What do you think?
Rate this book
Richter
Amikor a valóság írja a regényt... Richter Gedeon egész életében csak épített, mindig a jobbításra és a tökéletesre törekedve. Soha nem adta fel a mások által reménytelennek ítélt terveit, és mindig bízott a jövőben. És hitt az emberi értelemben...
Elbűvölő és szívfacsaró történet egy tehetséges ifjúról, aki képes volt megküzdeni a világgal, hogy megvalósítsa az álmait - s létrehozta a magyar gyógyszeripar bölcsőjét, a még életében világhírűvé lett Richter-gyárat. Berényi Anna gyermekkorától a haláláig kíséri Richter Gedeon izgalmas életét, feleségéhez fűződő örökkévaló szerelmét, családi és szakmai küzdelmeit, sikereit és kudarcait, a gyógyszermágnás nagyúri világát és a megalázott pária tragédiáját. A lebilincselő életrajzi regény lapjain egy grandiózus sors bontakozik ki, miközben a háttérben a Monarchia "boldog békeideje" után a világégések, a Tanácsköztársaság, a csonka ország vívódása zajlik - melyet végül a holokauszt torzít rémálomszerű valósággá.
Elbűvölő és szívfacsaró történet egy tehetséges ifjúról, aki képes volt megküzdeni a világgal, hogy megvalósítsa az álmait - s létrehozta a magyar gyógyszeripar bölcsőjét, a még életében világhírűvé lett Richter-gyárat. Berényi Anna gyermekkorától a haláláig kíséri Richter Gedeon izgalmas életét, feleségéhez fűződő örökkévaló szerelmét, családi és szakmai küzdelmeit, sikereit és kudarcait, a gyógyszermágnás nagyúri világát és a megalázott pária tragédiáját. A lebilincselő életrajzi regény lapjain egy grandiózus sors bontakozik ki, miközben a háttérben a Monarchia "boldog békeideje" után a világégések, a Tanácsköztársaság, a csonka ország vívódása zajlik - melyet végül a holokauszt torzít rémálomszerű valósággá.
- GenresBiography
536 pages, Hardcover
First published January 1, 2021
3 people are currently reading
23 people want to read
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 3 of 3 reviews
October 31, 2022
A Nyugatiból a végtelen Alföld felé vonatozva mindig a szemembe ötlött egy nagy kék épület, meg a hozzá tartozó tekintélyes ipartelep, amit úgy szőnek át a bonyolult csőrendszerek, mintha valami posztindusztriális Lovecraft-feldolgozás díszletei lennének. A kék épületen egy hatalmas RG monogram díszeleg - arra viszonylag hamar rájöttem, hogy ez Richter Gedeont takarja. És akinek a monogramját nagyobb betűkkel rakják ki valahová, mint ő maga, az bizony nem lehet akárki.
Berényi eme monogram gazdáját tette meg egy vaskos életrajzi regény alapjául, és jól tette. Richter Gedeon olyan pacák, akiről érdemes vaskos köteteket írni, mert lenne mit tanulni tőle és róla. Díszpéldánya ugyanis annak a tehetséges, innovatív nagypolgárnak, akiben buzog a vállalkozó kedv, ami alapos szakmai tudással párosulva maradandó értékeket képes létrehozni. Például megteremti a hazai gyógyszeripart, a nemzet nagyobb dicsőségére. Az, hogy ez a polgár alkalmasint izraelita származású, a józan értelem mérlegén nem sokat számít, ha egyszer tettei Magyarország számára hoznak elismerést, és persze - ez se kevésbé fontos! - devizát. Normális körülmények között. Csakhogy az 1800-as évektől Szálasiig tartó időszak semmiképp sem nevezhető normálisnak (különösen a második fele), még az is előfordulhat tehát, hogy a magyarság legjobbjait a magyarok lövik bele a Dunába*. Mert a tehetségtelenség az olyan, hogy semmi sem zavarja jobban, mint a tehetség.
