,,Aki kíváncsi, mindig talál rejtvényeket maga körül. Aki eltökélt, meg is oldja őket." Rubik Ernő
A MI KOCKÁNK a rejtvényekről szól. A rejtvény nem egyszerű játék, hanem egyenes út az emberi kreativitás felé. Olyan készségeket aktivál mindannyiunkban, mint a koncentráció, a kíváncsiság, a játékosság, a megoldás keresésének vágya.
A Rubik-kocka sokkal több, mint pusztán egy lebilincselő rejtvény: igazi világjelenséggé vált. Könyvek, színdarabok és hollywoodi szuperprodukciók állandó szereplője, egyetemi kurzusok tárgya, világversenyek sporteszköze. Közel fél évszázados története során így lett közel egymilliárd ember játéka. A Kocka mára a gondolkodás örömének és a látszólag lehetetlen problémák megoldásának közismert jelképévé vált. Erről a csodálatos tárgyról és alkotójáról több ezer cikk és számtalan könyv jelent már meg világszerte, de Rubik Ernő - aki világéletében kerülte a nyilvánosságot - még soha sem mesélte el, milyen volt számára végigkövetni e kis tárgy minden várakozást felülmúló sikerét és különös kalandjait a nagyvilágban.
A mi kockánk - mely a világ számos pontján a magyar kiadással egy időben jelenik meg - tanulságos utazásra invitálja az olvasót a matematika, a pszichológia, az oktatás, a képzőművészet, a design, az építészet és a popkultúra területén. Elgondolkodtató, magával ragadó, álomszerű kirándulás ez modern korunk egyik legkülönlegesebb kreatív elméjével.
RUBIK ERNŐ Kossuth- és Széchenyi-díjas játéktervező, építész, a Rubik kocka megalkotója. Címzetes egyetemi tanár, az Európai Tudományos Akadémia tagja. A kreativitás és innováció nemzetközi tekintélyű szakértőjeként érdeklődésének középpontjában a gyermeki kíváncsiság, a játékosság és az alkotókedv összefüggése áll.
A könyv megjelenése (vagy ahogy a könyv írná: designja) csillagos ötös, Rubik Ágnes borítóterve nagyon jól működik, és belülről is szép a kötet. Egy korrektúrafordulót azért bőven elbírt volna még, zavaróak a helyesírási, központozási, elválasztási stb. hibák. Ami pedig a tartalmat illeti, nekem közepesen tetszett. Úgy látszik, a történetekre vagyok inkább vevő, mert sokkal érdekesebbnek találtam a "sztorizós" részeket: a feltalálás lépéseinek leírását, az első kirakás történetét, a kezdeti sikereket stb. Ezzel szemben a "filozofálós" részek általában kevésbé mozgattak meg, bár el kell ismernem, voltak érdekes gondolatmenetek ezekben is. Emlékezetes részletek: először gumikötél tartotta egyben a prototípus darabjait; egy hónapig tartott, amíg először sikerült kiraknia Rubiknak a saját találmányát (mennyire durva lehetett a világon először szembesülni egy ilyen problémával, bármiféle kapaszkodó, szakirodalom, YouTube-segédanyag nélkül...); bármilyen állapotból legfeljebb 20 tekerésből kirakható a kocka. Azt mindenesetre sikerült elérnie, hogy olvasás közben mindig megjöjjön a kedvem a "kockázáshoz". Megyek is, kirakom!
A Rubik-kockát kisgyerekkorom óta ismerem. Először nekem is Bűvös kocka néven mutatta be anyukám, amikor először a kezembe vettem a családi darabot, ami még az övé volt. Az én Kockám még a legelsők közül való. Eredeti. Lassan már ereklye, tekintve, hogy jövőre 50 éves lesz. Látszik is rajta, a matricái már megkoptak, sőt az egyik sarokkocka zöld matricája már nincs is meg. De nem vennék helyette újat.
Mikor ezt a könyvet megláttam, arra gondoltam, hogy kapok egy sztorit a Kockáról, arról, hogy honnan is jött, hogyan született meg Rubik Ernő fejében az ötlet, aztán a megvalósítás. Ezt meg is kaptam. És még sok egyéb már történetet is, amelyek közül több a Kockáról szólt, mások pedig Ernőről. A fejezetek, kisebb részegységek között nem feltétlenül van bármiféle logika vagy időrendiség. Mintha leültem volna Ernővel beszélgetni egy kávé mellett, aki válaszol is a kérdésemre, de mellette anekdotázik, eltér a tárgytól, közbeszúr egy-egy bölcsességet. Jó élmény volt, a leírtak által nagyon megkedveltem; szimpatikusak a gondolatai az iskolarendszerről, a tanulásról és magáról a játékos gondolkodásról, az emberi kíváncsiságról. Sok mindenben egyetértettem vele.
