A jelen kötet, az élete utolsó tíz évét szinte állandó morfiummámorban töltő Csáth Géza [1887-1919] novelláiból készült újabb válogatás írásainak többsége a szerelem, a házasság és általában a férfi-nő kapcsolat konfliktusairól, csapdáiról és drámáiról szól. A fürdőorvosként dolgozó, s naplója tanúsága szerint a kalandokra mindig nyitott Csáth a maga bőséges tapasztalatainak köszönhetően jól ismerte a női lélek rejtelmeit, és e kötet novelláinak címszereplői – Eszti, Jolán, Erna, Rozi, a doktorné, Irén mama és a többiek – egy-egy olyan nőtípust testesítenek meg, amelyekkel ma, száz évvel a szerző halála után is nap mint nap találkozhatunk.
Géza Csáth (born József Brenner; February 13, 1887 – September 11, 1919), was a Hungarian writer, playwright, musician, music critic, psychiatrist and physician.
Rég olvastam Csáth Géza novellákat, akkor viszont sokat és nagyon szerettem. Ez a novellás kötet ugyanazt hozta, mint az évekkel ezelőtt olvasott kötetek. Tetszett a Vörös Eszti novella mentén való gyűjtés, tragikus és rossz életű nők történetei férfi narratívákon keresztül. Egyáltalán nem pc, feminizmust nyomokban sem tartalmaz, de úgy érzem hű Csáth korához, a szerző írói tehetségének köszönhetően pedig pörögnek az oldalak, hiába nem több ez semmivel, annál ami. Felejthető, mégis megrázó, tökéletes nyári olvasmány.
3.5-3.75 lenne inkább a könyv, könnyen olvasható volt (valószínűleg azért mert sok rövid történetet tartalmaz a kötet vagy azért mert Csáth Géza rendkívüli szinten ír), viszont ma már sajnos a tartalma és szemléletmódja nem állja meg úgy a helyét mint ahogy azt tette 1920-ban.
Élveztem olvasni de inkább úgy mint egy képzelt világot.