Nagyon vártam már az első könyv után, hogy folytathassam Liza és Igor történetét. Természetesen nem csalódtam. A könyv eleje felvázolta, hogy mi történt az első kötet óta. Nagyjából arról olvashattunk, ami a szövegfülön is le volt írva. Ezért alig vártam már az első találkozásukat. Onnantól le se tudtam tenni a könyvet. Teljesen beszippantott. Igort imádom úgy, ahogy van, tökéletesen beleszerettem ha fogalmazhatok így. :D Liza végre élt, és nem félt mindentől. Nagyon felemelő érzés volt újra olvasni a kettejük kapcsolatáról. Az együtt töltött pár napjuk Rodoszon csodásak voltak, szuper tájleírásokat kaptunk Leventétől. Volt szerencsém nekem is ezeken az utcákon sétálni, 12 évesen és szuper volt olvasni, hogy a kedvenc karaktereim ott sétálgatnak.
Erika egy undorító karakter volt számomra, már az előző kötetben sem kedveltem. Kulcsfontosságú szereplő volt a végeredményt tekintve. Nem örülök neki, hogy ekkora szerepe volt. A brit házaspárt nem tudtam hova tenni, Cattől a hideg rázott, valahogy nagyon nyers volt, a férjétől meg alig hallottunk bármit is. Előd kellemes csalódást okozott nekem, bár a lánya és Liza kapcsolata végül nem vezetett sehova. Azt hittem lesz valami kulcsfontosságú, esetleg kellemetlen következménye annak, hogy ők ennyire jóban vannak.
Miután visszatértek Magyarországra számítottam rá, hogy ez már nem kettejükről, hanem a politikáról fog szólni, és nem is tévedtem. Szép nagy csavarok voltak a könyv végén is, amitől igazán izgalmas volt az utolsó oldalig minden szó. Sokáig féltem tőle, hogy ez a politikai vonal nem fog nekem tetszeni, de végül nagyon beleéltem magam minden eseménybe és összességébe imádtam. Nagyon reménykedem benne, hogy ez a történet a végén happy end-el fog végződni, mert nem lehet másképp! :)