Nagyjából a könyv felénél jutunk el a Kocka megszületéséig, illetve ahhoz a ponthoz, amikor Ernő először összekeveri és megpróbálja kirakni. Ekkor jutott eszembe a saját Kockám, amely a jó ég tudja, mióta állt a polcon összekeverve, mert nem tudtam kirakni. Az egyetemi éveim alatt próbálkoztam vele, akkor az algoritmusokat nézve ment is, de nem tanultam meg egyiket sem, így az évek alatt el a „tudás” elveszett. Most viszont felszívtam magam, és addig gyakoroltam három egymást követő este, amíg a fejembe nem ment, hogy ha ezt látom, akkor ezeket a forgatásokat kell elvégeznem. Azóta minden este legalább egyszer kirakom a Kockát. Sőt, a munkahelyemre is bevittem és egy-egy szünetben odaadtam valamelyik kollégámnak, hogy keverje össze nekem. Nagyjából 3-4 perc, mire visszaállítom az eredeti állapotába. Nem én leszek az új világbajnok, de nem is vágyom ilyesmire. Bőven elég sikerélmény az, hogy ennyi idő alatt megy, bármilyen kiindulási állapotból. Ezt pedig annak köszönhetem, hogy ezt a könyvet a kezembe vettem, és felébresztette bennem a régóta szunnyadó kíváncsiságot.
Találunk a könyvben nagyon sok meglepő adatot: hányfajta állapotot vehet fel a Kocka (ki sem tudom mondani azt a számot), mi (illetve a megíráskor mi volt) a világrekord, illetve hogy hányféleképpen használják fel különböző művészeti ágakban (a fenének jutott volna eszébe többezer, megfelelően összekevert Rubik-kockából megalkotni a Mona Lisát….) És az is meglepő volt, hogy ez a könyv eredetileg angolul született meg. Jó érzés volt látni, hogy egy magyar találmány világszerte ennyire elterjedt, és ennyi ember fantáziáját meg tudja mozgatni, gyakorlatilag fél évszázada. Kíváncsi leszek, mit talál ki a világ a Kocka 50. születésnapjára.
Szeretettel ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki valaha a kezébe fogta a Kockát. Vagy a Bűvös kígyót. Vagy bármelyik másik Rubik-terméket. Élmény lesz olvasni, mert Ernő is nagyon jó fej, és a Kocka is.
Bár a méltán híres szerző a könyv elején szabadkozik, hogy mennyire nem tud és nem is szeret könyvet írni, kifejezetten jól, élményszerűen és tartalmasan ír. Élet filozófiája szimpatikus, közelálló, és szerethető. A leírásai kifejezetten jól sikerültek. Alaposan körbejárja a Rubik-kocka sikerének a körülményeit, sokat átérezni abból, hogy milyen lehetett számára az alkotás és a siker, illetve esetenként a kudarc feldolgozásának a folyamata. Annak ellenére, hogy mérnök és a design számára fontos, kockázatos lépés volt a könyvet egyetlen ábra nélkül kiadni, de szerintem ez végül jól sikerült, viszont sokak számára lehet helyenként bosszantó. Az egyetlen apró negatívum, hogy Rubik egy kicsit sokat időz a pénz és a siker kapcsolatán a könyvben (pontosabban a gyenge kapcsolatán), egy kicsit szájbarágós lett az a fejezet, de ez tényleg csak egy kis probléma. Összességében nagyon jó és érdekes könyv.
Ez a könyv nem (csak) "a kockáról" szól, ez a könyv rólunk szól, emberekről, a kreativitásról, a sikerről, a kudarcról, az észlelésünkről, a kapcsolatainkról, a világhoz való viszonyunkról, a miértjeinkről és hogyanjainkról és teszi mindezt egy már gyerekkorból visszaköszönő színes kis kocka segítségével. Mint, ahogy a kocka, úgy a könyv is képes beszipantani, új látásmódra és megoldások keresésére sarkalni. Játékra hív, gondolkodásra, rejtvényfejtésre és ami a legjobb, mintahogyan, hiába rakjuk ki a kockát is, sosincs vége, újra és újra kezünk be akarjuk venni előlről kezdeni, átélni a varázsát, érzékelni a formákat és játszani. Nincs elég csillag, amivel értékelni tudnám a könyvet