élhet át az olvasó. Az itt-ott használt idegen szavak ne riasszanak el senkit.

[Strider]

It took me some chapters to get into the story but I came to like it. The characters are lovable, the interactions are funny. It is not deep or anything but its a really easy and enjoyable fast read.

[Timea]

Nagyon jó. Része a Piszkos Fred történetének.

[Ferenc]

3/5 - Humor/Adventure
2/5 - Characters
2/5 - Story
3/5 - Writing
2/5 - Cover

2.4/5 - Rating

[Panna]

Pörgős, frappáns és fordulatos!

Eddig talán az egyik kedvenc Rejtő Jenőm amit olvastam!

[lena’]

frappáns, igazán frappáns. én aki a magyar nyelvet a kacifántos szavai miatt szeretem, ez tökéletes volt. a vége nekem kicsit túl happy end-es lett, de összeségében remek volt.

[Attila Szilágyi]

10/7

[Roberto]

Ismét egy remek sztori volt ez Rejtőtől.
Ugyan ezt is kihallgattam...izé meghallgattam, avagy végig, de így is teljesen élvezhető.
Egy dologra kellett erősen figyelni: ne túl hangosan röhögjek egy-egy jeleneten, mert ez séta közben nem szerencsés (a járókelők nem tudhatják, mi a fene bajom van).
A cselekmény izgalmas volt, fordulatos, és humoros, persze.
Akár olvasva, akár hallgatva, csak ajánlani tudom!

[BookMoth Bab]

Kiváló könyv! A "Vesztegzár a Grand Hotelben" hangvétele, egy vadabb környezetben. A szereplőket pillanatok alatt megszereti az olvasó, és a sok fordulat közt igazán aggódik értük. Én legalábbis így tettem.
Azt kívántam bár ne érne véget!

[Hrobert]

Hey, it's Jenő Rejtő :-) The story is always similar, but I don't care because if you like his style you want more.

[Gabi]

Könnyed, fesztelen olvasmány, ami nem okoz komolyabb fejtörést, ámbátor remekül elszórakoztat.

[Eszter Beáta]

Elképesztő logikai bravúrokat tartalmazó, szenzációs humorral megírt mű, az alakok pedig nagyon szerethetőek benne. Az egyik kedvencem Rejtőtől.



- Hol a hajó? - kérdezte ámultan a Főorvos.
- Tán kiüsse a szemedet? Itt áll. Ez csak megfelel? Olyan százötven mérföldet megy óránként, mint a pinty. Egy évre való szén, olaj és pókerkártya van benne. Csak gyerünk már, mert lopott hadihajóval nem jó itt ácsorogni.
Dermedten álltak. A világ történetében példátlan eset megrendítette őket. Egy hatalmas, gyönyörű, modern páncélos hajót talán csak mégsem lehet egyszerűen elkötni? És még ijesztőbbé tette az eseményt az a magától értetődő közvetlen egyszerűség, amellyel Piszkos Fred az ügyet közölte velük, nem értve, hogy lehet ezen csodálkozni, mintha már többször büntették volna meg gazdátlan hajók eltulajdonításáért.
- Ember! - kiáltotta Rozsdás. - Ezért mindnyájunkat felkötnek.
- De kicsinyes vagy ma! Persze, hogy felkötnek. De hát hadihajólopásért csak nem adhatnak Signum Laudist? Na jöttök, maradtok, vagy mifene? Fél tizenegy elmúlt, és nem szeretnék késéssel indulni.
Bunkó meghatottan nézett a gyönyörű cirkálóra, azután csodálattól és tisztelettől remegő hangon mondta:
- Nagy vagy, Fred...