Légszomj - Kortárs magyar horror- és weirdnovellák

by Gábor Roboz (Editor)

Beszélő halottak és varázsköpenyes szörnyek, nemlélegzők és víztudatok, embergólya és fanyűvő: tizenöt különös és hátborzongató novella magyar szerzőktől, akik bebizonyítják, hogy a hazai irodalom kevésbé járt ösvényeit is érdemes felfedezni.

Tartalomjegyzék:

Előszó
Komor Zoltán: Az embergólya
Papp-Zakor Ilka: A jegenyésdi beszélő halottak
Farkas Balázs: Bróda szálló
Jónás Zsolt: Folyondár
Benedek Szabolcs: A második fanyűvős sztori
Szabó Róbert Csaba: Nemlélegzők
Kleinheincz Csilla: Szárnya alatt a meleg
Szarvas Szilvia: Ajka fehér, mint a hó
Körmendi Ágnes: A Bach-tenger megszelídítése
Kiss Gabriella: Túlélők
Gaura Ágnes: Hasad
Harmath Dávid: A lámpáshal
Sereg Gitta: A dolgok rendje
S. Kolozsvári Zsófia: Porszemek
Moskát Anita: Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe

Genres: Horror, Short Stories

320 pages, Hardcover

Published January 1, 2021

Reviews

[Àkos Györkei · Rating 4 out of 5]

Valójában 3 csillagot kapott volna, de Moskát Anita kötetzáró novellája megmentette. Az volt magasan a legjobb az összes közül, továbbra is tisztelettel adózom a muveszno geniusza elott.

A cim jol leirja, mirol szol a gyujtemeny. Veres Attila ota egeszen belecsusztam a weird irodalomba igy nagy orommel impulse-buyoltam ezt is amikor meglattam a Libriben. Teljesen jo iparosmunkak a tortenetek, van koztuk jobb, van koztuk rosszabb de osszessegeben jol szorakoztam. Valahogy vegzodest nem igazan sikerult irni egyikhez sem, es ertem en, hogy a novella sajatja az, hogy csak belelatunk kicsit egy vilagba es nincs szokasos lezaras - am megis sokszor ugyereztem, hogy nem sikerult jol befejezni a sztorit.

[RGCarter · Rating 4 out of 5]

Egyesével a novellákról:

Az embergólya: Lehangoló, undort keltő novella, különösebb mondandó vagy elgondolkodtató tartalom nélkül. Nagy kár, hogy ezzel kezdődik a kötet, mert aki sorban halad, az talán tovább sem jut és lerakja a gyűjteményt. 1*

A jegenyésdi beszélő halottak: Horror régimódi légkörrel, sok apró háttérszállal, akasztófahumorral. A hangzatos címnek köszönhetően ezzel kezdtem az olvasást, ami miatt kénytelen voltam ehhez hasonlítani a könyv többi novelláját magamban, márpedig ez egy kiváló történet. 5*

Bróda szálló: A csattanója tetszett, és elgondolkodtatott, de az oda vezető út nem volt különösen izgalmas vagy érdekes. Legjobban úgy tudnám leírni, mintha egy jó ötlet közepes kidolgozása lenne. 3*

Folyondár: A kötet összes novellája közül talán ez volt önmagához képest a legjobban felépítve, átgondolva, konzisztens narrációval, bár egy-két megoldás olcsónak hatott benne. Ettől még ütős, és gyakran eszembe jutott később is. 4*

A második fanyűvős sztori: Talán az első olyan történet a Légszomjban, ami szükségszerűen magyar horror, és nem csak Magyarországon játszódó horror. Semmit nem akarok mondani róla, mert csak elrontanám az élményt, de ha csak egy novellát akar elolvasni valaki ebből, hogy a magyar horrort megítélhesse, akkor ez legyen az. Ezt raktam volna a kötet elejére. 5*

Nemlélegzők: A többitől eltérő helyszínen és környezetben játszódik, érdekes alapötlettel operál, bár a végével nem teljesen voltam megelégedve. 4*

Szárnya alatt a meleg: Pszicho-horror a toxikus barátságokról és a... méhekről? Számomra jóval elvontabb volt, mint amit szeretek, de simán el tudom képzelni, hogy valakinek ez legyen a kedvence az egész könyvből. Különleges írásmód. 3*

Ajka fehér, mint a hó: Sok rétegű és sok módon horrorisztikus mese, olyan alapra építkezve, amit mindenki ismer, így garantáltan hatásos lesz. 4*

A Bach-tenger megszelídítése: Az a fajta novella, amit elolvasol, utána lerakod a könyvet, és gondolkozol, hogy most mit is olvastál el. Az első olyan novella itt, ami sokkal inkább weird, mint amennyire horror, de ez a legkevésbé sem baj. 4*

Túlélők: A sablonos cím egyedi és érdekes történetet rejt, sok különböző módon hat az érzelmekre. 5*

