What do you think?
Szabadon #1
A napfény földje
"Olyan oldalát mutatja meg a világnak, amelyet kevesen ismernek." - R. Kelényi Angelika
Elizabeth Carrington a londoni elit irigylésre méltó életét éli. Sikeres üzletasszonyként hőn áhított vágya megszerezni egy kereskedelmi cég tulajdonostársi pozícióját. Kemény munkával küzdötte fel magát a csúcsra, és most végre elérheti a célját. Ehhez azonban olyat kell tennie, amire nem számít: Afrikába kell utaznia, hogy ő maga bonyolítson le egy fontos kakaóbabüzletet. A feladat első ránézésre könnyűnek tűnik, Elizabethnek azonban az út során a legrosszabb rémálmaival kell szembenéznie. Főleg, amikor Elefántcsontparton lázadás tör ki, elsöpörve a hazautazás lehetőségét. Az egyetlen kapaszkodót a vadonban élő, angol származású Adam jelenti számára, akinek esze ágában sincs pátyolgatni az állandóan panaszkodó nőt. Az idő múlásával azonban Elizabeth rádöbben, hogy a világról alkotott képe egy túl büszke és elkényeztetett nő nézőpontjából fakadt.
Van még remény a természet és az emberiség számára? Képesek vagyunk saját magunkon is változtatni, ha az a világunk hasznát szolgálja?
Baráth Viktória legújabb, Szabadon-sorozata egy nagyon is aktuális társadalmi problémát boncolgat, amelyben az egyéni sorsok összefonódása jelentheti a megoldást. Mert van az a pillanat, amikor félre kell tennünk a saját érdekeinket egy nagyobb cél érdekében.
"Drámai kalandok egy cseppnyi romantikával fűszerezve." - Bree S. Világa
Elizabeth Carrington a londoni elit irigylésre méltó életét éli. Sikeres üzletasszonyként hőn áhított vágya megszerezni egy kereskedelmi cég tulajdonostársi pozícióját. Kemény munkával küzdötte fel magát a csúcsra, és most végre elérheti a célját. Ehhez azonban olyat kell tennie, amire nem számít: Afrikába kell utaznia, hogy ő maga bonyolítson le egy fontos kakaóbabüzletet. A feladat első ránézésre könnyűnek tűnik, Elizabethnek azonban az út során a legrosszabb rémálmaival kell szembenéznie. Főleg, amikor Elefántcsontparton lázadás tör ki, elsöpörve a hazautazás lehetőségét. Az egyetlen kapaszkodót a vadonban élő, angol származású Adam jelenti számára, akinek esze ágában sincs pátyolgatni az állandóan panaszkodó nőt. Az idő múlásával azonban Elizabeth rádöbben, hogy a világról alkotott képe egy túl büszke és elkényeztetett nő nézőpontjából fakadt.
Van még remény a természet és az emberiség számára? Képesek vagyunk saját magunkon is változtatni, ha az a világunk hasznát szolgálja?
Baráth Viktória legújabb, Szabadon-sorozata egy nagyon is aktuális társadalmi problémát boncolgat, amelyben az egyéni sorsok összefonódása jelentheti a megoldást. Mert van az a pillanat, amikor félre kell tennünk a saját érdekeinket egy nagyobb cél érdekében.
"Drámai kalandok egy cseppnyi romantikával fűszerezve." - Bree S. Világa
384 pages, Paperback
Published January 1, 2021
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 3 of 3 reviews
October 27, 2021
SPOILERS - nem tartalmaz cselekményleírást de lehet, hogy túl sokat mondó egy két vélemény.
Igazából a 4,5 csillag nem minden apsektusra elég.
Úgy teljes egészében nagyon élvezhető volt a könyv, tényleg! Írtó fontos témáról beszél és így az írónő elég magasra tette a lécet mivel kíváncsian várjuk mi az amit ezek után Indiában kell csinálnia Elizabethnek (főleg, hogy még Afrikában sem vart el minden szálat). Nagyon könnyű olvasmány, az ellenszenves főszereplő, Elizabeth még izgalmasabbá tette az olvasást mivel arra vágytam (furcsán fog hangzani) hogy megtörjön. Arra, hogy valaki adjon neki (az élet) egy nagy pofont és rájöjjön, hogy nem minden körülötte forog.
Örömmel ajánlom mindenkinek aki szeretne egyet utazni és a jelenlegi helyzetek miatt nem teheti meg, Baráth Viktória tökéletesen megtudta teremteni azt az atmoszférát amitől az ember úgy érzi, hogy a nap süti a bőrét, a homok pedig a talpára ragad és a távolban elefántok morját hallja.
