A Pesti Srácok oknyomozó újságírójának, a Pesti TV műsorvezetőjének leleplező könyve! Havas Henrik perelte a szerzőt, de elbukott. Más nem is próbálkozott. Felesleges, a tényekkel, a cikkekkel, a titkosszolgálati dokumentumokkal nehéz vitatkozni. Inkább lapítanak, a szocialisták egykori bábmestere, Gyárfás Tamás pedig már az ítéletére vár. Megöregedtek, látszólag elszállt az erejük. Egykor a média és az ország urai voltak, ma már nagyjából senkik. De hogyan építették fel magukat, hogyan építették fel őket, hogyan érték el, hogy a sajtó szinte teljes része az MSZP-nek és az SZDSZ-nek engedelmeskedjen, és megtámadjon mindent, ami magyar, nemzeti, antikommunista vagy egyszerűen csak más? A könyv szerzője népszerű sorozatot írt az átmentett médiáról, ezt tárja most olvasmányos, szórakoztató stílusban az olvasók elé. Átszerkesztve, újragondolva, kiegészítve. Csak az olvassa el, akit érdekel, hogyan mentette át magát az egykori politikai, gazdasági, és médiaelit, hogyan fonódtak össze a szálak, hogyan működött a hálózat, avagy a Vörös polip, ahogyan mások nevezik. Csak az olvasson bele, akit érdekel, miért nem értük utol soha Ausztriát, és valójában, miért nem volt erre esélyünk soha. Feltűnik a könyvben az igazi Virág elvtárs, Grósz Károly, Havas, Gyárfás, Mester Ákos, az ÁVH-s Vajda Péter, a titkosszolgálat különböző tisztjei, megannyi befolyásos és kártékony figura. Játszmáznak, szervezkednek, amelyeknek az ország issza meg a levét. Ez a múlt, de csak most kezdjük megismerni.
Hiánypótló kutatás a rendszerváltoztatáskori médiaviszonyok kapcsán. Ki, mikor és miért lehetett ott és akkor. Sztorik rendszereken átívelő karrierekről (pl. Havas Henrik, Forró Tamás, Fenyő János, Gyárfás Tamás, Siklósi Norbert, Szepesi György, Vitray Tamás, Vitár Róbert stb.). "Hőseink" egy része ma is aktív. Valaki műsörvezetőként, más egyetemi docensként.
A szerző olyan kérdésekre keresi a választ, mint (1) kik voltak a megnyertek? (2) hogyan támogatta a Nyugat a békés átmenetet? (3) ki is volt valójában Joseph von Ferenczy? (4) miként fordulhatott elő az, hogy a megyei lapok vezetői szintjén ugyanazok (!) az emberek alktották a szerkesztőségeket 80-as években, mint a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon.
Szomorú, hogy a mai napig nem valósult meg érdemi szembenézés a kommunista rendszerrel. Talán ezzel is egy lépéssel közelebb kerülünk ehhez. Azonban sajnos ez csak a média. Elképzelni sem tudom, mi lehet belügy, igazgságszolgáltatás és politika terén. Mindenféle oldaltól függetlenül.
Nem egy olvasmányos könyv: sok név, rengeteg utalás, még több idézet és külső hivatkozás. Néhol nem egyértelmű ugrások a történetekben. Ettől függetlenül javaslom minden olyan ember számára, akit érdekel a közélet vagy véleményt formál róla.