Lotti öröksége

Lotti öröksége #1

by Janka Fábián

Fordulatos, felkavaró családtörténet a XVIII-XIX. század fordulójáról.

A Zemplén vármegyei dúsgazdag Ághfay báró nyughatatlan, lázadó természetű fia – apja akarata ellenére – egy nála idősebb és elvált színésznőt vesz feleségül. Bálintot a francia forradalom eszméi is vonzzák; belekeveredik a Martinovics-féle összeesküvésbe, és ezért az életével fizet.

Elárvult kislányát, Lottit apja egykori házitanítója, Lőrinc mester veszi magához. A lány – akinek sejtelme sincs előkelő származásáról – kiváló oktatásban részesül. Nevelőapja, a nagy tudású kirurgus mellett még komoly orvosi ismereteket is szerez, de nő lévén, és kisebb testi fogyatékossága miatt nem gyakorolhatja a gyógyító hivatást. A talpraesett lány azonban megtalálja a kibúvókat, és Lőrinc mester oldalán még a győri csatába is eljut.

Közben nem is sejti, hogy élete nagy szerelmének beteljesülését nemcsak a fiú elérhetetlen társadalmi helyzete, de múltjának és családjának sötét titkai is akadályozzák. Sok hányattatás után Lotti végre ráeszmél, hogy a boldogság mindvégig karnyújtásra volt tőle.

Hardcover

Published March 9, 2018

Reviews

[Réka · Rating 4 out of 5]

Őszíntén szólva nem erre számítottam, de ettől függetlenül nagyon szerettem olvasni. Azt hittem, a könyv az elejétől kezdve Lottiról fog szólni, ezért eléggé meglepődtem, amikor már megismerhettem a felmenőit, a családi szálakat (egy ,,tudtam" érzéssel konstatáltam, hogy ki Bálint apja), betekintést kaptam a szabad kőművesek és a Martinovics-összeesküvésbe, elolvastam a könyv felét és Lottiról még szó sem esett, illetve meg sem született. A politikai szál itt elég sok volt, igazából a körül forgott javarészt az első 200 oldal, a romantika, a családi szálak háttérbe szorultak, kiegészítéskent hatottak. Nem mondanám vontatottnak a könyvet, azonban elég hosszúra sikeredett a történet első fele, én szívesebben olvastam volna többet Mártonfi Charlotte-ról. Talán úgy tudnám leírni és összefoglalni a legjobban, hogy a könyv nem Lottiról szól főként, hanem az örökségéről (amit amúgy a cím is mutat, bár nekem ez mégsem így jött át akkor).
Lotti apját, Ághfay Bálintot viszont nagyon megkedveltem, egy hatalmas szívű férfi, aki az elveiért, valamint a bátor, ám heves, néhol meggondolatlan viselkedéséért, jelleméért került elfogatásra.
Mártonfi Lőrinc is egy igazán kedvelhető karakter, nemcsak Bálintot tekintette fiának, de halála után az alig 1 éves kislányt is magához vette és lányaként szerette.
Lotti abszolút egy pozitív, kedves, intelligens, bátor és határozott karakter volt, nagyon szerettem róla olvasni. Ám a Pálóczy Tóni iránti kezdeti szerelmét, rajongását erősen elleneztem, ráadásul vártam, mikor derül fény a lány vér szerinti családjára (ezzel ugyanis semelyikük nem volt tisztában).
Azonban, amikor a franciák elleni csatában Lotti (Károlyként) megismerte és ellátta a sebesült francia katona parancsnokot, Maurice-ot, én azon nyomban beleszerettem a férfibe. Annyira szépen beszélt Lottiról, végig mellette volt, megvédte, kiállt érte, támogatta, én már csak azt nem bírtam kivárni, hogy mikor eszmél rá a lány, hogy egymásnak lettek teremtve.
Szóval, innentől kezdve én egyenesen imádtam olvasni a történetet és szívesen olvastam volna többet is róluk. Ugyanis minden problémára az utolsó oldalakon lett megoldás, ezért nem sokáig élvezhettem a tökéletes befejezést. Főleg, hogy aztán az epilógusban nem tetszett az a bizalmas, szeretetteljes hangulat Lotti és Tóni között. (Örültem, amikor elbúcsúzott és elment Bécsbe, még akkor is, ha sokat tett Lottiért és Móricért. Nem igazán tetszett a múltjukra való tekintettel, hogy ilyen bizalmasabb hangulat volt kettejük között, még akkor sem, ha az nem szerelemi volt.) Na de, a lényeg az, hogy nagyon imádtam Móricról és Lottiról olvasni, hogy hogyan boldogultak az életben egymást támogatva és, hogy hogyan szerettek egymásba.

Ui.: Gyönyörű új borítót kapott a könyv!

[Blanka Marena · Rating 4 out of 5]

Az írónő többi könyvéhez képest ez jóval vontatottabb, nehezebben indult be. Az orvoslás, ami végig szövi a könyv cselekményét, izgalmasan van ábrázolva, viszont ebben a könyvben számomra túl sok történelem és politika volt. Néhány részt ezekből lehetett volna rövidebbre fogni, mert nagyon sok jelentőségük nem volt a történetet tekintve.
A szereplők ábrázolásai nagyon érdekesek, és hitelesek, a gondolataikat és a szavaikat szinte hallani lehet. Nagyon kedvelem az írónőben, hogy ennyire korhűen ábrázolja a történeteket, a szóhasználatot, a szereplők viselkedését és kinézetét.

[Nóri Somogyi · Rating 5 out of 5]

Rengeteget agyaltam ezen a könyvön,és hogy mit írjak róla, valamint,hogy megadjam-e neki az 5 csillagot,vagy lejjebb vigyem……végül megadtam.
Mint minden Fábián Janka könyv, ez is telis-tele van történelmi eseményekkel és személyekkel. Bevallom őszintén soha nem érdekelt túlzottam a magyar jakobinusok lázadozása, de most a könyvet olvasva,rengeteg információt böngésztem ki a kapottak mellé.

Második nekifutásra sikerült csak elolvasnom a könyvet. Amit nem értek,mert fantasztikus. mint a többi műve az írónőnek
Bálintot és Lőrinc mestert már az elejétől fogva kedveltem,majd meg is szerettem. Másként vagyok Bálint választottjával, de valamiért,amikor ő kikerült a képből, némi ürességet éreztem. Örülök,hogy végül megtudtam kivel mi történt,és így nem maradtak elvarratlan szálak.
Aztán Lotti…kedves,talpraesett, önfejű teremtés, de valamiért nagyon szeretetreméltó,az odaadása és küzdése. Nagyon reméltem, hogy rálel a múltjára,és hogy rá jön,ki is az igazi szerelme. Mert bizony abba a férfiba én is beleszerettem….. <3 „Mi lehet a franciák mosolyában?” :D
Ejtsünk még szót Tóniról. Bármennyire is arrogáns, pökhendi és öntelt,én bírtam :) És az erdei jelenetet is szerettem,mert kiütközött, hogy ha nem olyan szálak fűzték volna Lottit és Tónit egymáshoz,amik,akkor simán összejöhettek volna.
Nem vagyok nagy orvoslás szakértő-rajongó,de még azokat a részeket is szerettem, és nagyon bátor tett volt Lottitól,hogy Károllyá vált. Százakat mentett így meg.

Nem tudok mit írni. Csak ennyit: Még Fábián Janka könyveket!!! *-*
Remélem Anya hamarosan befejezi az Adél és Alízt,mert olvasni akarom!!! :D