Последната война

Доктор Павлыш #3

by Kir Bulychev, Кирил Буличов, Дона Минчева (Translator)

Действието на романа се развива през 2070 год. Смелата творческа фантазия на автора рисува кратък период от време след сто години, когато междупланетните полети ще бъдат всекидневие. Големите постижения на човешката мисъл, развитието на човешкото общество са основните моменти, върху които е изградено произведението. Сюжетната линия е проста — по нареждане на Галактическия център космическият кораб „Сегежа“ се притичва на помощ на условно наречената „Синя планета“. С голямо умение, вълнуващо и динамично авторът разказва за сблъсъка между представителите на две цивилизации и подчертава, че покоряването на Космоса е достъпно само за онези, които защищават хуманизма, мира, прогреса. Романът на Кирил Буличов се радва на голям успех сред младите читатели в Съветския съюз.

Genres: Science Fiction, Russia, Fiction

316 pages, Hardcover

First published January 1, 1970

About the author

Kir Bulychev was a pen name of Igor Vsevolodovich Mozheiko, a Soviet Russian science fiction writer, critic, translator and historian of Lithuanian ancestry. His magnum opus is a children's science fiction series Alisa Selezneva, although most of his books are adult-oriented. His books were adapted for film, TV, and animation over 20 times – more than any other Russian science fiction author – and Bulychev himself wrote scripts for early adaptations.
He began to write SF in 1965. He has translated numerous American SF stories into Russian.
Winner of the ESFS Awards in 1984 as the "Best Short Story Writer".
Winner of the Aelita award in 1997.

Other names:
Russian - Кир Булычев
Russian real name (non-fiction books) - Игорь Можейко
Bulgarian - Кир Буличов
Polish - Kir Bułyczow
Hungarian - Kir Bulicsov
Estonian - Kir Bulõtšov
Spanish - Kir Bulichov
Slovak - Kirill Bulyčov
Finnish - Kirill Bulytšev
Lithuanian - Kirilas Bulyčiovas
German - Kirill Bulytschow
Czech - Kir Bulyčov
Chinese - 季尔·布雷乔夫

Reviews

[Diana Petrova · Rating 5 out of 5]

Миличка, миличка книжка! Като всичко на Буличов. Малко наивна, но все пак е "четиво за юноши". Услади ми се, почувствах се съвсем млада. :)

[Tatiana · Rating 5 out of 5]

Год я начинаю с того, что ломаю свои же стереотипы. Классика (жанр не важен) - это интересно и круто. Булычева называют классикой фантастики. А думала будет скучно и неинтересно. Но как же я ошибалась.

Честно, открывая книгу даже не ожидала что буквально прилипну и прочитаю взахлеб.

[Vadym Otrishko · Rating 4 out of 5]

Задумка и сюжет интересные. Чтобы делала цивилизация, которая уничтожила сама себя ядеркой, но часть которой оживили пришельцы

Копнуть можно было глубже. И персонажи с художественной точки зрения скудноватые. Но развитие сюжета все перекрывает. Как смотришь какой-то боевик Гая Ричи, но только в Космосе

[Angela · Rating 3 out of 5]

(The Hungarian version of course.)

[Lucy K · Rating 5 out of 5]

This would make an awesome Sci fi movie

[D. Dorka · Rating 4 out of 5]

Ez egy impulzus könyv volt a könyvtár polcairól (újfent nagyon hiányzik az élmény, de egyszer már csak kinyitnak a könyvtárak megint). Az újdonságok között volt, és műveletlenségem (legalábbis sci-fiben) ékes bizonyítéka, hogy azt hittem, kortárs sci-fit fogok olvasni. Aztán persze kiderült, hogy nem, csak szép új Metropolis Media-kiadás. De sebaj, mert klasszikus sci-fiben még nagyobbnak érzem az elmaradásaimat, mint a kortárs sci-fiben (az valószínűleg akkora, hogy mérhetetlen, így felesleges is foglalkozni vele.)

