What do you think?
Rate this book
Irodalomterápia: A könyvespolcod pszichológusszemmel
Ha olvasunk – vagy ha írunk –, összekapcsolódunk a saját belső világunkkal is. Legyen szó a kedvenc regényünkről, az épp aktuális olvasmányunkról, a saját naplónkról, az első vagy a sokadik verseskötetünkről – a háttérben számos lelki program fut. Az irodalompszichológia és az irodalomterápia ezt a kapcsolódást kutatja és használja annak érdekében, hogy a szövegek és történetek által közelebb jussunk saját tapasztalataink, gondolataink, érzelmeink megértéséhez.
De hogyan segítheti egymást szépirodalom és pszichológia? Miért szeretünk egyáltalán olvasni? Hogyan válhat olvasmányunk jó kísérőnkké egy nehéz helyzetben vagy életszakaszban? Mit árulhatnak el rólunk a meghatározó olvasmányélményeink? Mindez pedig hogyan és miért kap helyet egy rendelőben?
Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeuta imponáló szakmaisággal, mégis érthető és élvezetes formában megírt első művében többek között ezekre is keresi a választ – miközben betekintést enged a szövegek alkalmazásának és működésének izgalmas világába.
De hogyan segítheti egymást szépirodalom és pszichológia? Miért szeretünk egyáltalán olvasni? Hogyan válhat olvasmányunk jó kísérőnkké egy nehéz helyzetben vagy életszakaszban? Mit árulhatnak el rólunk a meghatározó olvasmányélményeink? Mindez pedig hogyan és miért kap helyet egy rendelőben?
Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeuta imponáló szakmaisággal, mégis érthető és élvezetes formában megírt első művében többek között ezekre is keresi a választ – miközben betekintést enged a szövegek alkalmazásának és működésének izgalmas világába.
- GenresPsychology
272 pages, Paperback
First published June 16, 2021
8 people are currently reading
67 people want to read
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 9 of 9 reviews
August 17, 2021
Bevezető könyvként talán érdekes lehet, de laikusoknak nem igazán ajánlanám. Inkább egy publikációban, vagy diákkonferencián állná meg a helyét, de ismeretterjesztő könyvnek túl száraz.
Sajnos nem is mélyít el a témát, úgyhogy nem igazán világos, hogy ki lenne a célközönség. Talán nem meglepő egy elsőkönyves, fiatal pszichológustól, egy fiatal szakmában, de remélhetőleg kicsit több tapasztalattal majd publikál valami tartalmasabbat is, mert maga a témakör érdekes.
Sajnos nem is mélyít el a témát, úgyhogy nem igazán világos, hogy ki lenne a célközönség. Talán nem meglepő egy elsőkönyves, fiatal pszichológustól, egy fiatal szakmában, de remélhetőleg kicsit több tapasztalattal majd publikál valami tartalmasabbat is, mert maga a témakör érdekes.
April 12, 2022
Nálam teljesen rendben volt ez a könyv. De én valamilyen formában szakember szemmel olvastam. Ha az alcím miatt vettem volna kézbe, akkor azért most csalódott lennék.
January 12, 2024
3⭐️
Ugyan a könyv egyáltalán nem arról szól, mint amire számítottam (nem tudtam meg, milyen a könyvespolcom pszichológusszemmel), de mindenképp érdekes volt. Nem tudtam az irodalomterápia létezéséről (most már tudok), a könyv elejénél még nem is igazán tudtam elképzelni, milyen ez (most már el tudom – nagyjából).
Kicsit csalódtam, amiért nem azt kaptam, amit vártam a könyvtől, de érdekesnek találtam. Miután viszont egyértelművé vált, hogy ez itt most magáról az irodalomterápiáról szól, nem tudom miért, de azt gondoltam több “esetleírással” találkozom majd benne. Lehet, hogy csak én vesztettem el a fonalat (ezek szerint akkor elég sokszor), de nagyjából a feléig az az érzésem volt, hogy “na, itt most azt írja Jakobovits, hogy a későbbiekben kitérünk rá, jaj de jó, ez érdekes”, a feléig elérve mégis feladtam a várakozást. Vagy én nem figyeltem eléggé, vagy tényleg nem lett kifejtve egy-egy rész.
