Rumbarumbamm - Ez egy kibaszott karanténnapló

by Ágota Benedek

„De hát… de hát te két hónapig csak fingorásztál és káromkodtál!
Ne legyél igazságtalan, mert menstruáltam is, és azt is az emberek orra alá dörgöltem.
De hát… de hát ezt én is meg tudnám csinálni!
Korrekt. Csak miért nem csinálod? Miért nem csinálod azt, amit tudsz, ahelyett, hogy amiatt vagy mérges, amit én tudok?”
De mit is tud valójában Benedek Ágota, aki a furcsa nevű, Rumbarumbammra keresztelt naplójában keresetlen őszinteséggel számol be mindennapjairól? Megnevettet bennünket például. Jólesik bepillantani abszurditásokban bővelkedő életébe, ami éppen azért izgalmas, mert annyira más, mint a sajátunk.
Felszabadít, mert bárkin és bármin élcelődik, ha arról van szó, de önmagát sem kíméli.
Inspirál, mert folyamatosan gondolkodik, reflektál önmagára és a világra. És bár elsőre azt gondolhatjuk, semmi közös nincs bennünk ezzel a karcos humorú, harmincas éveinek
elején járó nővel, végül rájövünk, nagyon is tudjuk, miről beszél.
És alig várjuk a folytatást.

Részlet a könyvből:
„Elmondom a kedvenc viccem.
És Annamarinak is ez a kedvenc vicce. És valahányszor kérlel, hogy meséljem el újra (meg újra), előre a szája elé kapja a kezét, hátha ezúttal nem szabad nevetni. (?)
A nagyanyám, aki egy csodálatos asszony volt, és számos meglévő és jövőbeni tetoválásom ihletője, évekkel ezelőtt felhívott egy verőfényes őszi délutánon, és bús hangon közölte velem, hogy az akkori fiúm, Máté, meghalt.
Hmm.
Ja, köszönni, sosem köszönt, azt felejtsd el. Felveszed és annyi, a csávód meghalt. Ingattam a fejem mosolyogva, hogy: Máté nem halhatott meg.
Máté meghalt.
Ismét. Elmagyaráztam neki. Hogy Máté. Él.
Máté meghalt.
Mondtam neki, hogy annyira él, hogy az imént engedtem ki az ajtón, és Mamikám, nem akarod tudni, hogy miket csináltunk, amiből kiderült, hogy él!
A nagyanyám ekkor elhallgatott, elgondolkozott, és még annak a pillanatát is hallottam, azt a csendet, mikor leesik neki, hogy tényleg hülyeséget mondott, és azzal a lendülettel szólalt meg újra, hogy kijavítsa:
Jaj, Máté él! A mostohaapád halt meg.
Szabad nevetni.”

Genres: Nonfiction

355 pages, Paperback

Published January 1, 2020

Reviews

[Krisztina · Rating 5 out of 5]

Hát ez a Benedek Ágota, bazmeg. Idolom.

[Kinga Kovács · Rating 4 out of 5]

MÉG! Avagy a második hullámnak egyetlen értelme lenne.... just saying.

[thepaigeturner_reads · Rating 5 out of 5]

Ez a csaj nem normális...hálistennek, mert én se vagyok az. :D Imádtam! Szakadtam rajta. Sok dologban abszolút magamra ismertem, és volt sok olyan is amiben nagyon nem, de attól meg azért voltam készen. A stílusa laza és őszinte, elég szabadszájú, de nem volt zavaró, legalábbis nekem. A sok poén mögött pedig azért fel fel tűnnek komoly dolgok is, egészen mélyek. Szóval Ágota (és az ikertestvére) reméljük még hallunk felőled, vagy nem, úgyse érdekel mi mit akarunk. :D

[Kovaxka · Rating 4 out of 5]

Csak kis dózisokban tudtam fogyasztani, de alapvetően jól szórakoztam. Kár, hogy 2020-ban nem ismertem a blogot, megváltás lett volna a napi adag. Bírom az ilyen "nemnormális" embereket! Kíváncsi lettem a szerző másik könyvére is.

