Alig pár év telt el Magyarország történetének legbrutálisabb gyilkosságsorozata óta, most mégis egy újabb borzalmas üggyel néz szembe az Országos Rendőr-főkapitányság. Egy fiatal nőt különös kegyetlenséggel gyilkoltak meg a saját otthonában. A holttest jobb lábát levágták, a kiérkező nyomozócsapat pedig tehetetlenül áll az eset előtt. Az egy éves kényszer-eltávozásból külföldről hazatérő Várnay Benett kénytelen csatlakozni a különítményhez, és a deviáns viselkedéséről elhíresült nyomozó hamar egy szövevényes bűncselekmény-sorozat útvesztőjének kellős közepén találja magát. Nincs gyanúsított, sem indíték, és nem egészen öt nappal az első után történik egy újabb gyilkosság, ami kísértetiesen hasonlít az előzőhöz. Ám a tettes ez alkalommal az áldozat bal lábát vágta le, ráadásul egy üzenetet is hagyott hátra, ami minden kétséget kizár: a fővárosban újra sorozatgyilkos szedi áldozatait. Benett tudja, hogy egyre fogy az idejük a következő gyilkosság megelőzésére, miközben bénítóan hat rá a felismerés: nem lehet a véletlen műve, hogy pont aznap követték el az első gyilkosságot, amikor hazatért. A régi sebek pedig egyre jobban felszakadnak. Az alvilág ura, akit a drogosok csak Sakálnak hívnak, egyre magabiztosabban birtokába veszi Budapestet, s már a rendőrség sem tud gátat szabni a nagyhatalmú kartell terjeszkedésének.
Sötét, izgalmas és lélektanilag mély történet, tele meglepő fordulatokkal. Várnay Benett karaktere azonnal megfogott: zárkózott, mégis emberi. A Revans lassan bontakozik ki, de végig feszültségben tart. Alig várom a folytatást! 😍🤌🏻
A "Revans"-ot, egy tehetséges ésenergikus író tipikus első könyvének tartom még így a befejezése után is.
Azért mondom ezt, mert szerintem nagyon tetten érhető Szántón a Hollywood ihlette történet. A felépítése, a csavarok, a karakterek inkább hasonlítanak egy Fincher nyomán készült bűnügyi thrillerre, minthogy a magyar valóságot akarnák tükrözni. Ez mellett egyszerűen érződik a nyelvezeten a "Ezt most én kurvára megírom!". Szántó nagyon elhitte magáról, hogy a "Revans" történetéte ebben a formában lesz a legütősebb. Ez igazából talán nem is baj. KELL a lendület ahhoz, hogy egy ilyen mű átmenjen a kiadókon, és kell, hogy ő is higgyen a zsenijében, mert van neki. Előfordulnak szerintem életszerűtlen monológok, túldramatizált epifániák, de ennek ellenére Várnay Benett hajtóvadászata ül. Akit utálni kell, azt kellően utáltam, akit pedig a történet bedarál, azt kellően sajnáltam, függetlenül attól, hogy valószínűleg ugyan azokon a filmeken nőttem fel, és ugyan azokon az árulásokon meredtem tátott szájjal, mint az író úr.
Egyik legnagyobb problémám Dani könyveivel, hogy tájidegen az egész. Most is ez volt. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy néhány éven belül két, ilyen brutális sorozatgyilkos legyen piciny országunkban ( szerintem statisztikailag lehetet is). Ha esetleg más országban játszódnának, talán, de tényleg TALÁN jobban tudnám szeretni.
A másik pedig a különleges nevek iránti rajongása. Nálam elég kontraproduktív volt. Bennett karaktere kellően unszimpatikus, egy igazi rossz zsaru a lehető legtöbb káros szenvedéllyel. A cselekmény dinamikájával nem volt gond, kellően pörgős volt emellett pedig komor, de a legjobb értelemben. Ennek ellenére nem bántam meg, hogy elolvastam.
Szántó Dániel Revans című könyve egy nyers és feszült thriller, ami nem engedi el az olvasót. A történet tele van fordulatokkal, a karakterek árnyaltak, és minden döntésük mögött ott a fájdalom és a következmény súlya. Számomra ez a könyv nemcsak izgalmas volt, hanem elgondolkodtató is: meddig mehet el az ember a bosszú útján, mielőtt végleg elveszíti önmagát?