Lázár Ervin mindmáig egyetlen regénye elõször 1971-ben látott napvilágot. A fehér tigris egy csodás elemre épülve ábrázolja a korunkbeli (és mindenkori) hétköznapi ember erkölcsi próbatételét. Mit kezd az ölébe hullott mesés és korlátlan hatalom birtokában? Sajnos, nem tud úrrá lenni az emberi természet rossz erkölcsi beidegzõdésein, és jobbik énünk vágyainak a valóra váltása helyett a nyers erõszakot gyakorolja.
Ervin Lázár (May 5, 1936 – December 22, 2006) was a Hungarian author. Although he wrote a novel (Fehér tigris (White Tiger), 1971) and a number of short stories, he is best known for his tales and stories for children.
Lázár Ervin úgy tűnik mindenhez ért. Eléggé elcsodálkoztató, miután az ember a Négyszögletű Kerekerdőn nőtt fel ezt, a felnőtteknek szánt regényt olvasni. Rövid, pár óra alatt kiolvasható kisregény, szép, új kiadásban lehet kapni, könnyen olvasható betűtípussal és szedéssel. A fülszöveg mindent elmond, az eredményre pedig számítani lehet.
Gondosan szerkesztett és fogalmazott történet, ebből a szempontból nehéz lenne belekötni. Kifejezetten élveztem a leírásokat, kiváltképp amik a természetre és az erdőkre vonatkoztak. A kezdés mágikus realistán abszurd, SPOILER Csoda, de ez egyáltalán nem zavart, sőt, kíváncsivá tett. A helyszín névtelen, csak a város melletti “vadonnak” van neve, így nem tudni, mik ennek a világnak a valódi határai. Egyébként a történet zseniális abból a szempontból, hogy rengeteg féle értelmezés ráhúzható. Ha csak megnézzük a korszakot, amiben a kötet íródott, az ‘50-es évek második felét, arra juthatunk, hogy a tigrishez hozzájutó, majd azt hatalmi pozícióban felhasználó főszereplő párhuzamba állítható akár a forradalmi eseményekkel, vagy csak tudattalanul bemutatja a hatalmi helyzet pszichológiáját. De mi is maga a tigris? A kötetben egyszer csak megjelent, sebezhetetlen állat, melynek viselkedése a fő karakteréhez, Makos Gáborhoz igazodik. Érdekes stációkat járnak be együtt. Kezdetben elszigetelik őket a társadalomtól, ennek hatásai nagyon jól megfigyelhetőek. Ekkor jön a nagy fordulat, ahol a fő karakter kezdetben morális fölényhez, majd hatalomhoz jut, így természetesen a jelleme is változik. A karaktereket tényleg érdekesen formálta meg a szerző, Makos Gábor egy szürke figura, akit csak a tigris tesz valakivé; Szolga Erzsébet neve már magában beszédes; Káptalan őrmester pedig a rendszer fogaskereke. A történet vége szerintem több kérdést vet fel, mint amennyire lezárja a dolgokat, de hasonlóra számítottam. Összességében érdekes olvasmány volt, de nem tudott nagy lelkesedést kiváltani belőle. Nem hinném,hogy újra kézbe venném.
Érdekes, rövid kis novella az hatalom-ehség veszedelmeiről. Mi történik, ha hirtelen lesz egy tigrisünk aki halhatatlan és minden szavunkra engedelmes? Ha megmentjük a várost a gazemberektől? Ha fejünkbe száll a dicsőség...és belőlünk is gazember lesz?