[esztereszterdora · Rating 4 out of 5]

Nemrég olvastam egy könyvet, amiben azt tanácsolták, hogy ha bizonytalanok vagyunk egy döntésünkben, kérdezzük meg magunktól, hogy egy bizonyos személy, akire felnézünk és követendő példának tartunk, mit tenne az adott helyzetben. (Az egyik válaszom erre természetesen Jézus, hogy a korbáccsal kergetés opciója meglegyen.)

A másik, amióta befejeztem a könyvet, Benedek Ágota. Amikor még olvasás közben leugrottam a boltba, és a járdán nekem jött egy biciklis, és még ő morgott, (miközben elkaptam a nyamvadt bringáját, hogy ne dőljön a pocsolyába!!), az agyam szinte azonnal átfordította az esetet egy Rumbarumbamm fejezetbe, ami bosszankodás helyett megmosolyogtatóvá tette az esetet. Remélem, amint Ágota második könyve végére érek, a hangja örökre beissza magát a fejembe. Ugyanis ezt az életet sokkal jobb leélni úgy, hogy semmit nem kímélünk, és akármekkora a szar, valamin röhögünk. Vagy elmondjuk, mennyire kellett valamikor kakálnunk, és a megbotránkozásból erőt merítve megyünk tovább.

[Adri · Rating 2 out of 5]

Tök nehéz ezt a könyvet értékelni, azon is gondolkoztam, hogy nem fogom, hiszen ez egy neten megjelenő napló volt, hát hogy mondjam rá hogy öncélú, se eleje, se vége, pont ez a lényege.

De nálam, akkor sem működik, nem találom viccesnek, csak erőltetettnek. Sokszor azt az érzést kelti bennem, hogy ő mennyire egy quirky girl, repülnek itt a pénisz poénok, az ujján pénisz nő (elpattant egy ér az ujjaban), a kutya vágás után úgy néz ki mint egy bozontos pénisz, aztán próbál azzal viccelődni, hogy egy pár éves kisgyerektől meg akarja kérdezni, hogy tudja-e mi az abortusz, majd mit gondolna róla Semjén Zsolt ha apja lett volna és ő akkor ló akart lenni.

Ha a karantén megeleserol irt, akkor tetszett, mindezek mellett jól ír, könnyen átadja az érzéseit, de szerintem ezt nem kellett volna könyvként kiadni.

[Peter Megyeri · Rating 5 out of 5]

Ez nagyon tetszett. Üdítő a stílus, pedig a szarkazmust csak akkor viselem el, ha azt igazán értően forgatják. Az igazán jól használt szarkazmus nem negatív, nem feltétlenül önsajnáltató, hanem igazán tud konstruktív is lenni. Itt szerintem az. Nekem legalábbis nagyon bejött, meg is rendeltem a szerző mindkét másik könyvét is.

[Judit Rozsonits]

Na, itt baszta el a csaj, hogy megveszem papírban IS. Mert ebookban megvettem.
Családtagot megölni, mert ő az idióta?
Bassza meg magát.
(Már persze, ha tényleg megette, de mivel elég szókimondó és őszintének tűnik a napló, gondolom, megtette, meggyilkoltatta a kutyáját, mert ő, a gazdi volt a balfasz. Az ilyennek bazdmeg egy füles gomb se való háziállatnak, nemhogy élőlény).
Szóval szerintem
#bazdmegmagadbenedekágota
Kár, mert amúgy tök bírtam a blogos könyvét.
Eddig a pontig.
"Először is, ma megharapott a kutyám játék közben, úgyhogy el kell altatni.
NEM ÉRDEKEL, hogy játszásiból, nem érdekel, hogy én provokáltam, nem érdekel, hogy a szájába raktam a karom! Egyáltalán nem érdekel, kinek a hibája volt, mi hogy történt, nem érdekelnek az észérvek! Megharapott, sintér, tanulja meg, milyen diktatúrában élni!
Na. Szóval egy családtag mínusz. (Már hova?)"

Ha "csak" hatásvadászkodott, és "jó poénnak" tartotta, és a kutya él, vagy kutyája sincs, de ezt így leírta.
EZ nekem nem fér bele.

NEM ajánlom senkinek sem ezek után.
Nagy kár érte, tök jó lett volna.
De ez a legalja.

