1925. Bécs A Recepciós kisasszonyok folytatásában újra az arany húszas években találhatja magát az olvasó, egy korban, ahol a változás szele nem csupán a női lelkeket kuszálja össze, hanem egy identitását vesztett nagyváros minden szegletét is. Miként alakul Dalma, Berta és Liselotte sorsa a neves bécsi hotelben? Létezik-e felhőtlen boldogság? Honnan tudhatjuk, hogy jó úton járunk-e?
Politikai és erkölcsi vívódások, mély érzelmek és a múlt hatalma szövik át Palotás Petra fordulatokkal teli, korhű regényét, a Recepciós kisasszonyok második részét.
Felemás érzéseim vannak ezzel a könyvsorozattal kapcsolatban. Egyrészt olyan párbeszédek hangzanak el a szereplők között, amik nekem sokszor túl irodalminak, néha akár természetellenesnek is tűnnek. Másrészt egy nagyon érdekes, és magyar regényekben ritkán bemutatott korba kalauzol - női szemszögből még nem sokszor olvastam a húszas évek világáról és az akkori emberek által megélt nagy változásokról, meg persze kihívásokról. Több érdekes témát boncolgató szál van a történetben, bár amit a főszereplő megfogalmaz magával kapcsolatban, hogy ő túl egyszerű-e... ez bennem is megfordult. Összességében örülök, hogy valaki fogta ezt a témát+korszakot és regényt írt belőle, de nekem néha egy kicsit túl szappanopera-szerű a tálalás. Mindenesetre érdekes annyira, hogy belenézzek a harmadik kötetbe is.