Perdas e ganhos: Exilados e expatriados na história do conhecimento na Europa e nas Américas, 1500-2000

The Menahem Stern Jerusalem Lectures

by Peter Burke, Renato Prelorentzou (Translator)

Esta obra, a mais recente do historiador Peter Burke, debruça-se sobre um tema que, de tempos em tempos, torna-se especialmente candente: a migração humana. A história da humanidade confunde-se com a história das diásporas, catapultadas pela escassez, pela guerra, pela ambição. Afora os grandes movimentos migratórios, o deslocamento individual, ou de células familiares, permanece ativo diuturnamente no planeta. Em resposta, encontramos frequentes tentativas de se lacrar fronteiras, ao passo que, em outros momentos, fomenta-se a recepção. Entretanto, com os corpos humanos, migram as histórias e migram os intelectos; e o foco principal deste livro é justamente o impacto desses movimentos para a história do conhecimento.

337 pages, Kindle Edition

Published November 17, 2017

About the author

Peter Burke is a British historian and professor. He was educated by the Jesuits and at St John's College, Oxford, and was a doctoral candidate at St Antony's College. From 1962 to 1979, he was part of the School of European Studies at Sussex University, before moving to the University of Cambridge, where he holds the title of Professor Emeritus of Cultural History and Fellow of Emmanuel College. Burke is celebrated as a historian not only of the early modern era, but one who emphasizes the relevance of social and cultural history to modern issues. He is married to Brazilian historian Maria Lúcia Garcia Pallares-Burke.

Reviews

[Törő László Dávid · Rating 5 out of 5]

Peter Burke szerint az emigránsok olyan kritikai szemléletet hozhatnak magukkal a befogadó országokba, amellyel komplett tutományágakat képesek újragondoltatni, vagy épp a semmiből megalapítani. Mert pl. Angliában emigránsoknak köszönhetően lett komoly művészettörténet vagy szociológia, hogy az antropológiáról már ne is beszéljünk. Az Egyesült Államokban pedig Európából elüldözött hölgyek, mint Gerda Lerner hozták létre az első nőtörténeti tanszékeket.

A hazájából száműzött, vagy önkéntes módon emigráló (Burke mindkét kategóriával külön foglalkozik) személy a fizikai távolság mellé érzelmi távolsággal is fel van vértezve, ezért mind a befogadó, mind az elhagyott ország kultúráját, történelmét képes kritikusan szemlélni, lásd az orosz történelmi mítoszokat megkérdőjelező német történészek (pl. August Schlözer) esetét Péter cár udvarában.

De a legfőbb hívószó, ami végigvonul a könyvön, az a deprovincializáció, mint üdvös fogalom. Más kultúrák, vallások, államok üldözöttei a dolgokat olyan új szemszögből képesek megfigyelni és olyan tudást tudnak a hazai tudományos vérkeringésbe bekapcsolni, amellyel globális perspektívái nyílhatnak egy-egy diszciplínának. Így lásd az absztraktabb, "németes" megközelítés találkozását az angolszász empiricizmussal, amelynek köszönhetően pl. a művészetelmélet vagy a pszichoanalízés egyre elfogadottabbá vált Nyugaton.

Azok az országok, amelyek nagy számban üldöznek el tudósokat, netán idegennek bélyegzett egyetemeket (nem kell rosszra gondolni: természetesen Brazíliáról és az 1935-37-ben működő University of the Federal District-ről van szó) politikai vagy vallási alapon, provincializálódnak, tudományos rangsorban hátrébb kerülnek. A nácizmust pl. a mai napig nem heverte ki Ausztria és Németország tudományos élete a szerző szerint, de vannak példák a Franciaországból elüldözött hugenottákra is, akik fityiszt mutatva korábbi otthonuknak szépen fellendítették Amszterdam gazdaságát. És hát persze, hogy a Brexittel ér véget az áttekintés, amely Burke szerint a sokat emlegetett gazdasági visszaesés mellett kulturális katasztrófával fog járni az ország számára.

Sokat lehetne kötetkedni ezzel a könyvvel. Az emigráció meg is hülyíthet embereket, nem csak kritikus alapot adhat nekik. Ezt az Amerikában szaporodó ősmagyar intézetekkel kapcsolatban talán nem kell fejtegetni.

De nem akarok kötekedni, mert hihetetlen tudás van ebben a könyvben, jól megírt, fontos téma történeti perspektívában. Csapom a kedvencekhez.