Az ember azt hinné, hogy egy űrállomáson nem unalmas az élet. Ez igaz lehet, ha felelősségteljes a munkaköröd, esetleg egy erre járó űrhajó legénységéhez tartozol. De ha a takarító és karbantartó személyzet tagja vagy… az nem túl izgalmas. Max élete ebben az egyhangú, de nyugodt mederben folyik egészen addig, míg meg nem ismeri Lydiát. A lánynak köszönhetően belekeveredik a Xendonon dúló polgárháborúba, ami több fájdalmat okoz, mint azt valaha is képzelte volna. A békés élet és a kalandok közt egyensúlyozva nehéz döntéseket kell meghoznia, melyek akár az életébe is kerülhetnek.
Mérges vagyok. Olyan jól indult: figyelemfelkeltő cím, remek alapötlet, humor. Még a rövid mondatok sem zavartak, hiszen naplóról van szó. Aztán a felénél elfogytak az ötletek, jöttek az ismétlődések és a felületes dolgok, a közhelyes párbeszédek. Mintha vázlatot vagy egy regény butított verzióját olvastam volna. Az ehhez társuló egyre több elütés, helyesírási hiba és téves szóhasználat végképp felbosszantott. Mikor a végén kiderült, hogy az elektronikus verzió nem a teljes történet, már magamra is haragudtam. Szerencsére a szerző olyan kedves, hogy elküldte a teljes változatot, így mégis értékelhetem majd a teljes történetet.
A szerző jóvoltából – amit nagyon köszönök – elolvashattam a történet befejezését is. Így sokkal kerekebb természetesen. A Földdel való összefutás kifejezetten szórakoztató volt, bár megértem, mért menekültek el olyan gyorsan. Továbbra is úgy érzem, hogy egy kis szerkesztés csodákat tehetett volna, de ürülök, hogy megismertem egy új szerzőt. Összességében jól szórakoztam.
It's spinning fast like a twister, sucks into itself, then throw you away ... barely understand what happened inside, but you'll be dizzy for a time ...
Valoszinuleg, ha a teljes sztorit olvastam volna (merthogy van ilyen is, hogy a teljes tortenet), akkor talan jobb elmenyt nyujtott volna. 3 csillagot kapott azert, mert ez kb egy nyari vizpartra kifekfos olvasmany. Sajnos semmi extrat nem talaltam benne. Bovebben: Maga a cselekmeny jol kitalalt tortenet lett volna, ha egy kicsit igenyesebben megirjak, nagyobb hangsulyt fektetnek a fizikai torvenyekre, az alapveto harci dolgok kidolgozottsagara. Ha mar egy szinte szerencsetlen ember a hos, akkor a karaktere tenyleg legyen jobban leirva, meghatarozva. A veget abszolut osszecsapottnak ereztem, mintha mar nem lett volna kedve az ironak irnia, a csatat is kb 10 perc alatt jatszottak le, semmi reszletesseg, vagy valami. Ez pedig nagyon nagyon hianyzott. Aki nyaron valami limonadera vagyik, az olvassa el ezt a konyvet. Ha valami igenyesebbet akar, akkor inkabb olvasson Andy Weir-t.
This entire review has been hidden because of spoilers.