Újfent meg kell állapítanom, hogy sokkal jobban kedvelem a társadalmi-politikai-történelmi(?) sci-fiket, mint az akciódús, thrillerbe hajlókat. Ha előbbitől retro egy sci-fi, akkor nekem innentől az a prioritás. Volt ebben is kaland, de emberi mértékű, és nem cikázó akciójelenetek.

Az orosz nevekhez lassan szoktam hozzá (elsőre mind ugyanolyannak tűnik, meg néha a becézések…pfuh), majd édesanyám felvilágosított az -evics/ovics, -evna/ovna végződések mibenlétéről, és egy kicsit könnyebb lett, meg vagy 15ször visszalapoztam az elején a legénység leírásához, és idővel már nem kellett.

Mondanám, hogy egy metafora a hidegháborúra, de igazából kvázi alternatív történelemként jelenik meg a „mi lett volna, ha elpusztítjuk az egész Földet magunkkal együtt” kérdésköre, ami a könyv írásakor kifejezetten a levegőben volt (átvitten, szigorúan!) Még a lények is szinte teljesen emberszerűek, az egyetlen különbség, ami le van írva, hogy négy ujjuk van a mi öt ujjunk helyett, és elvileg vannak más különbségek is, de konkrétumok híján azért mégis csak embernek tudja elképzelni a kedves olvasó őket. És a Kék Bolygó nevet kapta a mi civilizációnktól az a távoli bolygó, na vajon miért?!

Azért van itt maradványa az orosz realizmusnak is, meg a szovjet ideológiának is. Ranmakan karaktere egy tipikus csinovnyik, csak a megátalkodott, nem a sodródó típusból. Ettől függetlenül remekül ábrázolja az emberi gyanakvó, mindenben a rosszat kereső természetet (ami persze nem mindenki sajátja, nehéz is úgy élni), illetve hogy mennyit számít a „neveltetés”, mennyire képes belénk ivódni egy ideológia (mondjuk a kasztrendszerről). Persze mindennek a magja a félelem és a túlélésért való küzdelem. A szovjet ideológia pedig egyik részről a szocializmus gyakorlatilag tökéletes megvalósulása a létrehozott társadalomban, illetve az az egész kicsit rózsaszínes atmoszféra, ami körbelengi a kötetet. A Galaktikus Központ, ami segítséget ad fajoknak, de nem szól bele a civilizációk fejlődésébe, belső dinamikájába – jóságos nagytestvér. Jó kérdés, hogy ebből mennyi volt azért, hogy átmenjen a bármilyen cenzúrán.

De akkor ejtsünk pár szót a sci-fi részről is. Felmerül annak a kérdése, hogy ha egyszer lesz egy „feltámasztó gépünk”, ami képes DNS és agysejtek alapján rekonstruálni az embert (bármilyen lényt), na akkor mi lesz?! Mindig is istent akar játszani az ember, és bizonyos értelemben már rég azt játszunk, még ha csak kisisteneket is, de ez egy következő szint lenne, ami legalábbis részben legyőzi a halált. Csakhogy ennek vannak morális hozadékai is, amikkel nem árt számolni, mint például egy olyan civilizáció feltámasztása, amelyik végső soron nem érdemes erre. Bár kik vagyunk mi, hogy bárkit érdemesnek vagy érdemtelennek találjunk ugye…

Összességében nagyon élveztem ezt a regényt, még ha néha elég lassú is volt (egyrészt mostanság 19. századi [lassú] klasszikuson edződöm, másrészt szeretem én ezt a lassúságot), de így remekül volt tere Bulicsovnak pszichológiai vonzatokra is odafigyelni, érzéseket támasztani bennem, hagyni együtt gondolkodni szereplőkkel és helyzetekkel – amire a kortárs pörgősebb sci-fikben sokszor úgy érzem, nincs idő és tér. És itt csendben megjegyzem, hogy szerintem az ilyen „lassú” könyvekhez kell igazán jó írónak lenni. A nagyon akciódús sztoriknál mindig azt éreztem, hogy üresek, és valószínűleg az írójuk nem is tudná más tartalommal megtölteni az oldalakat. Bulicsov viszont jó író. És jelenleg nagyon sajnálom, hogy nem tudok oroszul (még az ábécét sem), mert jó lenne az ő műveit eredetiben olvasni. Sebaj, így várólistára kerülnek a magyarra fordítottak.

