Rejtő Jenő 1941 táján írhatta életművének eme kevéssé ismert darabját. Az Afrikában játszódó kisregény főhőse egy orvos-kalandor: az abszurdba hajló alaphelyzet, illetve Morbicer és a bennszülöttek kulturális különbségei számos komikus helyzetet eredményeznek. Az elbeszélés azonban jóval mélyebb üzenetet is hordoz: a humoron túl a hagyományos életrend és a modern civilizáció ütközésének tragédiájáról is szól. Mindez nem meglepő, hisz a II. világháború idején Rejtő maga is megtapasztalhatta a 20. század technikai fejlődésének zsákutcáit, a szilárdnak hitt értékek amortizálódását, a morális értékek morzsálódását (fegyverkezés, az államhatalom túlburjánzása, jogfosztottság stb.). A nyersanyag-lelőhelyeket hajszoló, szerelmi csalódásában vergődő, a bennszülöttek szemében mitikus lénnyé váló Morbicer azonban gyógyít is – teszi ezt annak dacára, hogy nem jár érte köszönet. Figuráját Rejtő részben Albert Schweitzerről mintázta: a világhírű orvos és humanista afrikai kórházépítéséről és gyógyító tevékenységéről szóló könyve magyarul is olvasható volt, Rejtő innét vette az alapötletet. A kisregény 75 évig lappangott az író szétzilált hagyatékában: annak idején vélhetően az elbeszélésből kiolvasható háborúellenesség miatt nem jelenhetett meg. Különleges annyiban is, hogy számos, egymástól markánsan eltérő változatban maradt fönn, miáltal szinte egyedülálló módon nyílik rálátás a rejtői szövegalakítás dzsungelkonyhájára, az általa teremtett figurák alakulására. A kisregény most először jelenik meg önálló kötetben – ráadásul rögtön 3 változatban!
Jenő Rejtő (born Jenő Reich, pseudonyms: P. Howard, Gibson Lavery) was a Hungarian author, fiction writer, playwright and journalist, who died as a forced labourer during the World War II. He was born in Budapest, Austria-Hungary, on March 29, 1905, and died in Yevdokovo, Soviet Union (then under Axis occupation) on January 1, 1943.
He studied drama before traveling across Europe. When he returned to Hungary he became a successful playwright, responsible for such operettas as "Who Dares Wins" (1934). He then went on to write adventure novels parodying the Foreign Legion, which often featured his somewhat bizarre sense of humor. He reportedly died in 1942 in a labor camp after he was taken from hospital whilst seriously ill. The stamp issued in his honor depicts various images such as a North African sunset (a reference to his Foreign Legion stories), a cafe he frequented and a copy of Nagykorut - the newspaper he edited hanging on the stand.
Ez egy olyan könyv, amiben egy inkább rövid történetnek nevezhető mű van három verzióban közölve, háttér-információval. Utóbbi jobban tetszett, mint a sorozat előző kötetében (Tatjána) előadott.
Maga a mű is jobban tetszett, ez már nem stíluskísérlet, hanem inkább gyakorlat. Történet itt igazából nincs, inkább egy olyan Rejtő módjára megírt vicces történet ez, kezdeménye egy majdani regényötletnek. Legalábbis a legrövidebb verzióban. Ha ez egy videojáték lenne, ez lenne a demo, ha egy film, akkor meg a kis webizód vagy ingyen terjesztett, főműsorra ráhangoló tartalom. Ezeknél ez sem érdekesebb.
Legalább harmadszorra írom le, hogy Rejtő nem nekem való, most már remélem ajándékba sem kapom könyvét és békén tudjuk egymást hagyni.
Nem igazán olvasható. A kiadás 3 verziót kozol: egyet kellett volna választani, nem három felkesz verziót rázúdítani az olvasóra. Maga a szöveg a 'legolvashatóbbnak mondott' verzióban is vicces kifejezések véletlen szerű halmazara emlékeztet.