Kohav Virág Bagel boltjában a törzsvendégek sorsát ismerjük meg a regénnyé összeálló novellafüzért olvasva, amely a zsidóság, az iszlám, az istenkeresés, a szex, a gasztronómia, a gasztrománia és a húsevés filozófiai kérdéseit járja körül, sokszor szatirikus vagy abszurd módon új nézőpontokat mutatva. Könnyen magunkra ismerhetünk a szereplőkben, akik mind keresnek valamit, valakit, de leginkább válaszokat próbálnak találni, a megoldás azonban mindig kívül esik az általuk megismerhető eseményhorizonton. Rubin Eszter második kötete, a Bagel ott kezdődik, ahol Barhesz című első regénye véget ért. A korábban megismert családtagok azonban háttérbe vonulnak és új karakterek lépnek színre, így a Bagel önálló történetként is olvasható.
Első találkozásom Rubin Eszterrel, a korábbi kötetét nem olvastam. Lendületes stílusa vitt magával, a csajos beszélgetések, a bagelezőben elmesélt történetek kedvemre valók voltak. Folyamatosan vizionáltam a gusztusosabbnál gusztusosabb ételeket, én nagyon bírom az ilyesmit – konkrét receptek nélkül is. Később néhány filozófiai fejtegetés már nem kötött le annyira, és nem is nagyon haladt sehová regényként a szövegfolyam, ezért némi hiányérzettel raktam le a könyvet. Különösen hiányzott, hogy magáról Virágról nem tudtam meg többet.
Mindenképpen érdekesnek és informatívnak találtam azonban a zsidósággal kapcsolatban elhangzottakat, és szarkasztikus humora is megfogott. Feltétlenül olvasok még a szerzőtől.
Ennek a könyvnek számomra a sok ételleírás volt a legnagyobb szépsége. A zsidó létről való elmélkedések, a humor is jól működött, egy kicsit a karakterekkel nem tudtam mit kezdeni. De ez nem baj.