Ui.: A végén van egy Melléklet, ami tényleg nem szerves része a történetnek. Az az ~50 oldal nem értelmezhető sci-fiként, inkább valamiféle kiegészítő novella, ami mininovellákat tartalmaz.. Néhány közismert történetet (pl. Kékszakáll, itt ajánlom mindenki szíves figyelmébe Bartók feldolgozását) újragondol némi sci-fi fordulattal, és a nagyobb egésznek is van egy koncepciója. Aranyos volt, szerintem színvonalas is, csak nem szabad a regénnyel egy kategóriában kezelni.

[Ppeva · Rating 4 out of 5]

Fiatalon nem olvastam sci-fi könyveket, de később rájuk találtam, és megkedveltem őket.
Ez itt egy abszolút retro sci-fi, nemcsak abban, hogy szovjet, meg 1970-ben jelent meg, hanem abban is, hogy teli van vicces abszurditásokkal. Nyilván tisztában volt vele Bulicsov, hogy az úrhajósok nem dohányoznak, sminkelnek, fürdenek kádban* űrutazás közben, nem papírra írják írógéppel a jelentéseket, és nem is visznek magukkal egy kövér, nagyszívű, amolyan kedves napközis szakácsnénire hasonlító Milja nénit, aki porcelán teáscsészéket mosogat feszültségoldóként, süt-főz, pirogot, borscsot, kompótot tálal, a kuktarobotra kis köténykét köt, és baromfit nevel… De ezeken legfeljebb jókat mosolyog az ember, mert annyira beleilleszkedik a szovjet … – gyermekirodalomba!
Igen, gyermekirodalom. Ezt a könyvet a szovjetunióbeli Móra Kiadó adta ki, és mikor elmeséltem az orosz barátnőm menyének**, mit olvasok épp oroszul, lelkesen visszaírt, hogy igen, ő is nagyon szerette gyerekkorában, és a kislányuk (9 éves) épp most olvassa Bulicsov egy másik művét.
Szóval kiderült, hogy egy gyerekkönyvet olvastam***, de egyáltalán nem bántam.
Viszonylag az elején tartottam még, amikor valamelyik mondatnál elkezdte fúrni az oldalamat, hogy vajon hogy lehetett ez az eredetiben. Mivel orosz nyelvű könyvek tömegével találhatók fenn a neten, rákerestem, és persze rögtön megtaláltam. Nagyon szórakoztató volt a két könyvet nagyjából párhuzamosan olvasni. Utoljára Sztrugackijék Stalkerét olvastam így. Sok más mellett azt is élveztem, hogy így a különféle ketyeréket, fegyvereket, járgányokat és térugrásokat nem kellett kiszótároznom, csak megnéztem, mi van a fordításban.
A végén az "irodalmi almanach" történetei kicsit kilógtak nekem a könyvből, de hát volt még néhány sztorija, amiket okvetlenül el akart sütni. :)
Összességében jó kis olvasmány volt, örülök, hogy előrelátóan bespájzoltam a könyvtárból Bulicsevtől egy másik könyvet is. Ha sokáig tart még a zárvány – igen, véletlenül ezt sikerült írnom, és ezt most így is hagyom! –, lehet, hogy azt is párhuzamosan olvasom majd az eredetivel.

*ez a kádban fürdés ugyan fordítói hiba volt, az eredetiben „csak” zuhanyozás van :)
**nagy könyvmoly, olyan jó, hogy lehet vele könyvekről beszélgetni! A barátnőmtől nem gyakran kérdezem, mit olvas, mert pár éve kénytelen voltam egy büntető Pikul könyvet elolvasni miatta… :)
***bár a könyvtárban a felnőtt sci-fi polcról vettem le

[Bogi Takács]

I read this a very long time ago, but I want to reread it because I just got two of the sequels that were recently translated to Hungarian. I don't think any of them are available in English??

_______
Source of the book: Bought with my own money in a used bookstore a long time ago (The price sticker says "100 Ft" which is about 30 cents). Thank you Mom for sending it after me from Hungary :)

[Александр]

Ее