What do you think?
Rate this book
Mások álma
„A legnagyobb veszedelemben is mindig lesznek fák, amelyeket nem lehet átültetni. Én ilyen fáktól származom.”
Donáth Mirjamot felvették New York legjobb egyetemére, azután évekig a legnagyobb nemzetközi hírügynökségnél dolgozott a Times Square-en, egy felhőkarcoló 19. emeletén. De nem volt boldog. Hét év után hazajött, és megírta félmillió kivándorló honfitársunk lélekölő vívódásait. Önmagával is kegyetlenül őszinte könyvében találkozunk borsodi illegális bevándorlóval és zalai gazdasági migránssal, álmaink városában jönnek-mennek az oroszok, a brazilok és a magyarok. Csak azt nem tudjuk eldönteni, kinek tanulságosabb ez a könyörtelen szembenézés az amerikai álommal, az emigrációs léttel és a hazaszeretettel: azoknak, akik már elmentek, vagy nekünk, akik még itt vagyunk.
Cseke Eszter és S. Takács András
az On The Spot alkotói
Donáth Mirjamot felvették New York legjobb egyetemére, azután évekig a legnagyobb nemzetközi hírügynökségnél dolgozott a Times Square-en, egy felhőkarcoló 19. emeletén. De nem volt boldog. Hét év után hazajött, és megírta félmillió kivándorló honfitársunk lélekölő vívódásait. Önmagával is kegyetlenül őszinte könyvében találkozunk borsodi illegális bevándorlóval és zalai gazdasági migránssal, álmaink városában jönnek-mennek az oroszok, a brazilok és a magyarok. Csak azt nem tudjuk eldönteni, kinek tanulságosabb ez a könyörtelen szembenézés az amerikai álommal, az emigrációs léttel és a hazaszeretettel: azoknak, akik már elmentek, vagy nekünk, akik még itt vagyunk.
Cseke Eszter és S. Takács András
az On The Spot alkotói
- GenresNonfiction
320 pages, Hardcover
Published November 17, 2017
5 people are currently reading
60 people want to read
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 4 of 4 reviews
December 12, 2018
Ezt mindenkinek el kell olvasnia, aki élt külföldön. Én Mirjamnál kevésbé éreztem magam egyedül & kiszolgáltatottnak amikor Londonban éltem. Viszont így is tudok azonosulni az állandó morális dilemmával. A kalandvággyal, ami egyszerre ad szárnyakat és egyszerre kelt lelkiismeretfurdalást. A sikerek által megnyíló lehetöségek mámorával & az ezekböl fakadó folyamatos döntéskényszerrel. “Egyetlen döntés igazolásának örökös keresése”
“Csakhogy NY azt ígérte, hogy valóra váltja az álmot(...) azt éreztem mint mindenki: hogy valami fontos vár rám, valami, amiért megéri ... csak késöbb értettem meg, hogy függö ember voltam. És a város értett hozzá, hogyan tartsa fenn ezt a függést. Ahogy az éhes patkány az aluljáróban idöröl idöre egész pizzaszeletre lelt,” NY is idönként dobott egy szeletet a sikerböl.
“Csakhogy NY azt ígérte, hogy valóra váltja az álmot(...) azt éreztem mint mindenki: hogy valami fontos vár rám, valami, amiért megéri ... csak késöbb értettem meg, hogy függö ember voltam. És a város értett hozzá, hogyan tartsa fenn ezt a függést. Ahogy az éhes patkány az aluljáróban idöröl idöre egész pizzaszeletre lelt,” NY is idönként dobott egy szeletet a sikerböl.
May 20, 2022
Hmmm, I have been hesitating how to rate this book. And in which language.
Anyhow it doesn’t really matter: I left Hungary 10 years ago, and lived in 3 different countries since then. Many times I had to work in our New York office as well. I struggled a lot, I miss and missed Balaton (I’m from Keszthely and our summer house is just right next to Szigliget…), I was alone, or I was with many people but none of them like my friends from home, I had no money, then I had money, I faced culture shocks, I felt less or often too much, I was going through all the shit as well as the amazing things of being an expat / away from your home on long term.