A nyelvezete a könyvnek hol szakmai, hogy személyesebb, ami nem feltétlenül lett volna zavaró, de néhol (sokszor) váratlanul ért a hirtelen váltás.
Biztos, hogy majd még bele-belelapozgatok a könyvbe, de nem volt nagyon meghatározó élmény.
Szóval, ha te is azt várod, hogy majd jól megtudod, milyen ember vagy a polcodon sorakozó történetektől, inkább bele se kezdj. Ha mégis érdekel, akkor viszont egész jó kis ismertető az irodalomterápiáról, és lehet találsz benne olyat (mint ahogy végül én is), amit a magadénak tudsz érezni belőle.
Ugyan a könyv egyáltalán nem arról szól, mint amire számítottam (nem tudtam meg, milyen a könyvespolcom pszichológusszemmel), de mindenképp érdekes volt. Nem tudtam az irodalomterápia létezéséről (most már tudok), a könyv elejénél még nem is igazán tudtam elképzelni, milyen ez (most már el tudom – nagyjából).
Kicsit csalódtam, amiért nem azt kaptam, amit vártam a könyvtől, de érdekesnek találtam. Miután viszont egyértelművé vált, hogy ez itt most magáról az irodalomterápiáról szól, nem tudom miért, de azt gondoltam több “esetleírással” találkozom majd benne. Lehet, hogy csak én vesztettem el a fonalat (ezek szerint akkor elég sokszor), de nagyjából a feléig az az érzésem volt, hogy “na, itt most azt írja Jakobovits, hogy a későbbiekben kitérünk rá, jaj de jó, ez érdekes”, a feléig elérve mégis feladtam a várakozást. Vagy én nem figyeltem eléggé, vagy tényleg nem lett kifejtve egy-egy rész.
A nyelvezete a könyvnek hol szakmai, hogy személyesebb, ami nem feltétlenül lett volna zavaró, de néhol (sokszor) váratlanul ért a hirtelen váltás.
Biztos, hogy majd még bele-belelapozgatok a könyvbe, de nem volt nagyon meghatározó élmény.
Szóval, ha te is azt várod, hogy majd jól megtudod, milyen ember vagy a polcodon sorakozó történetektől, inkább bele se kezdj. Ha mégis érdekel, akkor viszont egész jó kis ismertető az irodalomterápiáról, és lehet találsz benne olyat (mint ahogy végül én is), amit a magadénak tudsz érezni belőle.
March 22, 2023
Az író szakmai tevékenységét egészen a kezdetektől követtem, ezért kifejezetten kíváncsi voltam a gondolataira, de nem tudom pontosan mit vártam magától a könyvtől.
A könyv lényegében az irodalom eszközként való alkalmazhatóságáról szól pszichológiai-terápiás közegben és egy általánosabb betekintést nyújt a módszer elméleti és gyakorlati kereteibe. Bár a nyelvezete általános és laikusok számára is érthető (talán kifejezetten nekik is szánt), én mégis inkább csak szakembereknek ajánlanám, vagy akiket érdekelhet a módszer gyakorlati alkalmazása segítői szerepkörben, mert az 'átlagember' számára nem nyújt annyira hasznosítható tudást, meg ahhoz talán picit száraz is szerintem.
Nem pszichológus oldalról a tartalmi lényeget úgy foglalnám össze, hogy bármilyen irodalmi mű fogyasztása és/vagy alkotása, számos pozitív hatással bírhat az életünkre (a lírai művek főleg az érzelmi világunkra, míg a regények fogyasztása inkább a kognitív és társas képességeinkre, az írás pedig a megküzdésben, feldolgozásban segíthet), viszont a szerző kiemeli, hogy az önismeretnél/önfejlesztésnél szükséges, hogy az terápiás közegben egy segítő szakember irányításával történjen, nem elég, ha magunk olvasunk.