[Erna Kindli · Rating 3 out of 5]

Ágota rettentö tehetségesen bánik a szavakkal. A semmiröl is képletesen ír.
Képes megnevettetettni az olvasót 😊 ami szerintem ritka kincs a mai kortárs magyar irodalomban. 👌

Viszont nekem a könyv fele után elkezdett unalmas, söt kicsit irritáló lenni a semmi; a cinikus “haragszom a világra” hangnem és a káromkodások.
Ágota, remélem jól vagy a 2.karanténhullám alatt!

Annak ellenére, hogy ez a könyv nem nyügözött le, ha lesz még regénye, el fogom olvasni. Ígéretes tehetségnek tartom. És elöfordulhat az is, hogy egy karanténnaplóból max. ennyit lehet kihozni.

[Orsika · Rating 4 out of 5]

Ez a nő bolond. Nagyon élveztem :)

[D. Dorka · Rating 4 out of 5]

Abszolút értem, hogy megosztó a kötet. Szerintem Ágota személyisége is megosztó a valóéletben. Tudtam a kötetről elég hamartól, de megvártam, amíg a könyvtárban elmúlt az újdonság varázsa, illetve már nincs korlátozás (nem olvastam online a blogot.)

Barátnőm hamarabb kezdte el, nem volt elájulva. És utólag azt tudom rá mondani, hogy annyira hasonló a saját stílusa, hogy megértem, számára nem lehetett túl szórakoztató kvázi saját magát olvasni a lapokról. Nekem viszont nem véletlenül a legjobb barátnőm, csípem a stílusát, így hát Benedek Ágotáét is. Nehéz megmondani, hogy mennyi a hozzáírás, és mi lehet a teljes igazság, de nem érdekel. És épp csak annyira küldeném Ágotát pszichológushoz, mint ahogy minden embernek jót tenne. A trágárság leírva sem zavar, pláne ha önazonosnak érzem. Itt meg nagyon az volt.

Zseniális, ahogy egyik pontból a másikba, egy full logikátlannak tűnőbe, eljut ez a csaj. Hát még az az út, amin keresztül odajut. Az egyetlen út a túléléshez, de tényleg, amit csinál. Mármint ha az ember képes saját magát egyszerre túl komolyan és nem komolyan venni. Egy élő paradoxon…oximoron?! És a helyzet az, hogy olvasni is így kell. Érezni, hogy mikor milyen arányban komoly-szarkasztikus-agyament. Mert aki minden szavát komolyan veszi – ahogy néztem, többnyire azok utálták a kötetet. ^^”

Az ajánlásból csak a Bridget Jones volt meg nekem (és azért sem gugliztam ki a másik kettőt). És egyetértek a szájhúzókkal, nem Bridget Jones. Azt a filmet( és könyvet pláne) sosem szerettem. Ez sokkal jobb. Egy érdekes mementója és dokumentuma a covid-19 első hullámának. Nem való mindenkinek, de szerintem különleges. És rengeteget nevettem rajta.

Ps.: Ágota, én nem tudtam volna ilyet írni.

[Gergely Csanda · Rating 4 out of 5]

Érdemes elolvasni, bár gyorsan veszti a relevanciáját. A második hullám alatt olvastam, és pár élmény már megfakult.
Legalább az első harmadig tartott nekem megszokni a hol indokolt, hol indokolatlan alpáriságot. Aztán én is ráéreztem, az író is nagyon elkapta a fonalat, szóval a napló második része már egészen elvitt magával.
Örülök, hogy lett egy ilyen írás. Valszeg csak azért nem találom zseniálisnak, mert távol áll tőlem Ágota világa.

[Tibor Jánosi-Mózes · Rating 4 out of 5]

Nehezen oldódtam fel ebben a gondolatfolyamban. A stílus előtt le a kalappal, a profaneitást a szerző a határokig húzta és gecire összeáll az egész.

[uzhuj · Rating 1 out of 5]

NEM OLVASTAM VÉGIG.
Nagyon irritált a stílusa, így kb 20 oldal után feladtam. Túlságosan csapongó, nekem nem adott semmit.

