Vyjsť z temnoty

by Georges Didi-Huberman, Mária Ferenčuhová (Translator)

« ... il crée de toutes pièces, à contre-courant du monde et de sa cruauté, une situation dans laquelle un enfant existe, fût-il déjà mort. Pour que nous-mêmes sortions du noir de cette atroce histoire, de ce “trou noir” de l’histoire. »

Genres: Nonfiction

48 pages, Paperback

First published January 1, 2015

About the author

Georges Didi-Huberman, a philosopher and art historian based in Paris, teaches at the École des Hautes Études en Sciences Sociales. Recipient of the 2015 Adorno Prize, he is the author of more than fifty books on the history and theory of images, including Invention of Hysteria: Charcot and the Photographic Iconography of the Salpêtrière (MIT Press), Bark (MIT Press), Images in Spite of All: Four Photographs from Auschwitz, and The Surviving Image: Phantoms of Time and Time of Phantoms: Aby Warburg's History of Art.

Reviews

[Marie Bouteille · Rating 4 out of 5]

Une belle déclaration d'amour au film Le Fils de Saul, un film que tous devraient avoir vu...

[N · Rating 5 out of 5]

Megértem, ha sokan úgy néznek erre a kis füzetre, hogy már unják a Saul fiát, hogy már úgy gondolják, minden elhangzott, megíródott róla. Én meg úgy gondolom, hogy nem így van. Egészen addig ne jelentsünk ki ilyet a filmmel, a rendezővel, a szereplőkkel stb. kapcsolatban, amíg nem olvastuk el ezt a levelet. Nem ismerem pontosan a levél útját, hogy és miként is íródott, hogyan került Nemes Jeles kezébe és kinek az ötlete volt, hogy az olvasó elé tegye. De jól tette, az biztos. A levél feladója, írója, egy olyan szemszögből látatja velünk újra a filmet, amilyenre nem biztos, hogy volt szemünk, szívünk amikor bementünk és kijöttünk a moziból. Leginkább talán a képek, az arcok, a hangok maradtak meg bennünk és ha így van, akkor jól gondolkodtunk, jól éreztük a történet elmesélésének lényegét, az alkotói szándékot. Ez a kis esszé ehhez tesz hozzá és mindezt úgy, hogy nem arra hívja fel a figyelmet, hogy mi mindent nem vettünk észre, hanem úgy mondja el, hogy mindazt ami a filmvásznon elénk került, most szinte újralátva, újraélve a helyére teszi. Nem csak nézni tanít, hanem látni is. Meglátni a feketén túl, az emberség, az emberiség színeit.

[Nicola · Rating 4 out of 5]

Analyse passionnée du film "Le fils de Saul", sous forme d'une lettre ouverte au réalisateur László Nemes. Didi-Huberman revient sur le sujet de Auschwitz et des photos du Sonderkommando, aprés "Ecorces" et "Images Malgré tout", une livre que avait instigué une querelle avec Lanzmann et autres.
Ce livre, assez facile par rapport aux autres livres du même auteur, parle de ce "film monstre", comment Didi-Huberman l'appelle, et essaie de s'expliquer choix stylistiques et narratives de Nemes: l'utilisation continue du flou, la "dialectisation de la distance", la structure de "conte documentaire" de l'intrigue, entre kafkaïen et hassidique. Et il le fait magnifiquement.

Comment Walter Benjamin écrit, ce n'est que face á la mort qu'une histoire peut se développer. Et seulement Saul, un "mourant perpétuel", peut sortir du noir de Birkenau et raconter cette conte absurde du cœur de l'enfer.

[Guitare Jazz · Rating 4 out of 5]

I didn't see the movie, but the review of GDH gave me a good idea about the story / Je n'ai pas vu le film, mais je dois avouer que le compte-rendu (analyse) de notre ami GDH m'a grandement impressionné.

[Olivier · Rating 3 out of 5]

Belle (et courte) analyse du film "le fils de Saul" de Laszlo Nemes