Roncs szélárnyékban

by Péter Závada

A vágy sötét anyaga. Rejtőző belső tájak, az ellenfény színháza. Vonuló madarak, emberen túli partok. Molekulák koccanása. Kemény varázs és borzongató fenség. Rések az időben, kalandok a nyelv tengerén. Árnyékok az aszfalton. Závada Péter egyre érettebb költészetének sokat ígérő birodalma.

Genres: Poetry, Contemporary

92 pages, Paperback

First published January 1, 2017

Reviews

[Bibibii · Rating 4 out of 5]

Elég sokáig biztos voltam abban, hogy ez a kötet korábbi, mint a Mész, vagy az Ahol megszakad.
Egy kötet, ami a sirályokkal keződik, nem lehet rossz. És nem is az. Csak az volt az érzésem, hogy ez most nem teljesen az enyém. Mondom ezt úgy, hogy az is előfordulhat, hogy egy év múlva a tenger mellett fogok élni és igazán szeretem a versek képi világát. (: Talán először át kell élnem bizonyos helyzeteket és majd egy későbbi időpontban visszatérnem hozzá, mert azok a pillanatok, amikor viszont az enyém, olyankor teljes mértékben az.

… mégis, valahogy sajnáltam, hogy ez nem (csak) az enyém, hanem (sokkal inkább ) másé (is). És már-már majdnem negatívba ment át a vége, de az utolsó vers, az utolsó sorok mindenért kárpótoltak. Még azokért a sorokért is, amik másoké lettek.

p.s. könnyen lekenyerezhető vagyok.

[Elina · Rating 4 out of 5]

Nem lehet nagy, összetett mondatokban leírni milyen érzést vált/váltott ki a kötet.
Nem tudok egy jelzőnél többet mondani, ha megkérdezne valaki, milyen volt.
Egy jelző elég, hogy körül írjak mindent, ami vele kapcsolatos.
Nem, nem a szókincsem szegényes.
Egyszerűen csak a kötet, a szerző, az elerendezés, úgy az egész maga, fenomenális.
Még egyszer, a hangsúlyozás kedvéért.
Fenomenális.

[Tibor Jánosi-Mózes · Rating 3 out of 5]

Ez a kötet annyira nem pendített meg, mint a többi. Csak műélvező vagyok, érdemi kritikát nehéz lenne írnom, hacsaknem azt, hogy "valahogy nem jött át".

[Nora · Rating 4 out of 5]

3.5 Vegyes érzelmekkel fejezem be ezt a könyvet. Bonyolultabb, mint más verseskötetei de ez a bonyolultság nem mindig jó, néha fellengzős. Ugyanakkor így több olyan sort is találtam, ami megfogott

Kedvenc versek/idézetek
Kontinens neve
Természetes vizek- "Régóta tudtuk, hogy a sóvárgás/ színe fekete, és mi egyenesen/ a sötétség szívébe vágytunk"
Hágó- "Az északi fény halványzöld derengése,/ akár a lélek, mely a fenyvesek testéből/ gomolyogva kiszáll

[Klmnbnc · Rating 5 out of 5]

Őszintén szólva az eddigi legjobb kötete. Mindenkinek érdemes elolvasni.

[Boglarka · Rating 5 out of 5]

Stepping on my feelings, as always

[Petra · Rating 3 out of 5]

ahol megszakadot nem lehet felulmulni

[Szava · Rating 3 out of 5]

Legkevésbé tetszett eddig. Vannak nagyon jó sorok, de kevés az olyan vers ami egészében bejött