Mexikó, e messzi és nagyon gazdag kultúrájú ország mai prózájából egyetlen kis kötetben valamiféle „keresztmetszetet” adni lehetetlenség. Történeti-időrendi vagy tematikusan rendszerező szempontok helyett tehát egyetlen téma: a szerelem köré csoportosulnak ezek az írások. Legnagyobb részük többé-kevésbé szabályos novella, de akad köztük regényrészlet, sőt névtelen szerzőjű, gyűjtésen lejegyzett népmese is. Mi az, hogy szerelem? Erre minden kultúrának és minden embernek van valamilyen válasza. A fogalom mindenkinek ismerős. Persze, sok minden belefér. Kicsinyes szorongás és mindent elsöprő szenvedély, városi flegmaságot olvasztó melegség és indián misztérium, beteg sóvárgás és brutális féltékenység, csöndes elvágyódás és vad erotika, finom nosztalgia és őrült lázálom. A sort még hosszan lehetne folytatni, tovább is, mint ameddig e kötet írásai érnek. Bennük harminchárom szerelemváltozatot talál az olvasó. Ilyen a szerelem Mexikóban. Ilyen Mexikó: nagyon európai, és nagyon indián, „tiszta Amerika” és harmadik világ, városi és falusi, közeli és távoli ország.
Alig olvastam még mexikói szerzőtől valamit. Sőt, először azt akartam írni, hogy nem is olvastam még mexikói szerzőtől, de visszanézve az olvasásaimat, három könyvet mégis találtam*, ami azért az olvasásaim számához viszonyítva szinte semmi.
A novelláskötet első része nem különösebben tetszett. Fura volt a szóhasználat, a történet és maga a szerkezet is. Aztán jöttek egyre jobb novellák. Gondolom, ez a szerzőktől is függ, kinek a stílusa tetszik nekem jobban. Pl. kifejezetten élvezettel olvastam Juan Rulfo, Carlos Fuentes (pedig a "Laura Díaz évről évre" emlékezetem szerint régen nagyon nem tetszett), Elena Poniatowska, Juan José Arreola) novelláit.
A legkülönösebb, és egyben legviccesebb egy szerző nélküli, Indián elbeszélés-ként meghatározott novella volt. Ez az indián elbeszélés valami szájról szájra terjesztett történet lehet, amit tábortűz körül mesélgetnek? Mint a népmesék? A címe: "A férfi, akinek kicsi volt a nemi szerve".
Ahány novella, annyiféle szerelem. A fülszöveg szerint ilyen a szerelem Mexikóban. Pont úgy, mint a világ többi részén – megszámlálhatatlanul sokféle. Némelyik szerelem meglepő a szemlélőnek, és nem egy még a résztvevőknek is.
* Laura Esquivel: Szeress Mexikóban! Carlos Fuentes: Laura Díaz évről évre Juan Rulfo: Lángoló síkság