Juhász Tibor 1992-ben született Salgótarjánban, a Debreceni Egyetem magyar szakos hallgatója. 2012 óta publikál, novellái és versei többek között az Alföld, a Bárka, a Csillagszálló, a Forrás, az Irodalmi Szemle, a Műút, a Palócföld, a Prae, a Tiszatáj, valamint az Új Forrás folyóiratokban jelentek meg. Első verseskötete 2015-ben látott napvilágot Ez nem az a környék címmel. A szerző első prózakötete, a Salgó blues önéletrajzi ihletésű, szociografikus novellaregény. A fiatalkori emlékek és rögzített interjúk mozaikkockáiból összeálló történetek egy idegenségében is ismerős világot tárnak elénk, felvillantva Salgótarján múltját és jelenét, anekdotáit, magán-hiedelemvilágát, esendőségükben is szerethető arcait.
Nem, ez tényleg nem blues – nincs meg benne az ahhoz szükséges érzelmi állásfoglalás. De nem is riport, mert a szemlélő nem kívülálló teljesen. Valahol a kettő között egyensúlyozik, ott is van és nincs is ott, vendég meg bennszülött egy személyben. Pedig e kettő egyszerre nem lehet, azt hiszem: aki eljön valahonnan, az eljött, slussz-passz. Megszökött. Onnantól kezdve legfeljebb látogató. Szociológus vénával, vagy anélkül. De ha nem szökött volna meg, nem tudná megírni ezt az egészet. Megírni, mégpedig helyettük, a „salgóiak” helyett, mert ők benne élnek, és erre nem képesek. Akkor lennének képesek, ha nem élnének benne, ez az ördögi kör. Számomra nem a sokszor hallott szoció-rémtörténetek adták meg ennek a röpke kötetnek az erejét, a nyomor mélyfúrásai, a kilátástalanság vagy a közeg érzékeltetése (bár ez utóbbi kifejezetten erősre sikerült), hanem ez a feszültség a szerepek között. Pici kötet, de kinőhet belőle valami nagyobb.