What do you think?
Rate this book
A Banánujjú Ember
Ez egy vicces könyv. Vannak persze problémák vele, de hát mivel nincsenek manapság? Vedd csak meg, jó lesz, nem kell finnyáskodni. Szó esik benne például egy 46 éves orosházi autószerelőről, aki egy Zastavával belezuhan egy fekete lyukba. Egy időutazó csótányról, aki Újlipótvárosba érkezik, hogy delfinekről tanuljon. Egy szuperhősről, akinek az a szuperképessége, hogy meg tudja változtatni a vércsoportját. Kádár János űrsiklót vezet a Jupiteren. Mészáros Lőrinc feltalálja az egy pohár vizet, és elmegy jókor lenni jó helyen.
Sarkadi Zsolt Kecskeméten született 1988-ban, szóval jó helyekre még talán járhat, de a jó időkről lecsúszott. Az óvodából egyszer ellopott egy műanyag markolót. Első rendes munkahelyén, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kulturális Államtitkárságán sokáig nem mert átfordulni a páternoszterrel. Amikor végre összeszedte a bátorságát, és átfordult, nem is értette, mitől tartott korábban. Tíz éve blogol, Tumblren publikált szövegei közül több is bekerült ebbe a válogatásba. Jelenleg a 444 újságírója. Ez az első kötete.
Sarkadi Zsolt Kecskeméten született 1988-ban, szóval jó helyekre még talán járhat, de a jó időkről lecsúszott. Az óvodából egyszer ellopott egy műanyag markolót. Első rendes munkahelyén, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kulturális Államtitkárságán sokáig nem mert átfordulni a páternoszterrel. Amikor végre összeszedte a bátorságát, és átfordult, nem is értette, mitől tartott korábban. Tíz éve blogol, Tumblren publikált szövegei közül több is bekerült ebbe a válogatásba. Jelenleg a 444 újságírója. Ez az első kötete.
256 pages, Hardcover
First published January 1, 2021
7 people are currently reading
15 people want to read
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 4 of 4 reviews
September 21, 2025
„Hülyeség.”
Legyen ez egy új műfaji kategória. Azoknak, akik – mint én – a hitükből kitérnek, ha egy rövidprózát az „örkényi” felkiáltással akarnak eladni nekik. Akik úgy érzik, az „abszurd” jelző is deklasszálódott már, éppen a sok örkényezés miatt. Persze a hülyeség sokféle lehet. Van például az, amikor a kocsmában mesélsz valami vicces anekdotát egy lánynak, az rád mosolyog, és azt mondja: „Te annnnyira hülye vagy!” Aztán van olyan, hogy nem mosolyogva mondják, és kispórolják belőle az „annnnyirá”-t. Ez viszont már nem ugyanazt jelenti, pedig az alany meg az állítmány ugyanaz. Az ilyesmiktől szép a magyar nyelv.
No most ezek itt, mondjuk ki, hülyeségek. Például itt van ez a MOM Sport Uszoda c. elbeszélés. Felvázolom: egy néni elmeséli, hogy elmosolyodott, és annyira mosolygott, hogy a szájvégei összeértek a tarkóján, és akkor leemelte a fejét, lerakta az asztalra, de a teste elkóborolt, és a vonaton találkozott Zétényi Tivadarral. Hát nem hülyeség? De, hülyeség. Egyszerűen szegény ahhoz a magyar nyelv, hogy ennél jobb szót találjunk rá.
De hát ugye az van, hogy néha jó hülyeségeket olvasni, és közben azt mormolni: „Sarkadi, te annnnyira hülye vagy”. Már eleve ezek a címek! Például:
Hogyan mentettük meg G. Fodor Gáborral az egész magyarságot
Hogy lehet ilyen cím egy prózakötetben, ami – végtére is, szegről-végről, jobb híján – irodalomként kezelendő? Hát úgy, hogy a hülyeség az bizony végtelenül rugalmas műfaj. Mely másik irodalmi műfaj viselné el például, hogy egy éjszakai buszon összefutunk benne Rogán Antallal? Vagy hogy főhőse Mészáros Lőrinc, aki végül a Mercedes kormányára borulva zokog? (Nem mondom meg, miért. De együtt érzek.) Mely másik műfaj bírna el időutazó csótányokat, vadvillamosokat, Jézust kerékpáron? A hülyeség még abba se rokkan bele, ha direkt társadalomkritika van benne, egyértelmű aktuálpolitikai áthallásokkal – mert hát ugye úgyis hülyeség.
Szerintem több mint fele kifejezetten tetszett, és a maradék zöme is inkább tetszett, mint nem. Ez azért nem rossz arány, pláne hogy akad benne vagy egy tucat, amit egyenesen sziporkázónak találtam (a teljesség igénye nélkül: Házak, Rogán Antal karácsonya, Kínai, Messenger, meg a fenn említettek). A legtöbbet azért, mert a hülyeségen túl kikandikált belőlük valami pontosan megragadott kellemetlen igazság – csak hát a hülyeség lágyított rajtuk annyit, hogy ne bizonyuljanak emészthetetlennek. Nem vagyok benne bizonyos, hogy érdemes egy ültő helyünkben elfogyasztani, mert sűrű anyag (én így tettem, de én edzésben vagyok), ám ha mondjuk épp egy könyvesboltban jártok, akkor csapjátok fel, és lopjatok el belőle egy szöveget. Aztán másnap még egyet. És így tovább. Ha máshogy nem.