Hasad: Kicsit olyan, mint egy Lovecraft-paródia, talán az is. Nem veszi magát véresen komolyan, de jól áll neki. 4*

A lámpáshal: Nagyon különleges novella, kitűnik a többi közül, és igazán megkérdőjelezi a valóságot az olvasó tőle. 5*

A dolgok rendje: Nekem személy szerint nem volt magával ragadó, a konfliktust a főszereplők naivitása viszi előre, ami a Folyondárral ellentétben nincs elég jól megmagyarázva. A vége valahogy olyan, mintha rövidre lenne zárva hirtelen. 2*

Porszemek: Kellően ijesztő, de olyan apránként válik azzá, és olyan egyszerű alapokra építkezik, hogy váratlanul érheti az olvasót a végére. Remekül megírt történet, még ha nem is olyan egyedi mint néhány másik a kötetben. 4*

Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe: Az a fajta novella, ami nagyon sokszor eszedbe fog jutni az után, hogy elolvastad. Ennek köszönhetően ismertem meg Moskát Anita munkáit, és mivel ezzel végződik a Légszomj, így bátran kijelenthető, hogy megéri végigolvasni a könyvet, mert kiemelkedő történettel zárul. 5*



A fentiek átlagolásával 3,87 jön ki, szóval 4 csillagot adok rá. Eléggé hullámzó a novellák minősége, de a jobbak nagyon jók, míg a gyengébbek azért nem annyira gyengék. Remélem, hogy lesz még hasonló kötet a Gabo kiadótól (vagy mástól), mert remek érzés kortárs magyar szerzők munkáit vegyesen megismerni.

[Evald Mark · Rating 4 out of 5]

Kicsit hullámzónak éreztem, de ezt betudom a saját izlésemnek. A nyitónovella mondjuk igazábol csak szimplán undoritó volt, nem tudom, én a helyükben nem ezt választottam volna kezdésnek, mert csak az vitt tovább, hogy más is olvasta a könyvet és mondta, hogy ez olyan, amin túl kell lenni.
A világomat nem változtta meg, de elszórakoztatott és volt benne egy-kettő ami még ideig-óráig el is kisért, úgyhogy összességébe nem bántam, meg hogy megvettem.

[Peter Marendeak · Rating 4 out of 5]

A novelláskötetek rákfenéjét ez sem tudta elkerülni. Ha egyszerzős könyvről lenne szó, akkor lehetne egy réteg, akinél mindegyik sztori betalál. Így számomra volt egy-két nagyon erőteljes írás, néhány elég jó, és jópár felejthető. Ugyanakkor ez talán az erőssége is, hogy kellően különböző írásokat sikerült összegyűjteni, így mindenki megtalálhatja a kedvére valót.

[Tamás Fábián · Rating 4 out of 5]

4.5
Volt egy pár gyengébb darab, de voltak benne nagyon jók is, főleg Moskát Anita zárónovellája

[Eszter Szép · Rating 5 out of 5]

Hú nagyon jó volt a Légszomj antológiát olvasni! Nem várt sebességgel és kedvvel olvastam csak még egy novellát alvás előtt. Meg még egyet!
Nem mondanám, hogy mindegyik novellára gondolkodás nélkül rámondanám, hogy horror vagy weird, van amelyik inkább misztikus volt, van, amelyik meg egyenesen szépirodalmi, de azt abszolút mondanám mindegyikről, hogy jól voltak megírva, működtek a szövegek, ez élvezetes volt olvasni.
A tavalyi Gabo science fiction és fantasy válogatásban azért volt olyan szöveg, amelyet szigorú és sörtés szívem nem látott indokoltnak - most szerintem nagyon erős a válogatás. Vagy csak nekem érkezett jókor ez a kötet - ne hanyagoljuk a szubjektív tényezőket.
Tetszik, hogy sok női szerző van - ez ugye a képregénynél szinte elképzelhetetlen. Elgondolkodtató, hogy kevés kivételtől eltekintve a nőfókuszú novellák az abortusz és a terhesség témáját járják körül. Nem tudtam eldönteni, hogy ez arra reagál-e, hogy a magyar kormány részéről sajnos rendszeresen vannak olyan nyilatkozatok, amelyek a nőket a szüléseik száma alapján ítélik meg - vagy ellenkezőleg, a lázadás szellemében beleragadunk ebbe a paradigmába, és nem lépünk ki onnan. Ezt még átgondolom.
Különösen tetszett Farkas Balázs weird Balaton-szövege, Benedek Szabolcs és Harmath Dávid horrorisztikus realizmusa szarrá ment házasságokról, Kiss Gabriella Ottlik-parafrázisa, hú és az egyházi kompromisszumokat mozgató Nemlélegzők. Jó, hogy a kísértetház mellett volt olyan téma is, mint a vizsgaidőszak, a méhek, meg a varrás. Kleinheincz Csilla szövege szerintem egy Virginia Woolf.