Anasztázia, a Zengő Cédrusok sorozat első kötete. Vlagyimír Megre, vállalkozó, nagy hírnévnek örvendő vállalkozó, kereskedelmi expedíciót indított a szibériai tajgába 1994-ben, ahol egy hihetetlen történetet hallott a „zengő cédrusokról”. A történet nem hagyta nyugton és ezért, immár majdnem a teljes csőd szélén, újabb karavánt indított egy évre rá.
Ezen az úton találkozott Anasztáziával, akivel három napot töltött a tajgában és így ismerte meg Anasztázia különös, Megre számára teljesen új, taszító és egyben vonzó világát. Anasztáziától egy teljesen új képet kapott a világról és olyan egymástól látszólag eltérő, ám egymással mégis szorosan összefüggő dolgokról, mint a kertészet, gyermeknevelés, gyógyítás, a természet szeretete és tisztelete, a szexualitás, vallás, stb.
Ez a különös találkozás a vadonban Megrét teljesen átformálta és arra késztette, hogy elvesse vállalkozói terveit és a teljes csődbejutás után üres zsebekkel Moszkvába utazzon, hogy valóra válts Anasztázia szeretetből szőtt álmát, könyvet írjon mindarról, amit Anasztáziától, mint szellemi, pénzben, vagyonban mérhetetlen értéket kapott.
És ahogy azt Anasztázia Megre-nek megígérte, a könyv, amit megírt, tényleg nemzetközi bestsellerré vált és milliók szívét érintette meg szerte a világon.
Alapjában véve sok mindennel egyet lehet érteni, a könyv sok értelmes meglátást tartalmaz (gyereknevelés, növénytermesztés, méhkaptár készítés). Viszont vannak benne érthetetlenül buta részek is (UFO-k repülési elve, légszennyezés csökkentésének ötlete), amik kicsit elrontják az egészet.
Továbbra sem tiszta előttem az író motivációja és a történet valóságossága.
Kicsit zavaró az író vállalkozóként és spirituális vezetőként való fellépése. Miért nem ingyen osztogatja a cédrusdarabkákat, mint az a könyvben meg van írva? A méregdrága cédrusolajról nem is beszélve...