Vágyak egy sziget kapujában Virginia Angels, a fiatal amerikai lány, egy szerelmi csalódás után Szardíniára utazik. Semmit sem tud a szigetről, de hamar felfedezi a szépségét, az ízeit, az embereket, miközben lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzetekbe keveredik. A véletlenek folyton egy idegen, ám felettébb karakán férfi útjába sodorják, aki nemcsak ostorozza a lányt, hanem felkelti az élet utáni vágyat is benne. Virginia rádöbben, hogy a „szárd szikla” nem csupán köveket takar, hanem egy erős és határozott férfit is. A röpke nyaralás azonban megváltozik, amikor kiderül, hogy ki a titokzatos férfi. Rejtett egyezségük az őrület és az ésszerűség határán mozogva taszítja őket egy olyan élethelyzetbe, amellyel nehezen barátkoznak meg. Vágyak, cselszövés, fájdalmak és szenvedély egy szigeten, amely szerelembe ejti az embert, és örökre megpecsételi a sorsát. Borsa Brown, az erotikus-romantikus regények népszerű írónője ezúttal egy könnyed, szórakoztató, ám emberi lelket boncolgató, perzselő érzelmekkel megtűzdelt nyári történetbe repíti az olvasót.
Nekem ez nagyon gyenge volt. Igazából semmiről sem szólt. Virginia buta, arrogáns és unalmas karakter. SS lenne az egzotikus, izgalmas rejtély, ha nem tudná az ember már az első említésnél, hogy kiről van szó. A szárd kultúra bemutatása pontatlan és felszínes. A stílus pedig egyszerű. Ja es ki az, aki a gondolataiban saját nevén szólitgaja magát 5 percenként? Sajnos az írónő ezzel a könyvvel sem lopta be magát a szívembe. Valószínűleg azok, akik csak nyaralás során olvasnak és valami nagyon könnyű, női könyvre vágynak, azoknak tetszeni fog.
Sokat nem vártam, de sajnos pont annyit is kaptam. Viszonylag elfogult vagyok az írónővel szemben, mivel nagyon sok regényét kedvelem, sőt kedvenceim közé is sorolok párat, de ez most nagyon mellétrafált. Virginia számomra nagyon semmilyen karakter. Elméletileg tipikus amerikai nő kellene, hogy legyen de számomra egyáltalán nem az volt. Inkább volt europai mint amerikai. Ami SS-t illeti, remek karakter lehetne, irtó sok potenciállal, de nagyon felszinesre sikrült ő is. Nagyon szájbarágós az egész történet. A "szikla" jelző zavaróan sokszor jelenik meg, ahogy Virginia szerelmi csalódásának az emlegetése is. Egyettlen pozitívum amit említeni tudok az a Szárd kultura és a sziget bemutatása. Igaz, hogy ebbe is vannak melléfogások, de ahoz képest, egy azt nem ismerő ember számára, pozitív élményt nyujthat. Kezdetleges europai telenovella kategoriaba sorolnam. Aki szereti az ilyet annak biztos tetszeni fog, de aki a felszinen túl valami plusszra is vágyik az valószínüleg nem fogja újraólvasni.
Imádtam, nem is értem miért halogattam egy éven keresztül. S.S. és Virginia kapcsolata engem egy kicsit Vanessa és Aidenre emlékeztetett. Lassan kibontakozó szerelmi szál, nyers, macsó álompasi, aki nem dob el mindent és fordul ki önmagából csakhogy a hősnővel lehessen. Virginia túlgondolt mindent, dráma királynő azonban mégis végig szerethető és viszonylag következetes maradt. Ahogy az írónő bemutatja és megismerteti Szardínia szigetének lakóit, szokásait lebilincselő, olvasás közben kedvem támadt odautazni. Tökéletes nyári olvasmány és számomra mindenképp újraolvasós!