Legyen ez egy új műfaji kategória. Azoknak, akik – mint én – a hitükből kitérnek, ha egy rövidprózát az „örkényi” felkiáltással akarnak eladni nekik. Akik úgy érzik, az „abszurd” jelző is deklasszálódott már, éppen a sok örkényezés miatt. Persze a hülyeség sokféle lehet. Van például az, amikor a kocsmában mesélsz valami vicces anekdotát egy lánynak, az rád mosolyog, és azt mondja: „Te annnnyira hülye vagy!” Aztán van olyan, hogy nem mosolyogva mondják, és kispórolják belőle az „annnnyirá”-t. Ez viszont már nem ugyanazt jelenti, pedig az alany meg az állítmány ugyanaz. Az ilyesmiktől szép a magyar nyelv.
No most ezek itt, mondjuk ki, hülyeségek. Például itt van ez a MOM Sport Uszoda c. elbeszélés. Felvázolom: egy néni elmeséli, hogy elmosolyodott, és annyira mosolygott, hogy a szájvégei összeértek a tarkóján, és akkor leemelte a fejét, lerakta az asztalra, de a teste elkóborolt, és a vonaton találkozott Zétényi Tivadarral. Hát nem hülyeség? De, hülyeség. Egyszerűen szegény ahhoz a magyar nyelv, hogy ennél jobb szót találjunk rá.
De hát ugye az van, hogy néha jó hülyeségeket olvasni, és közben azt mormolni: „Sarkadi, te annnnyira hülye vagy”. Már eleve ezek a címek! Például:
Hogyan mentettük meg G. Fodor Gáborral az egész magyarságot
Hogy lehet ilyen cím egy prózakötetben, ami – végtére is, szegről-végről, jobb híján – irodalomként kezelendő? Hát úgy, hogy a hülyeség az bizony végtelenül rugalmas műfaj. Mely másik irodalmi műfaj viselné el például, hogy egy éjszakai buszon összefutunk benne Rogán Antallal? Vagy hogy főhőse Mészáros Lőrinc, aki végül a Mercedes kormányára borulva zokog? (Nem mondom meg, miért. De együtt érzek.) Mely másik műfaj bírna el időutazó csótányokat, vadvillamosokat, Jézust kerékpáron? A hülyeség még abba se rokkan bele, ha direkt társadalomkritika van benne, egyértelmű aktuálpolitikai áthallásokkal – mert hát ugye úgyis hülyeség.
Szerintem több mint fele kifejezetten tetszett, és a maradék zöme is inkább tetszett, mint nem. Ez azért nem rossz arány, pláne hogy akad benne vagy egy tucat, amit egyenesen sziporkázónak találtam (a teljesség igénye nélkül: Házak, Rogán Antal karácsonya, Kínai, Messenger, meg a fenn említettek). A legtöbbet azért, mert a hülyeségen túl kikandikált belőlük valami pontosan megragadott kellemetlen igazság – csak hát a hülyeség lágyított rajtuk annyit, hogy ne bizonyuljanak emészthetetlennek. Nem vagyok benne bizonyos, hogy érdemes egy ültő helyünkben elfogyasztani, mert sűrű anyag (én így tettem, de én edzésben vagyok), ám ha mondjuk épp egy könyvesboltban jártok, akkor csapjátok fel, és lopjatok el belőle egy szöveget. Aztán másnap még egyet. És így tovább. Ha máshogy nem.
December 9, 2021
Alapvetően nem szoktam novellákat olvasni, valahogy mindig is a regények felé húzott a szívem. Erről a könyvről azonban nagyon sok helyről halottam pozitív kritikákat, ezért úgy gondoltam, mégis adok neki egy esélyt. Egyáltalán nem bántam meg. A könyv meglehetősen rövid, talán novellának nem is nevezhető írások gyűjteménye. A szerző nagyon jól ír, a jelentés nagyon "sűrű", a mondatok igen alaposan megválasztottak. Nekem az írások nagy része nagyon tetszett (kisebb részét valószínűleg nem értettem meg), sokszor szabályosan felnevettem, párszor mélyen hümmögve elgonolkodtatott. Mindenképpen ajánlom, mert élvezetes olvasmány, én magam pár óra alatt felfaltam az egészet.
July 17, 2022
Szuper az inditas aztan egyre kevesbe meglepo hogy mennyi suletlenseget olvashat az ember nyomtatasban. Sok eredeti es remek otlet
December 4, 2022
Azért öt, mert hatot nem lehet adni. De én persze elfogult.
Displaying 1 - 4 of 4 reviews