[Adrienn · Rating 5 out of 5]

kellett, mint egy falat kenyér

[Dominika · Rating 1 out of 5]

nem olvastam végig, de 60-70 oldalon is úgy szenvedtem végig magam, hogy szigorral leültettem magam minden nap 5-10 oldalt olvasni, és a végére úgy döntöttem, hogy ennyire azért mégsem utálom magam. közben azért beleolvastam majd' minden szakaszába a könyvnek, mert reménykedtem benne, hogy lesz egy pont, ahol már nem a legutolsó alpári hülyeségek vannak leírva, vagy legalábbis ahol ez a sok alpári hülyeség vezet valahova, neadjisten valami értelmet is nyer. nem találtam ilyet. még nem döntöttem el, hogy megpróbáljam-e eladni, vagy jobban jár a világ, ha inkább elégetem. akkor legalább lenne haszna: lehetne mellette melegedni. (jó, így is van haszna, elrettentő példa is kell. de ennyire talán mégsem.)

[Töklincz Tamara · Rating 3 out of 5]

Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. A borító ígérete, mi szerint ő lenne az "új Bridget Jones", na az azért barokkos túlzás. Hazudnék ha azt mondanám, hogy minden mondat és gondolat ��rhető és követhető volt a könyvben, néha konkrétan oldalakon keresztül nem értettem hogy mi a rákfenéről van szó, miről beszélsz te nő, nem értelek, hogy kerültünk ide, whaaaaaat.
Ugyanakkor nagyon tudsz vele azonosulni, nyilván. Ezt a két hónapot amiről ír, én is karanténban töltöttem, sok szempontból hasonlóan éltük meg. És beismerem, párszor hangosan felnevettem olvasás közben, szóval azért szórakoztató volt, na.

[Dora Pasztory · Rating 4 out of 5]

Semmi több, mint amit kínál, egy könnyed, szórakoztató napló, ami nagyon jól esett a lelkemnek egy karanténidőszakban vergődve a tél közepén. Nyaralásra is el tudnám képzelni, amikor már csak röhögünk ezen az egészen.

[Nori · Rating 2 out of 5]

Nem az én stílusom, értem, hogy quirky meg nem mindennapi, de engem már 10 oldal után fárasztott. Hetekig tartott, mire a végére értem. Lehet, hogy karanténban ülve, naponta egy bejegyzést olvasva szórakoztatóbb volt, de szerintem könyvnek nem igazán működik.

[gbkMnkii · Rating 4 out of 5]

Witty and wry, hilerious and sometimes it is a bit annyoing. She overused a bit the film references which I understand but still, without that would have been perfect. (And *evil laughter* another writer from Nyh...)

[HU - Kindle]

[Vivien Tóth · Rating 5 out of 5]

5*

[Kinga · Rating 4 out of 5]

edeskicsiszivem

[Annamarie Kelemen · Rating 5 out of 5]

Tökéletes évkezdés. Ami kicsit para.. (hiányzik a karantén?!) na mindegy szóval jókat nevettem, és a horkolós részeket MINDET felolvastam párocskámnak. Ő nem nevetett, éjjel én se szoktam.

[Flóra Cselényi · Rating 4 out of 5]

Sokszor hangosan nevettem rajta, olyan jó volt újra élni miket éltünk meg a karantén mindennapjai alatt, de egy idő után talán sok volt belőle

[Ádám Teszárik · Rating 5 out of 5]

Miközben olvastam a könyvet ágyban feküdve a kis törött kulcscsontommal többször is úgy voltam vele ahh, de szar ez a karantén. Aztán rájöttem nincs is karantén csak én vagyok ágyhoz kötve.

[Kata Kovacs · Rating 5 out of 5]

my favorite hungarian author, she's everything!!

[Dorka · Rating 5 out of 5]

Zseniális

[Zsanett Vigh · Rating 3 out of 5]

Még eldöntendő mennyire kedvelem Benedek Ágota stílusát

[Anita · Rating 5 out of 5]

nagyon beteg 👏🏼😃

[Zsófia Romvári · Rating 5 out of 5]

Letehetetlen, iszonyú vicces (szabadszájú modernkori Karinthy hatást keltett bennem) és a barátja akarok lenni. Felüdülés volt az új világban új világi könyvet olvasni.