Te talpra tudnál állni a legnagyobb szörnyűségek után?
Faith Morgan mindent elveszített. Két hét pokol után a tanúvédelmi programba kerül. Nem térhet vissza az otthonába, többé nem láthatja a legjobb barátnőjét, elvették az álmait, hitét megváltozott a kinézete, és elvesztette még a nevét is. Faith többé nem létezik, Honey lépett a helyére. Vajon rábízhatja magát az ügynökre? Biztonságban lesz az új otthonában? Okos dolog-e közel engedni magához a kisváros egyik legnagyobb szívtipróját? Bray den Holmes mindent maga mögött hagyott. Kétszer segített nagybeteg öccsén, de végül mindkettejük talpa alól kicsúszott a talaj. Zach depresszióba süllyedt, Bray pedig bulit bulira halmozott, hogy azt érezze, él. Elmenekült a családja közeléből, és egyetlen ember van, akinek a kedvéért hajlandó hazatérni: az öccse. Ki az a titokzatos lány, aki nemcsak a kisfiút, hanem Brayt is vonzza, mint a mágnes? Miért olyan ellenséges? Miért olyan óvatos? Honnan származnak a sebhelyei? Faith szeretné meghúzni magát, Bray viszont szeretné megérteni őt. Egyikük sem tud szabadulni a másik hatása alól – és talán nem is akarnak. Csakhogy Faith vészterhes múltjával nem könnyű szembenézni. Vajon mit bír ki a szerelmük? És mit tehetnek, ha a kisvárosban felbukkan a legnagyobb ellenség?
Egy erős lány és egy különleges fiú története. Merülj el benne!
"I like to write more, than to speak. I always say that you don't have to like me - it makes me happy if a reader likes my writing. I am not perfect, but my writings can be enjoyed. I like when someone writes to me about how their days starts better because of my works or cheers them up, or it was just pure fun to read. These kind of feedbacks make me belive that it is worth writing even more."
Alapvetően tetszett az egész történet és a szereplők is, de mégis volt valami hiányérzetem, ami miatt mégsem egy szuper olvasmány lett. Érdekes volt olvasni, hogy hogyan kezdett új életet Faith/Honey a sok szörnyűség ellenére. Tetszett ahogyan megbirkózni kényszerült a múltja démonaival és pánik reakcióival. Végre nem lett elintézve ez a trauma annyival, hogy szerelmes lett és ezzel meg is oldódott volna minden egycsapásra. Bray kedvessége és figyelmessége engem is levett a lábamról [spoiler], habár a végén az nagy hősködés, hogy egyedül indul a lány megmentésere egyáltalán nem tetszett [/spoiler]. Josiah az elején nagyon érdekes karakternek tűnt, így értetlenül álltam az előtt, hogy a könyv felétől szinte nem is hallottunk felőle, habár addig elválaszthatatlan volt a testvérétől. Nagyon várom az ő könyvét, habár a végén mikor újra felbukkant kissé csalódtam benne, mert nem ilyennek képzeltem Faith szemén keresztül. A visszaemlékezések arra a két hétre nagyon ütősek voltak, főleg mikor újabb és újabb részletek is kiderültek. [spoiler] Kár hogy a vége kissé sziruposra sikeredett valamint az újbóli fogságba esés sem nyűgözött le, nem is értettem, hogy Russo hogy lehetett ennyire elővigyázatlan. [/spoiler]
Összességében egy izgalmas, romantikus könyvet olvashattam, amit csak úgy átitatott a sok ki nem mondott titok. Az biztos, hogy csak akkor érdemes elkezdeni, ha az embernek van szabadideje, mert nem nagyon fogja/akarja majd letenni. Miután befejeztem, az fordult meg a fejemben, hogy nagyon kellenek az ilyen kortárs magyar szerzők a mai irodalomba. Egy nagyon fontos gondolat fordult meg a fejemben az olvasás után: „el kell fogadnunk magunkat, úgy, ahogy vagyunk, mert a múltunk tesz azzá, akik vagyunk. Ezt pedig soha nem szabad szégyellni.” Teljes történetnek érzem, de azért örülnék, ha valamikor olvashatnék egy folytatást Seth-tel vagy Zack-kel a főszerepben.