Ha Richterről lehet is sokat beszélni, a könyvről, azt hiszem, nem. Berényi maníroktól mentes szövegbe csomagolja az élettörténetet, a regény nyelve, vitán felül: semmi extra. A történelmi atmoszféra megteremtése mondjuk erős négyes, inkább mozaikos háttér, mint vérbeli ismeretterjesztés. Ami hangsúlyos, az az egyén: a felemelkedés és fennmaradás trükkjei (ezt tekinthetjük egyfajta vállalkozói kiskáténak is), illetve a családi háttér bemutatása. Talán ez utóbbi a kötet legnagyobb erőssége, különösen a Gedeon és felesége, Nina közötti lélekemelő, összetett támogató kapcsolat ábrázolása. Az irodalmi - mondjuk így - középszerűség a legtöbb esetben zavarna, de azt hiszem, itt, az életrajz műfajában tulajdonképpen indokolt: valamiféle szerénységről tanúskodik, arról, hogy az író diszkréten háttérben kíván maradni, véletlen sem akar nagyobbnak tűnni, mint akiről írni fog. Ez - ha különben gördülékeny és érdekes elbeszéléssel párosul - abszolút vállalható, profi kötetet fial. Az embernek szinte kedve támad venni egy raklap Kalmopyrint, nem mintha fájna valamije, csak épp hogy kifejezze a nagyrabecsülését Richter Gedeon iránt.
* Nem, nem spoiler - a történelmi tények sosem tekinthetőek spoilernek. Szerintem.
April 10, 2022
Richter Gedeon élete könyvbe kívánkozik, okos, progresszívan gondolkodik, tiszteli az embereket, akad benne ambíció is, és mindezt egy olyan korban, amikor a gyógyszeripar nagyot robbant, egy világháborúkkal, gazdasági válságokkal nehezített világban, zsidóként.
A regény elvileg Richter Gedeon életét mutatja be, de van egy másik főszereplő is, a gyógyszergyár, amiről talán nem is tudják sokan, hogy a Richter nevéhez köthető a Hyperol, és Kalmopyrin, ez a kettő, szinte mindenki által ismert anyag volt cég első kettő szintetikus szabadalma. Szinte nulláról, egy Üllői úti patikából indulva épített a huszadik század első felében egy multinacionális céget úgy, hogy csak a saját nyereségét visszaforgatva fejlesztett, külső tőke bevonása nélkül. A cég történetének a szempontjából is fontos felesége, Nina, akinek a hozománya volt a kezdőtőke, és aki figyelt arra, hogy a férje ne csak a tudományban, hanem a társadalomban is megfelelően elboldoguljon, ugyanis Richter Gedeon szerint elég, ha ő tisztességes, a termékei jók, akkor nem lehet semmi baj, ennek ellenére 1944. december 30-án őt is levetkőztették a Duna-parton, neki is ki kellett lépnie a cipőjéből, és őt is Dunába lőtték.
Kellemesen, gyorsan olvasható, érdekes regény. Berényi Anna megugrotta a feladatot, egy izgalmas, érdekes regényt rakott össze mindebből.
A regény elvileg Richter Gedeon életét mutatja be, de van egy másik főszereplő is, a gyógyszergyár, amiről talán nem is tudják sokan, hogy a Richter nevéhez köthető a Hyperol, és Kalmopyrin, ez a kettő, szinte mindenki által ismert anyag volt cég első kettő szintetikus szabadalma. Szinte nulláról, egy Üllői úti patikából indulva épített a huszadik század első felében egy multinacionális céget úgy, hogy csak a saját nyereségét visszaforgatva fejlesztett, külső tőke bevonása nélkül. A cég történetének a szempontjából is fontos felesége, Nina, akinek a hozománya volt a kezdőtőke, és aki figyelt arra, hogy a férje ne csak a tudományban, hanem a társadalomban is megfelelően elboldoguljon, ugyanis Richter Gedeon szerint elég, ha ő tisztességes, a termékei jók, akkor nem lehet semmi baj, ennek ellenére 1944. december 30-án őt is levetkőztették a Duna-parton, neki is ki kellett lépnie a cipőjéből, és őt is Dunába lőtték.
Kellemesen, gyorsan olvasható, érdekes regény. Berényi Anna megugrotta a feladatot, egy izgalmas, érdekes regényt rakott össze mindebből.
December 21, 2022
Az értékelés olvasható a blogomon:
https://thedeathgoddess.blogspot.com/...
