Szia, Viki vagyok, és az eddigi életem nem volt egy leányálom: érzelmi bántalmazás, játszmák, pánikzavar, gyógyszerek, hízás és depresszió. Mégis túléltem az első negyven évet, összeraktam magam, és most minden fasza. Félreértés ne essék, ez a könyv nem arról szól, hogy a kis dundi, szerencsétlen lány hogyan találta meg a szerelmet, és miként zuhant a nagy Ő karjaiba. Ezeken a lapokon a saját tragédiáimon át lépkedek feléd, hogy megértsd és elhidd: nem vagy egyedül!
Fontos dolgokról beszél. Abban is biztos vagyok, hogy hibái ellenére is, helyes dolog az, hogy megszületett ez a történet, akármilyen rövid változatban, de könyv formájában is. Az ahogyan, az számomra taszító. Nem kicsit. Érteni vélem a célját is, de nálam nem fér bele. Ezzel pedig távolabb maradtam a szerzőtől és a történettől is, mintsem kellett volna.
Elképesztően olvastatja magát, féltudományos regény volt ez nekem. Csodálatosan jól esett olvasni. Mindenkinek kellene a polcára egy ilyen könyv, ami segít elindulni az önismeret útján, vagy megerősít abban, hogy jól csinálod ha ezzel foglalkozol, mert máshogy nem lehet fejlődni, boldognak lenni.