A magyar késő középkor színpadának szereplőiről, egy-két kivételtől eltekintve, nem lehet hiteles portrét rajzolni. Amit tudunk róluk, az a legjobb esetben sem több, mint amennyit egy mai hivatali önéletrajz elárul: születési adatok, munkahelyek, családi állapot. A valóságban még sokkal kevesebb, mert ezeket a száraz alapadatokat is csaknem mindig hiányosan és pontatlanul ismerjük. Ennélfogva bele kell törődnünk, hogy 1500 előtti történelmünk legtöbb szereplőjéről nem lehet egyénítő vonásokkal írni. Megpróbálhatunk ugyan, pályafutásuk hozzávetőleges ismeretében, egyes karaktervonásaikra következtetni, de tisztában kell lennünk vele, hogy az így született „jellemrajzok” szerfelett kétes értékűek.