Történetileg az ötlet lenyűgöző végre egy olyan könyv amiben nem az a lényeg, hogy mikor fekszik össze a két karakter hanem van valami értelme is a 300 oldalnak. Viszont elég kevésnek találtam. Volt rengeteg jelent amit jobban ki lehetett volna bontani mivel így túl hirtelen történtek a dolgok nem csak a két karakter között de az események is gyorsan ugráltak. Túl könnyű volt a megoldása egy nehezebb problémának.
Karakterek: Elizabeth már az elejétől nem volt kedvelhető számomra, habár mutatott tendenciát a karakter fejlődés irányába szerintem túl hírtelen volt ez a fordulat mintha 360 fokot váltott volna és habár tényleg olyan dolgok történtek vele amik miatt az ember teljesen elgondolkozna az életén végül mégsem éreztem, hogy az a hatalmas változás indokolt volt. Viszont nagyon örültem, hogy egy mentális betegség végre megjelent és még mondhatni jól is lett reprezentálva egy magyar író tollából. Várom Elizabeth további kalandjait mivel még nem teljes az út és a személyiség fejlődése még csak most kezdődött igazán.
Igazából a 4,5 csillag nem minden apsektusra elég.
Úgy teljes egészében nagyon élvezhető volt a könyv, tényleg! Írtó fontos témáról beszél és így az írónő elég magasra tette a lécet mivel kíváncsian várjuk mi az amit ezek után Indiában kell csinálnia Elizabethnek (főleg, hogy még Afrikában sem vart el minden szálat). Nagyon könnyű olvasmány, az ellenszenves főszereplő, Elizabeth még izgalmasabbá tette az olvasást mivel arra vágytam (furcsán fog hangzani) hogy megtörjön. Arra, hogy valaki adjon neki (az élet) egy nagy pofont és rájöjjön, hogy nem minden körülötte forog.
Örömmel ajánlom mindenkinek aki szeretne egyet utazni és a jelenlegi helyzetek miatt nem teheti meg, Baráth Viktória tökéletesen megtudta teremteni azt az atmoszférát amitől az ember úgy érzi, hogy a nap süti a bőrét, a homok pedig a talpára ragad és a távolban elefántok morját hallja.
Történetileg az ötlet lenyűgöző végre egy olyan könyv amiben nem az a lényeg, hogy mikor fekszik össze a két karakter hanem van valami értelme is a 300 oldalnak. Viszont elég kevésnek találtam. Volt rengeteg jelent amit jobban ki lehetett volna bontani mivel így túl hirtelen történtek a dolgok nem csak a két karakter között de az események is gyorsan ugráltak. Túl könnyű volt a megoldása egy nehezebb problémának.
Karakterek: Elizabeth már az elejétől nem volt kedvelhető számomra, habár mutatott tendenciát a karakter fejlődés irányába szerintem túl hírtelen volt ez a fordulat mintha 360 fokot váltott volna és habár tényleg olyan dolgok történtek vele amik miatt az ember teljesen elgondolkozna az életén végül mégsem éreztem, hogy az a hatalmas változás indokolt volt. Viszont nagyon örültem, hogy egy mentális betegség végre megjelent és még mondhatni jól is lett reprezentálva egy magyar író tollából. Várom Elizabeth további kalandjait mivel még nem teljes az út és a személyiség fejlődése még csak most kezdődött igazán.
December 6, 2021
Baráth Viktória regényeit mindig öröm kézbe venni, hiszen olyan utazásra invitál, amit nem fogunk megbánni. Ez A napfény földje kapcsán sincs másképp, viszont kicsit más, mint az eddigi BV regények. Egy sorozat első része, ami fontos problémákat pedzeget, s ami a csillogó, luxus életet állítja pellengérre, nemcsak egy harmadik világbeli országba kalauzol el minket, hanem azt is megmutatja, milyen szegénységben, kizsákmányolva, félelemben élni. Erős kezdés, viszont nem vagyok teljesen megelégedve, mint tudjuk Viki nem szereti a happy endet, és emiatt hiányérzetem támadt, de ne szaladjunk ennyire előre.