Azt gondolom, Richter Gedeon életútját illik ismerni mindenkinek, aki a gyárában valaha dolgozott, legalább nagyjából. Illik tudni, mit hozott létre, mit köszönhetünk neki, milyen jelentős felfedezéseket tett, és milyen szomorú véget kellett érnie a munkásságának.
Hihetetlen mennyiségű háttérmunka van emögött a bő 500 oldal mögött. Berényi Anna rendkívül alapos munkát végzett a források felkutatásával, nem volt rest több oldalról megközelíteni a témát, hogy minél pontosabban be tudja nekünk mutatni, milyen is lehetett Richter Gedeon élete 1872 és 1944 között. Ezzel elérte, hogy nem egy adatoktól hemzsegő, száraz életrajzot olvasunk, amit az információtartalom töménysége okán napokra félretesz az ember, hogy meg is maradjon belőle valami. Ez a könyv tulajdonképpen egy regény, csak nem kitalált szereplőkkel és eseményekkel, hanem Richter Gedeonnal és a ma is nevét viselő gyárával.
Gyerekkorától kezdve halála napjáig követjük végig élete legfontosabb állomásait. Anna remek érzékkel mutat be egy-egy családi vacsorát Richteréknél, egy új készítmény kifejlesztését, vagy akár egy új munkaerő felvételét a gyárba. Szinte mi is ott vagyunk a helyszínen a szereplőkkel együtt, és szinte teljesen Gedeon szemével figyeljük az eseményeket. A gyárban történő dolgokat különösképpen jól el tudtam képzelni, bár amit én nap mint nap látok, az már szinte nem is az, ami gyáralapítónk idejében volt – ha látná, mi lett belőle, valószínűleg maga sem hinné el, de nagyon örülne és büszke lenne. Mindezek ellenére könnyű volt elképzelni az üzemeket, laborokat, még a patkányokat is az udvaron. Hogy a leírtakból pontosan mi felel meg a valóságnak, az Anna honlapján fejezetenként elérhető. Tüzetesen én sem néztem még át, mert több órát igényelne, de meg fogom tenni, mert kíváncsi vagyok, még ha nagyjából sejtem is, mely részek a kitalációk.
Gedeon is és felesége, Nina is rendkívül szimpatikus, szerethető figurák a könyvben; ilyen az, amikor az ember bánja, sajnálja, hogy nem ismerhetett valakit. Richter Gedeon tökéletes példája volt azoknak az értékeknek, amelyeket a vállalat ma is képvisel. Szívmelengető volt olvasni, ahogy a dolgozóihoz viszonyult, az igyekezetét, hogy jót tegyen, és hogy fejlődjön ő maga, a termékei és a gyára is, valamint a lojalitása is megkérdőjelezhetetlen volt. Ami meglepett, az az, hogy mennyire idegenkedett a szintetikus hatóanyag-előállítás gondolatától, hogy a kortársakhoz képest mennyivel később mozdultak el ebbe az irányba. Mai tudással elképzelhetetlen, hogy enélkül működjön egy gyógyszergyár.
Nagyon tetszett annak a bemutatása is, ahogy folyamatosan küzdöttek a hatóságokkal és a folyamatosan szigorodó előírásokkal, követelményekkel – ezzel nagyon is tudok azonosulni, 121 évvel később még mindig ugyanezt csináljuk.
A második kedvenc szereplőm természetesen Nina lett; a szeretete és a türelme bárki számára minta lehet. A legjobbnak mégis azt találtam, ahogy a gyárba felvenni kívánt embereket „interjúztatta”, mint valami korabeli HR-es. A fiuk, Laci viszont nem igazán volt szimpatikus.
Tudtam, hogy mi a vége. És mivel tudom, melyik az a bizonyos ház a Katona József utcában, még jobban magam elé tudtam képzelni 1944. december 30-ának estéjét. A leírás nagyon érzékletes, az utolsó oldalakon szem nem marad szárazon.
Jó döntés volt elolvasni ezt a könyvet, és jó szívvel ajánlom mindenkinek. Richtereseknek erősen, de mindenki másnak is. Azt hiszem, január 2-án egy kicsit más gondolatokkal lépek majd be a gyárkapun, mint az elmúlt bő négy évben. Még büszkébben arra, hogy itt dolgozhatok.
https://thedeathgoddess.blogspot.com/...
