Trükkös titkosszolgálati játszmák, árulások, titkok és bűnök, meglepő fordulatok Dezső András új könyvében. A Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla című bestsellerek szerzője ismét egy zárt, a nyilvánosság előtt kevéssé ismert világba merül el és ragadja magával az olvasót. Egy olyan világba, ahol a legtöbbször semmi sem az, aminek látszik.
Megtörtént, ám hosszú időn át szigorúan titkos aktákban lapuló és eddig nem publikált magyar kémsztorik részletes rekonstruálásán túl a szerző felfedi mindazokat a módszereket, manipulációkat és játszmákat, amelyekkel a magyar és külföldi titkosszolgálatok dolgoznak egy folyamatosan változó világban, hol egymást segítve, hol egymás ellen – sokszor nemes, vagy nem túl nemes célok érdekében.
A Fedősztori nem csak azoknak az olvasóknak jelent újdonságot, akiknek a hírszerzők, kémek és ügynökök világa ismeretlen, hanem azoknak is, akik sokat tudnak erről a területről, akár úgy is, hogy egy-egy történeten keresztül magukra ismernek.
Egészen a feléig úgy voltam vele, hogy jó, jó, de eddig nekem ez 4 csillag, messze nem olyan jó, mint a Magyar kóla. Aztán a felétől kezdve nagyon beindult a könyv, tisztára ilyen ‘sh*t just got real’ momentum volt számomra. És onnantól kezdve nem volt megállás, a sztorik, az interjúk mind-mind rendkívül izgalmasak voltak, egy ponton túl nehéz volt letenni a könyvet. Dezső András egy igen olvasmányos és lebilincselő könyvet hozott össze (megint), holott a témában nem egyszerű egy jó könyvet összehozni úgy, hogy 1) legyen újdonságtartalma, 2) megfelelően sokat mondjon el, de emellett 3) ne is tárjon fel érzékeny információkat a titkosszolgálat módszereiről. Olyanokat, amik kikerülésével a titkosszolgálat a saját maga munkáját szabotálná (pun intended).
A könyv nekem egy laza 5 csillag, ha nagyon szőrszálhasogató akarok lenni, akkor csak azt hánynám a szerző szemére: miért egy stock fotó van a borítón? Kedves András szerintem egy ilyen igényesen összerakott könyv esetében ez nem elegáns.. :)
Another volume of longform investigative journalism by András Dezső, after his books on organized crime and the cocaine trade in Hungary (both of which I found fascinating and gripping), this time about intelligence and national security services in Hungary. A lot of time is spent on the basics, but there are some details that previously never appeared in the media AFAIK, and/or really add to the understanding of specific events. Also just a great, smooth, fast-paced read overall; I hope he keeps on writing.
Ez a könyv nem fogott meg annyira, mint a szerzőtől ezelőtt olvasott (de kronológiailag később megjelent) Nagyfőnök című könyve. Ennek leginkább szerintem az lehet az oka, hogy míg ott megközelítőleg időrendben kerül a történet feldolgozásra, itt inkább különálló ügyekről szóló cikkekből áll össze a könyv. Ezért nem volt olyan érzésem a végére, hogy kialakult volna bennem egy átfogó kép, sokkal inkább érdekes részleteket tudtam meg különböző ügyekről. Az írás stílusa és alapossága viszont itt is tetszett.
Eh, igazából tudom, hogy Dezső András előző két könyvére 4 csillagot adtam, és érdemben ez sem rosszabb, mint azok, de az a legmélyebb igazság, hogy ez egyszerűen nem egy igazi könyv. Persze ez a vád már korábban is felmerült, de most valahogy igazán feltűnt, hogy mennyire teljesen random jönnek az egymáshoz abszolút nem illeszkedő, váltakozó mélységű és érdekességű fejezetek. Az érdekesség témakörét külön kiemelném, ugyanis - részben a könyv mondanivalója is ez, persze - a kémkedés nem különösebben érdekes témakör, és igazából a szerző sem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a jegyzőkönyvszagú fejezeteket túlságosan kiszínezze. Ami pedig igazán furcsa volt számomra, az az, hogy annyira hanyag az anyag, hogy egyes magyarázó / háttér szakaszok több alkalommal is megjelennek a könyvben, ami arra utalhat, hogy még egy rendes összeolvasásra sem került sor a szerkesztők részéről.
Nagyon érdekes betekintések, érdekes, helyenként egészen elképesztő sztorik (pl. a Migration Aid szervezettel történtek), de a történetek nem állnak össze, a könyv egy mozaik marad. Ráadásul egy alaposabb szerkesztés is jót tett volna neki, mert van benne néhány bosszantó tárgyi tévedés. De ha valaki (mint pl. én) még nem tud olyan sokat a magyar titkosszolgálatok történetéről, tevékenységéről és mentalitásáról, annak jó szívvel ajánlom ezt az olvasmányos kötetet.
Tobbsegeben laposnak ereztem a könyvet, néhány fejzettol eltekintve (Pegazus pl.). Megerte elolvasni sok erdekesseg volt benne azonban az ertekelesem 3.5 ös.