Maga a regény Elizabeth Londoni életével kezdődik, amivel nem is lenne problémám, ha az írónő nem egy túl szofisztikált, kényes, tisztaságmániás, 'mindennek tökéletesnek kell lennie, fő a pénz és a siker' karaktert állítana a kötet középpontjába. Nagyon nem tudtam vele azonosulni, és rendesen kétségek gyötörtek, hogy vajon fogom e szeretni ezt a kötetet, mert bevallom az elejével nagyon megszenvedtem vele, és lassan haladtam. Viszont így visszagondolva, pont egy ilyen karakter kellett ahhoz, hogy jobban megértsük és átlássuk a dolgokat, a helyzet súlyát, és magát az életet. Míg a nyugati világban a sikerek, a pénz és a tulajdonunk határoz meg minket, addig a szegényebb országokban az étel, a friss ivóvíz és az élni akarás az elsődleges szükséglet, s minden egyes nap ezért küzdenek az emberek. A két világ közötti kontrasztot olyan precízen ábrázolja, olyan beleéléssel, ami nagyon szimpatikussá teszi a regényt, s ad egy olyan jelentést neki, ami értékekkel ruházza fel a történetet, s magát a cselekményt is. A maga aktuálisával dönti romba az olvasóit, és mutatja meg, mennyire is szerencsések vagyunk, hogy nem kell a túlélésért küzdenünk nap, mint nap. Nem kell attól félnünk, mikor leszünk betegek mikor támad meg egy vadállat, vagy mikor vagyunk rosszkor rossz helyen a rossz emberekkel körülvéve.
A cselekmény leginkább Elizabeth Afrikába érkezése után indul be, s előtte csak építgeti az írónő a regény vázát, de úgy igazán a lázongás után indulnak be az események. Onnantól kezdve közvetít értéket, s onnantól mondhatjuk azt, hogy érdemes volt kézbe venni, és elmerülni ebben az igencsak aktuális problémákkal foglalkozó kötetben. Ahogy haladunk előre úgy ismerjük meg egyre inkább az országot, és Liz is úgy formálódik, változik a jó irányba.
Szemtanúi lehetünk a fellengőz, ki ha én nem stílus levedlésének, s a kötet közepétől az igazi Elizabeth is előbújik, aki eddig a kosztümök és a smink világa mögé rejtőzött. Leveti az álarcát, és kinyitja a szívét a világ felé, beengedi az érzelmeket és érzéseket. Nemcsak fizikai formában vesz részt az utazásban, hanem a lelke is kinyílik, s egyre inkább elfogadóbb lesz a világra, s az emberekre nézve is. Hatalmas utat jár be a regény ideje alatt, s elmondhatom, hogy a kötet végére igazán büszke lehetek rá, hiszen végre kiállt önmagáért, azt csinál, amit akar, s nem enged a csábításnak, az önzőségnek, és a szívtelenségnek.
Liz mellett Adam kap még fontos szerepet, akit már az elején nagyon megkedveltem. Kicsit Owen Grady-re emlékeztetett a Jurassic Worldből. Egy kívülálló, aki világosan látja a problémákat, s tesz is ellenük, segítőkész, ugyanakkor önfejű és felettébb pimasz is. Tökéletes book boyfriend alapanyag, ugyanakkor simán szembe is sétálhat veled az utcán. A legszimpatikusabb az volt benne, hogy semmit sem rejt véka alá, s nem hazudtolja meg önmagát és a tetteit.
A háttere annyira nem kiforrott, de mivel ez a kötet Elizabeth útjáról szól, nem is kell, hogy mindent tudjunk róla. Akik arra számítanak, hogy majd tele lesz a kötet érzelmekkel és romantikával, azoknak van egy rossz hírem: nagyon keveset kapunk, s az sem elég. Az írónő elénk dobja a csontot, de aztán el is veszi azt. Ugyanakkor ehhez a kötethez ez passzol, ez kell ahhoz, hogy Elizabeth elinduljon a saját útján, amit ő maga építget, amit ő akar, s amit nem kényszerítenek rá, ami a saját magáé, s azt kezdhet vele, amit akar, mindenféle nyomás nélkül.
Mielőtt belekezdtem volna azt gondoltam, ha már Afrika, akkor a szavanna világát is jobban megismerhetjük, de nem, s ez hiányzott is, ugyanakkor az emberi pusztítás, a kizsákmányolás és a nehézségek azok a fontos elemei a kötetnek, ami nélkül nem lenne A napfény földje az, ami. Tanít, s egyben művelődünk is általa. Végig őszinte, nem akar szépíteni, és a maga valóságában mutatja be az életet. Nemcsak a társadalmi problémákat pedzegeti, hanem a kulturális különbségeket is.
