What do you think?
Rate this book
TestVÉR
„Egyszer olvastam egy idézetet: A sors gondoskodik róla, hogy ki lépjen az életedbe, te pedig eldöntheted, hogy ki maradjon… Baromság! Én határozottan úgy érzem, hogy velem a végzet gonosz játékot űz, gyerekkorom óta. Amikor a Hailey ikrek berobbantak az életembe, fenekestül felforgatták azt, az egekbe emeltek, hogy aztán a szakadék legmélyére taszítsanak. River imádnivaló, szexi antropológus, született sármőr, míg Jamie, aspergeres komputerzseni, közösségbe beilleszkedni képtelen különc. Nincs még két annyira különböző ember, mint ez a két férfi, mégis ők a végzetem. A mámor és a csalódás, a gyönyör és kín forrásai egyben.
Hannah Logan vagyok. A lány, aki kétszer szeretett életében, és aki egy feloldhatatlannak látszó dilemma előtt áll.”
A ’TestVÉR’ modern, szenvedélyes, erotikával fűtött regény, Renáta W. Müller harmadik könyve.
Hannah Logan vagyok. A lány, aki kétszer szeretett életében, és aki egy feloldhatatlannak látszó dilemma előtt áll.”
A ’TestVÉR’ modern, szenvedélyes, erotikával fűtött regény, Renáta W. Müller harmadik könyve.
544 pages, Paperback
Published September 27, 2017
20 people want to read
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 3 of 3 reviews
October 27, 2017
Ahogy a fülszöveg is írja, a TesTVÉR erotikával fűtött regény. Erről a jelzőről az első kötet feléig meg is feledkeztem. Nem az erotikán, hanem magán a szereplőkön és a történet fő szálán volt a hangsúly. Ez a kötet második felére és a második kötetre teljesen megváltozott. Ezt néhol ugyan sajnáltam, de szerencsére a fő vonalat nem vitte el. Bevallom, voltak jelenetek, amiket átugrottam, mert épp nem voltam olyan hangulatban, de ez egy cseppet sem von le abból, hogy egy nagyon jól összerakott regényt, bocsánat, két regényt olvashattam.
Bővebben:
https://dianalandry73.wordpress.com/2...…
Bővebben:
https://dianalandry73.wordpress.com/2...…
December 15, 2017
Sajnálom, amikor ennyit kell agyalnom egy csillagozáson. A történet tulajdonképpen tökéletes volt, egy szuper romantikus történet, még jobb szenvedéllyel teli jelenetekkel. A kivitelezéssel, viszont akadtam azért gondjaim. :(
De kezdjük inkább a jóval. Hannah egy gyönyörű fiatal lány, aki nem sok jót kapott eddig az élettől. Szüleit elvesztette, és rövid, nevelőszülőknél töltött napjai is túl sok rossz emléket hagyott benne. Viszont, mint mindenki, ő is megérdemli a boldogságot. Imádott nagymamája a rossz időszak után végig vele volt, ez a kapcsolatot nagyon szerettem a könyvben. Rajta kívül még a Hailey ikrek voltak állandó szereplők Hannah életében, akik vitték az izgalmat a történetbe. És innen elég nehéz úgy írni a könyvről, hogy a nagy fordulatot ne áruljam el, de azért megpróbálom. A boldogsághoz sokszor elengedhetetlen a sikeres karrier és persze a szerelem. Hannah ezekért küzd a könyvben. Szerencséjére divattervezőként a kemény munka kifizetődőnek tűnik, karrierje felfelé ível. De a boldog párkapcsolatért meg kell küzdenie és én szerettem azt a folyamatot, míg elfogadja magában is, hogy megérdemli a boldogságot és átadja magát az érzéseinek. Kellenek akadályok, amiket le kell győzni, egy kis veszekedés se árt, hogy izguljunk a boldog befejezésért és nagyon fontos, hogy működjön a kémia. Ezeket mind megkaptam, ezért szerettem nagyon a történetet.