Ha valaki érdeklődik a módszer iránt, akkor bevezető olvasmányként szerintem tökéletes, a módszerben rejlő lehetőségeket és eddigi eredményeket szépen összefoglalja, arra pedig kifejezetten hasznos lehet, hogy ha a jövőben jobban bele akarnám ásni magam a témába, tudnám honnan induljak.
A könyv lényegében az irodalom eszközként való alkalmazhatóságáról szól pszichológiai-terápiás közegben és egy általánosabb betekintést nyújt a módszer elméleti és gyakorlati kereteibe. Bár a nyelvezete általános és laikusok számára is érthető (talán kifejezetten nekik is szánt), én mégis inkább csak szakembereknek ajánlanám, vagy akiket érdekelhet a módszer gyakorlati alkalmazása segítői szerepkörben, mert az 'átlagember' számára nem nyújt annyira hasznosítható tudást, meg ahhoz talán picit száraz is szerintem.
Nem pszichológus oldalról a tartalmi lényeget úgy foglalnám össze, hogy bármilyen irodalmi mű fogyasztása és/vagy alkotása, számos pozitív hatással bírhat az életünkre (a lírai művek főleg az érzelmi világunkra, míg a regények fogyasztása inkább a kognitív és társas képességeinkre, az írás pedig a megküzdésben, feldolgozásban segíthet), viszont a szerző kiemeli, hogy az önismeretnél/önfejlesztésnél szükséges, hogy az terápiás közegben egy segítő szakember irányításával történjen, nem elég, ha magunk olvasunk.
Ha valaki érdeklődik a módszer iránt, akkor bevezető olvasmányként szerintem tökéletes, a módszerben rejlő lehetőségeket és eddigi eredményeket szépen összefoglalja, arra pedig kifejezetten hasznos lehet, hogy ha a jövőben jobban bele akarnám ásni magam a témába, tudnám honnan induljak.
August 1, 2025
3⭐️
Ugyan a könyv egyáltalán nem arról szól, mint amire számítottam (nem tudtam meg, milyen a könyvespolcom pszichológusszemmel), de mindenképp érdekes volt. Nem tudtam az irodalomterápia létezéséről (most már tudok), a könyv elejénél még nem is igazán tudtam elképzelni, milyen ez (most már el tudom – nagyjából).
Kicsit csalódtam, amiért nem azt kaptam, amit vártam a könyvtől, de érdekesnek találtam. Miután viszont egyértelművé vált, hogy ez itt most magáról az irodalomterápiáról szól, nem tudom miért, de azt gondoltam több “esetleírással” találkozom majd benne. Lehet, hogy csak én vesztettem el a fonalat (ezek szerint akkor elég sokszor), de nagyjából a feléig az az érzésem volt, hogy “na, itt most azt írja Jakobovits, hogy a későbbiekben kitérünk rá, jaj de jó, ez érdekes”, a feléig elérve mégis feladtam a várakozást. Vagy én nem figyeltem eléggé, vagy tényleg nem lett kifejtve egy-egy rész.
A nyelvezete a könyvnek hol szakmai, hogy személyesebb, ami nem feltétlenül lett volna zavaró, de néhol (sokszor) váratlanul ért a hirtelen váltás.
Biztos, hogy majd még bele-belelapozgatok a könyvbe, de nem volt nagyon meghatározó élmény.
Szóval, ha te is azt várod, hogy majd jól megtudod, milyen ember vagy a polcodon sorakozó történetektől, inkább bele se kezdj. Ha mégis érdekel, akkor viszont egész jó kis ismertető az irodalomterápiáról, és lehet találsz benne olyat (mint ahogy végül én is), amit a magadénak tudsz érezni belőle.
Ugyan a könyv egyáltalán nem arról szól, mint amire számítottam (nem tudtam meg, milyen a könyvespolcom pszichológusszemmel), de mindenképp érdekes volt. Nem tudtam az irodalomterápia létezéséről (most már tudok), a könyv elejénél még nem is igazán tudtam elképzelni, milyen ez (most már el tudom – nagyjából).