Maga a regény Elizabeth Londoni életével kezdődik, amivel nem is lenne problémám, ha az írónő nem egy túl szofisztikált, kényes, tisztaságmániás, 'mindennek tökéletesnek kell lennie, fő a pénz és a siker' karaktert állítana a kötet középpontjába. Nagyon nem tudtam vele azonosulni, és rendesen kétségek gyötörtek, hogy vajon fogom e szeretni ezt a kötetet, mert bevallom az elejével nagyon megszenvedtem vele, és lassan haladtam. Viszont így visszagondolva, pont egy ilyen karakter kellett ahhoz, hogy jobban megértsük és átlássuk a dolgokat, a helyzet súlyát, és magát az életet. Míg a nyugati világban a sikerek, a pénz és a tulajdonunk határoz meg minket, addig a szegényebb országokban az étel, a friss ivóvíz és az élni akarás az elsődleges szükséglet, s minden egyes nap ezért küzdenek az emberek. A két világ közötti kontrasztot olyan precízen ábrázolja, olyan beleéléssel, ami nagyon szimpatikussá teszi a regényt, s ad egy olyan jelentést neki, ami értékekkel ruházza fel a történetet, s magát a cselekményt is. A maga aktuálisával dönti romba az olvasóit, és mutatja meg, mennyire is szerencsések vagyunk, hogy nem kell a túlélésért küzdenünk nap, mint nap. Nem kell attól félnünk, mikor leszünk betegek mikor támad meg egy vadállat, vagy mikor vagyunk rosszkor rossz helyen a rossz emberekkel körülvéve.
A cselekmény leginkább Elizabeth Afrikába érkezése után indul be, s előtte csak építgeti az írónő a regény vázát, de úgy igazán a lázongás után indulnak be az események. Onnantól kezdve közvetít értéket, s onnantól mondhatjuk azt, hogy érdemes volt kézbe venni, és elmerülni ebben az igencsak aktuális problémákkal foglalkozó kötetben. Ahogy haladunk előre úgy ismerjük meg egyre inkább az országot, és Liz is úgy formálódik, változik a jó irányba.
Szemtanúi lehetünk a fellengőz, ki ha én nem stílus levedlésének, s a kötet közepétől az igazi Elizabeth is előbújik, aki eddig a kosztümök és a smink világa mögé rejtőzött. Leveti az álarcát, és kinyitja a szívét a világ felé, beengedi az érzelmeket és érzéseket. Nemcsak fizikai formában vesz részt az utazásban, hanem a lelke is kinyílik, s egyre inkább elfogadóbb lesz a világra, s az emberekre nézve is. Hatalmas utat jár be a regény ideje alatt, s elmondhatom, hogy a kötet végére igazán büszke lehetek rá, hiszen végre kiállt önmagáért, azt csinál, amit akar, s nem enged a csábításnak, az önzőségnek, és a szívtelenségnek.
Liz mellett Adam kap még fontos szerepet, akit már az elején nagyon megkedveltem. Kicsit Owen Grady-re emlékeztetett a Jurassic Worldből. Egy kívülálló, aki világosan látja a problémákat, s tesz is ellenük, segítőkész, ugyanakkor önfejű és felettébb pimasz is. Tökéletes book boyfriend alapanyag, ugyanakkor simán szembe is sétálhat veled az utcán. A legszimpatikusabb az volt benne, hogy semmit sem rejt véka alá, s nem hazudtolja meg önmagát és a tetteit.
A háttere annyira nem kiforrott, de mivel ez a kötet Elizabeth útjáról szól, nem is kell, hogy mindent tudjunk róla. Akik arra számítanak, hogy majd tele lesz a kötet érzelmekkel és romantikával, azoknak van egy rossz hírem: nagyon keveset kapunk, s az sem elég. Az írónő elénk dobja a csontot, de aztán el is veszi azt. Ugyanakkor ehhez a kötethez ez passzol, ez kell ahhoz, hogy Elizabeth elinduljon a saját útján, amit ő maga építget, amit ő akar, s amit nem kényszerítenek rá, ami a saját magáé, s azt kezdhet vele, amit akar, mindenféle nyomás nélkül.
Mielőtt belekezdtem volna azt gondoltam, ha már Afrika, akkor a szavanna világát is jobban megismerhetjük, de nem, s ez hiányzott is, ugyanakkor az emberi pusztítás, a kizsákmányolás és a nehézségek azok a fontos elemei a kötetnek, ami nélkül nem lenne A napfény földje az, ami. Tanít, s egyben művelődünk is általa. Végig őszinte, nem akar szépíteni, és a maga valóságában mutatja be az életet. Nemcsak a társadalmi problémákat pedzegeti, hanem a kulturális különbségeket is.
July 18, 2025
Nyári vakációra jó olvasmány, még egy kicsit ismeretterjesztő is a kakaóbab-termelésről és annak viszontagságairól. A főszereplő végtelenül ellenszenves, ami egy kicsit megnehezíti, hogy az ő szemszögéből lássuk a dolgokat, hiába az egyes szám első személyű narráció.
Displaying 1 - 3 of 3 reviews