This is why I wanted to read this book so much. But what I felt is that how much luckier I was overall during my journey that I was able to stay positive and always finding the bright side of things. Even on the lonely nights, when no one got me, or when I was crying unstoppable in a church like an idiot. Or when I lost a relative in Hungary and I couldn’t be there. But I always stood up.
This book is so dark for me, with all the downsides of being away, the journey is amazing! The people you meet are amazing! While reading this book, honestly, I just wanted to virtually hug the writer to help her and put her in the right direction.
Standing up and going forward. That’s the only way, and that makes us stronger. All the experience that we gain abroad is not comparable with what we could have done in Hungary during the same period of time, and we are so much more and became so different. Our values, our way of seeing the world, the definition of home… only those will get who did the same.
And I know why I left: to experience the unknown, to travel the world, to meet new cultures and to get to know the world! And I’m not sure when I will return, or if I ever return to live there. But as a visitor I enjoy every moment that I can spend there.
My motto is that you need to move abroad to start to appreciate and love Hungary. That’s what we agree on with all my expat friends. Those ones who stayed behind and never left are always complaining about Hungary.
Me, even with all the negative things there, I couldn’t be prouder that I’m from Hungary!
Anyhow it doesn’t really matter: I left Hungary 10 years ago, and lived in 3 different countries since then. Many times I had to work in our New York office as well. I struggled a lot, I miss and missed Balaton (I’m from Keszthely and our summer house is just right next to Szigliget…), I was alone, or I was with many people but none of them like my friends from home, I had no money, then I had money, I faced culture shocks, I felt less or often too much, I was going through all the shit as well as the amazing things of being an expat / away from your home on long term.
This is why I wanted to read this book so much. But what I felt is that how much luckier I was overall during my journey that I was able to stay positive and always finding the bright side of things. Even on the lonely nights, when no one got me, or when I was crying unstoppable in a church like an idiot. Or when I lost a relative in Hungary and I couldn’t be there. But I always stood up.
This book is so dark for me, with all the downsides of being away, the journey is amazing! The people you meet are amazing! While reading this book, honestly, I just wanted to virtually hug the writer to help her and put her in the right direction.
Standing up and going forward. That’s the only way, and that makes us stronger. All the experience that we gain abroad is not comparable with what we could have done in Hungary during the same period of time, and we are so much more and became so different. Our values, our way of seeing the world, the definition of home… only those will get who did the same.
And I know why I left: to experience the unknown, to travel the world, to meet new cultures and to get to know the world! And I’m not sure when I will return, or if I ever return to live there. But as a visitor I enjoy every moment that I can spend there.
My motto is that you need to move abroad to start to appreciate and love Hungary. That’s what we agree on with all my expat friends. Those ones who stayed behind and never left are always complaining about Hungary.
Me, even with all the negative things there, I couldn’t be prouder that I’m from Hungary!
August 29, 2019
Köszönöm a mérhetetlen őszinteséget. Szerettem. Igazán.
"Happy ending jár annak az olvasómnak is, aki "Budapesten robotol a szürke hétköznapokban", és nekem, aki őt történetekkel bombázom, felelősségem van abban, hogy őrizzem az álmát: máshol, egy messzi vidéken, a messzi nyugaton, talán az üveghegyen is túl, színesebb és szebb az élet, és aki odáig eljut, és kiállja a próbákat, az elnyeri méltó jutalmát."
April 7, 2019
Nagyon értékes mindenkinek, aki élt már külföldön, vagy külföldre vágyik. Minthahogy a szerző is mondja, ez inkább egy történet a New York-i hétköznapokről, szívesen olvastam volna többet a külföldi élet érzéseiről.
Displaying 1 - 4 of 4 reviews