Kicsit csalódtam, amiért nem azt kaptam, amit vártam a könyvtől, de érdekesnek találtam. Miután viszont egyértelművé vált, hogy ez itt most magáról az irodalomterápiáról szól, nem tudom miért, de azt gondoltam több “esetleírással” találkozom majd benne. Lehet, hogy csak én vesztettem el a fonalat (ezek szerint akkor elég sokszor), de nagyjából a feléig az az érzésem volt, hogy “na, itt most azt írja Jakobovits, hogy a későbbiekben kitérünk rá, jaj de jó, ez érdekes”, a feléig elérve mégis feladtam a várakozást. Vagy én nem figyeltem eléggé, vagy tényleg nem lett kifejtve egy-egy rész.
A nyelvezete a könyvnek hol szakmai, hogy személyesebb, ami nem feltétlenül lett volna zavaró, de néhol (sokszor) váratlanul ért a hirtelen váltás.
Biztos, hogy majd még bele-belelapozgatok a könyvbe, de nem volt nagyon meghatározó élmény.
Szóval, ha te is azt várod, hogy majd jól megtudod, milyen ember vagy a polcodon sorakozó történetektől, inkább bele se kezdj. Ha mégis érdekel, akkor viszont egész jó kis ismertető az irodalomterápiáról, és lehet találsz benne olyat (mint ahogy végül én is), amit a magadénak tudsz érezni belőle.
August 17, 2021
Mivel egyre több könyvet olvasok, és magamon is észreveszem, hogy bizonyos helyzetekben másképpen reagálok (az olvasmányaimon keresztül szerzett tapasztalatoknak köszönhetően), kíváncsi lettem, hogy mit is jelent az irodalomterápia.
Azt többször hallottam már, hogy az írás és olvasás lehet terápiás jellegű, azt viszont nem tudtam, mit is jelent valójában az irodalomterápia. Jakobovits Kitti könyve ráadásul csak egy hónapja jelent meg, így biztosak lehetünk benne, hogy a tudományág legfrissebb információit kapjuk a könyvben.
A könyv amellett, hogy ténylegesen a pszichológia tudományának tényei alapján íródott, könnyel értelmezhető. Betekintést nyerünk a terápiás foglalkozások menetébe, és világossá válik, mint nyújt a terápia az olvasónak, és miért nem lehet az egyedül olvasást irodalomterápiának nevezni.
Annak ellenére, hogy a könyvespolcom pszichológiai elemzéséig nem jutottunk el a könyvben, rengeteg új tudásra tettem szert.
Ajánlott olvasmány az irodalom, a pszichológia és a könyvek szerelmeseinek!
Azt többször hallottam már, hogy az írás és olvasás lehet terápiás jellegű, azt viszont nem tudtam, mit is jelent valójában az irodalomterápia. Jakobovits Kitti könyve ráadásul csak egy hónapja jelent meg, így biztosak lehetünk benne, hogy a tudományág legfrissebb információit kapjuk a könyvben.
A könyv amellett, hogy ténylegesen a pszichológia tudományának tényei alapján íródott, könnyel értelmezhető. Betekintést nyerünk a terápiás foglalkozások menetébe, és világossá válik, mint nyújt a terápia az olvasónak, és miért nem lehet az egyedül olvasást irodalomterápiának nevezni.
Annak ellenére, hogy a könyvespolcom pszichológiai elemzéséig nem jutottunk el a könyvben, rengeteg új tudásra tettem szert.
Ajánlott olvasmány az irodalom, a pszichológia és a könyvek szerelmeseinek!
May 30, 2022
This was really interesting, and now I want to try out bibliotherapy :)
June 23, 2022
Túl elméleti, és nem igazán az, amire számítottam
December 3, 2022
Nagyon tetszett az írás, szakmabeliként és olvasmányként is nagyon érdekes olvasmány volt. Közérthető a nyelvezete, érdekes témákat hoz fel, bont ki.
Minden pszichológusnak és könyvmolynak egyaránt ajánlom.
Minden pszichológusnak és könyvmolynak egyaránt ajánlom.
Displaying 1 - 9 of 9 reviews