Azt gondolom, Richter Gedeon életútját illik ismerni mindenkinek, aki a gyárában valaha dolgozott, legalább nagyjából. Illik tudni, mit hozott létre, mit köszönhetünk neki, milyen jelentős felfedezéseket tett, és milyen szomorú véget kellett érnie a munkásságának.
Hihetetlen mennyiségű háttérmunka van emögött a bő 500 oldal mögött. Berényi Anna rendkívül alapos munkát végzett a források felkutatásával, nem volt rest több oldalról megközelíteni a témát, hogy minél pontosabban be tudja nekünk mutatni, milyen is lehetett Richter Gedeon élete 1872 és 1944 között. Ezzel elérte, hogy nem egy adatoktól hemzsegő, száraz életrajzot olvasunk, amit az információtartalom töménysége okán napokra félretesz az ember, hogy meg is maradjon belőle valami. Ez a könyv tulajdonképpen egy regény, csak nem kitalált szereplőkkel és eseményekkel, hanem Richter Gedeonnal és a ma is nevét viselő gyárával.
Gyerekkorától kezdve halála napjáig követjük végig élete legfontosabb állomásait. Anna remek érzékkel mutat be egy-egy családi vacsorát Richteréknél, egy új készítmény kifejlesztését, vagy akár egy új munkaerő felvételét a gyárba. Szinte mi is ott vagyunk a helyszínen a szereplőkkel együtt, és szinte teljesen Gedeon szemével figyeljük az eseményeket. A gyárban történő dolgokat különösképpen jól el tudtam képzelni, bár amit én nap mint nap látok, az már szinte nem is az, ami gyáralapítónk idejében volt – ha látná, mi lett belőle, valószínűleg maga sem hinné el, de nagyon örülne és büszke lenne. Mindezek ellenére könnyű volt elképzelni az üzemeket, laborokat, még a patkányokat is az udvaron. Hogy a leírtakból pontosan mi felel meg a valóságnak, az Anna honlapján fejezetenként elérhető. Tüzetesen én sem néztem még át, mert több órát igényelne, de meg fogom tenni, mert kíváncsi vagyok, még ha nagyjából sejtem is, mely részek a kitalációk.
Gedeon is és felesége, Nina is rendkívül szimpatikus, szerethető figurák a könyvben; ilyen az, amikor az ember bánja, sajnálja, hogy nem ismerhetett valakit. Richter Gedeon tökéletes példája volt azoknak az értékeknek, amelyeket a vállalat ma is képvisel. Szívmelengető volt olvasni, ahogy a dolgozóihoz viszonyult, az igyekezetét, hogy jót tegyen, és hogy fejlődjön ő maga, a termékei és a gyára is, valamint a lojalitása is megkérdőjelezhetetlen volt. Ami meglepett, az az, hogy mennyire idegenkedett a szintetikus hatóanyag-előállítás gondolatától, hogy a kortársakhoz képest mennyivel később mozdultak el ebbe az irányba. Mai tudással elképzelhetetlen, hogy enélkül működjön egy gyógyszergyár.
Nagyon tetszett annak a bemutatása is, ahogy folyamatosan küzdöttek a hatóságokkal és a folyamatosan szigorodó előírásokkal, követelményekkel – ezzel nagyon is tudok azonosulni, 121 évvel később még mindig ugyanezt csináljuk.
A második kedvenc szereplőm természetesen Nina lett; a szeretete és a türelme bárki számára minta lehet. A legjobbnak mégis azt találtam, ahogy a gyárba felvenni kívánt embereket „interjúztatta”, mint valami korabeli HR-es. A fiuk, Laci viszont nem igazán volt szimpatikus.
Tudtam, hogy mi a vége. És mivel tudom, melyik az a bizonyos ház a Katona József utcában, még jobban magam elé tudtam képzelni 1944. december 30-ának estéjét. A leírás nagyon érzékletes, az utolsó oldalakon szem nem marad szárazon.
Jó döntés volt elolvasni ezt a könyvet, és jó szívvel ajánlom mindenkinek. Richtereseknek erősen, de mindenki másnak is. Azt hiszem, január 2-án egy kicsit más gondolatokkal lépek majd be a gyárkapun, mint az elmúlt bő négy évben. Még büszkébben arra, hogy itt dolgozhatok.
Displaying 1 - 3 of 3 reviews