Amikkel viszont gondom volt, azok kivitelezésbeli hibák voltak, legalábbis annak érzem őket. Az első nagyobb résznél végig azt éreztem, hogy kicsit kapkodunk. Nem értettem, hogy miért nincsenek jobban kifejtve néhol a jelenetek, persze ennek lezárásánál megértettem, hogy miért volt így, de szerintem ezt nem kellett volna olvasóként éreznem. Inkább ki kellett volna hagyni pár jelenetet és a megmaradtakat jobban részletezni. A hátralévő részeknél meg pont megfordult a dolog, ott már nem panaszkodhatok a kifejtettség hiányára, viszont néhol ez meg túlzás lett. Legjobban az zavart, hogy párbeszédek közben, konkrétan két kimondott mondat között is hosszabb sorokban olvashattam a hátteret. Kell tudnunk a szavak mögötti gondolatokat, de szerintem nem konkréten a párbeszéd között kell minden részletet leírni, mert megreked tőle a cselekmény, és pont a párbeszédek szoktam egy történet mozgatórugói lenni. Többször emlegettük Hannah nevelőszülőknél töltött napjait, én örültem volna 1-2 kézzel fogható emléknek, de tudom, hogy most nem ez volt a középpontban. És végül a lezárás se volt az én szájízemnek való. Inkább az érződik, hogy félbemaradt a könyv. Sokszor kegyetlen tud lenni egy függővéges befejezés, de szerintem most annyira kívánkozott a nagy csattanó, hogy csalódott vagyok, amiért nem így záródott, akkor leesett volna az állam az biztos. De most már csak azért is elolvasom a folytatást, hogy igazam van-e és úgy folytatódik Hannah élete, ahogy gondoltam. :D
De kezdjük inkább a jóval. Hannah egy gyönyörű fiatal lány, aki nem sok jót kapott eddig az élettől. Szüleit elvesztette, és rövid, nevelőszülőknél töltött napjai is túl sok rossz emléket hagyott benne. Viszont, mint mindenki, ő is megérdemli a boldogságot. Imádott nagymamája a rossz időszak után végig vele volt, ez a kapcsolatot nagyon szerettem a könyvben. Rajta kívül még a Hailey ikrek voltak állandó szereplők Hannah életében, akik vitték az izgalmat a történetbe. És innen elég nehéz úgy írni a könyvről, hogy a nagy fordulatot ne áruljam el, de azért megpróbálom. A boldogsághoz sokszor elengedhetetlen a sikeres karrier és persze a szerelem. Hannah ezekért küzd a könyvben. Szerencséjére divattervezőként a kemény munka kifizetődőnek tűnik, karrierje felfelé ível. De a boldog párkapcsolatért meg kell küzdenie és én szerettem azt a folyamatot, míg elfogadja magában is, hogy megérdemli a boldogságot és átadja magát az érzéseinek. Kellenek akadályok, amiket le kell győzni, egy kis veszekedés se árt, hogy izguljunk a boldog befejezésért és nagyon fontos, hogy működjön a kémia. Ezeket mind megkaptam, ezért szerettem nagyon a történetet.
Amikkel viszont gondom volt, azok kivitelezésbeli hibák voltak, legalábbis annak érzem őket. Az első nagyobb résznél végig azt éreztem, hogy kicsit kapkodunk. Nem értettem, hogy miért nincsenek jobban kifejtve néhol a jelenetek, persze ennek lezárásánál megértettem, hogy miért volt így, de szerintem ezt nem kellett volna olvasóként éreznem. Inkább ki kellett volna hagyni pár jelenetet és a megmaradtakat jobban részletezni. A hátralévő részeknél meg pont megfordult a dolog, ott már nem panaszkodhatok a kifejtettség hiányára, viszont néhol ez meg túlzás lett. Legjobban az zavart, hogy párbeszédek közben, konkrétan két kimondott mondat között is hosszabb sorokban olvashattam a hátteret. Kell tudnunk a szavak mögötti gondolatokat, de szerintem nem konkréten a párbeszéd között kell minden részletet leírni, mert megreked tőle a cselekmény, és pont a párbeszédek szoktam egy történet mozgatórugói lenni. Többször emlegettük Hannah nevelőszülőknél töltött napjait, én örültem volna 1-2 kézzel fogható emléknek, de tudom, hogy most nem ez volt a középpontban. És végül a lezárás se volt az én szájízemnek való. Inkább az érződik, hogy félbemaradt a könyv. Sokszor kegyetlen tud lenni egy függővéges befejezés, de szerintem most annyira kívánkozott a nagy csattanó, hogy csalódott vagyok, amiért nem így záródott, akkor leesett volna az állam az biztos. De most már csak azért is elolvasom a folytatást, hogy igazam van-e és úgy folytatódik Hannah élete, ahogy gondoltam. :D
Displaying 1 - 3 of 3 reviews