Alapból érdekesebbnek gondoltam a témát, mint amennyire végül megfogott. Akadtak a könyvben emlékezetes részek (pl. a párválasztás matematikai egyenlete: akkor lesz a legnagyobb valószínűsége, hogy megtaláljuk életünk párját, ha a lehetséges jelöltek 37 százalékával randevúzunk, majd szakítunk velük, de ha jön valaki, aki kicsit is jobb, mint az eddigiek - "Elég Jó úr/kisasszony" -, azt viszont ki kell választani), illetve érdekesebb kérdések (rasszista-e az Oscar?, a művészek rangsorolása, a korrupció mérése), más, hosszan kifejtett témák viszont éppenséggel hidegen hagytak (pl. a hitelintézetek rangsorai), megint másokról szívesen olvastam volna bővebben (választási rendszerek).
Maga a kiadás szép, igényes, jó kézbe fogni a kötetet. A belbecsre sem lehet sok panasz, néhány apróságot felett szemet hunyva (pl. DNS helyett DNA maradt a szövegben, tizedesvessző helyett pedig tizedespont) dicséretet érdemel a fordító és a szerkesztő is, a sokféle címfokozat tipográfiája viszont számomra nem volt eléggé átlátható (és annyira logikusnak sem éreztem a sokszoros szövegtagolást).
Külön érdekesség, hogy Érdi Péter angolból fordított művének szövegét több helyen megtöri: röviden kiegészíti, illetve kommentálja a leírtakat (szögletes zárójelben, kisebb betűmérettel, így jól megkülönböztethető az alapszövegtől).