Szociális ​plasztika - Anyagok Joseph Beuyshoz

by Volker Harlan - Rainer Rappmann - Peter Schata

Ha Marcel Duchamp-ról elmondható, hogy a 20. század első felének legnagyobb hatású művésze volt, akkor Joseph Beuys biztosan hasonló szerepet játszott a század második felében. Neki elhittük, hogy „művészet minden”, készüljön akár zsírból vagy filcből, legkedvesebb anyagaiból, vagy vasból, rézből, csokoládéból, jódból, citromból, ólomból, fából, papírból, méhviaszból vagy mézből. Neki sikerült, hogy egy döglött nyúlnak megmagyarázza a művészet mibenlétét, majd – valamivel könnyebben – egy élő prérifarkasnak is. Vallotta, hogy minden ember tehetséges, és zavarba ejtette a politikusokat különös környezetvédő akcióival, mint a 7000 tölgy Kasselnak vagy néhány erdei út fölsöprése. Mivel mindenekelőtt szobrász volt, legnagyobb utópiáját is szoborként képzelte el: ez volt a híres „társadalmi szobor”, a „szociális plasztika”. A társadalom mint szobor: nem valószínű, hogy Beuys tervét bárki is meg tudná valósítani, mégis érdemes mindannyiunknak munkálkodnia rajta.
Beke László

160 pages, Paperback

First published January 1, 1984