„Megöltem Winklert, mégis ártatlan vagyok.” Conor Fostert egy brutális gyilkosság helyszínén fogják el. Testét ellepi az áldozat vére, a késen lévő ujjlenyomat tökéletesen egyezik az övével. Állítása szerint a tettes Lenard. Lenard Axe, nem más, mint elméjének a másik lakója. Szabadságát ugyan elveszti, de börtön helyett a Bridewood elmegyógyintézet foglya lesz. Dr Nathalie Lawson vállát súlyos teher nyomja. Megállapítani, hogy valaki többszörös személyiségzavarban szenved, vagy mesteri színjáték kíséretében csupán hazudik, embert próbáló feladat. Főleg, ha a doktornő gondolatait más is leköti. Ami eleinte csak furcsa, majd rémisztő érzéseket kelt benne. Az új beteg és a hátborzongató események között párhuzamot vonni őrültség lenne. Vagy talán mégsem?
Imádtam ezt a könyvet! Egyetlen dolog viszont kifejezetten zavart: szinte semmit nem tudtunk meg Nathalie külsejéről. Oldalakon át követjük a gondolatait és érzéseit, mégsem tudjuk, hogyan kellene elképzelni őt – csak a 160. oldal környékén derül ki, hogy vörös haja van és ennyi. Ezt leszámítva élveztem a könyvet!
Ez a nő valami hihetetlen. Mindig, amikor már azt hittem, hogy kiismertem a történetet, csavart rajta még kettőt! Az állam a padlón hever. Zseniális ez a könyv.
Imádtam minden sorát, könnyen olvastatja magát. Folyamatos a cselekvés, így nem válik unalmassá. Az, hogy két nap alatt sikerült kiolvasnom magáért beszél. :)
hagyjatok, ez a sztori olyan mesterien volt kidolgozva hogy az hihetetlen. egész nap ezt olvastam, és alig vettem észre hogy már vége. imádtam gyerekek, imádtam :D
Ez a könyv határozottan az őrületbe kergetett. Azt sem tudtam már, hogy hol áll a fejem a végén🫨 Zseniális munkát végzett az írónő! Egyszerűen IMÁDTAM!🙌🏻 Most pedig, azt hiszem mehetek is a könyvesboltba beszerezni a folytatást!!❤️
4,5 ⭐, mert ha ennél is jobban az őrületbe kerget, akkor már a mentő vitt volna el.
A kezelések lehettek volna hosszabban kifejtve, de összességében nagyon jó volt. Engem nagyon idegesített Cam és Patrick karaktere.
Érdekel a folytatás, de nem érzem azt a késztetést, hogy azzal folytassam. Ezelőtt sosem olvastam thrillert, de őszintén, egyelőre nem érzem azt, hogy nem ez lesz az utolsó.
Conor idézetek: "Ha nem itt találkoztunk volna, ha nem ezek a körülmények lennének, már rég az enyém lennél." "Nem kellene, hogy érdekeljen, mit gondolsz, amikor rám nézel. De bassza meg, valamiért mégis..." Lenard idézetek: "Nathalie, te egy kicsit hülye vagy, ugye?"
Hát nem tudom erre a könyvre mit mondjak. Az alapsztorija nagyon tetszett, jól kivolt tálalva. Viszont ahogyan meglett írva az már kevésbé. De ennek ellenére még így is olvastatta magát. Úgyhogy őszintén nem tudom mit gondoljak. Nathalierol nem tudom eldönteni hogy őrült e vagy nem, mert mint kiderült az alváshiány meg a stressz miatt hallucinalt, viszont amikor ez megtörtént én tényleg azt hitték egy őrült. Sőt amikor a kezelések zajlottak a Conorral egyáltalán nem tudta kezelni a szituációkat, mindig Conor irányított, igazából a csaj azt se tudta mit csináljon. Számomra nem egy szimpatikus karakter, mert igazából semmire sem képes, egyaltalán nem határozott. Ami még egy rossz pont nálam hogy alig volt megmagyarázva a történet. Semmit nem értek hogy mi miért történt. Főképpen azt nem, hogy ennek most mi köze van a Nathaliehez, de az is lehet hogy szimplán csak nem akarta a Conor hogy kiderüljön hogy nincs személyiseg zavara. Most minden reményem a 2. részben van, remélem abból több minden kiderül és feljebb viszi az értékelésem.
This entire review has been hidden because of spoilers.
4,5⭐️ egyszerűen felfaltam a könyvet, valószínűleg már tegnap befejeztem volna ha nem lett volna más programom. Egyszerűen alig bírtam lerakni, annyira izgalmas volt. Nagyon szeretem azt, ahogyan az írónő fogalmaz és különösen tetszett az is, hogy betekintést kaphattunk Conor és Lenard elméjébe is. Úristen mi volt ez a befejezés? Alig várom, hogy elkezdhessem a kövi részt:D
Valahogy egy fél nap alatt kiolvastam annyira letehetetlen volt. Minden szavát imádtam egyszerűen és annyira izgalmas volt. Hogy Lenard szavaival éljek: kibaszott jó.
Bíztam benne, hogy az év első olvasmánya szuper lesz, ezért is választottam thrillert, de sajnos nem jött be. Lehet, hogy én vagyok rosszul összerakva, de nekem ez egy nagyon gyenge történet volt. A szereplők valamiért nem fogtak meg, olyan átlagos érzetem volt. A történet szerintem annak ellenére hogy merész volt, szerintem nagyon elrugaszkodott a valóságtól. Tudom, könyvbe lehet ilyet is, de nekem ez annyira lehetetlennek tűnt, hogy alig vártam hogy végezzek vele. A könyv tördelése, helyesírása is hagy kivetnivalót maga után, sok hiba volt benne, ami zavarta a szememet, na meg az eszemet is. Nem tudtam élvezni úgy a könyvet, ahogy egy jó thrillert szoktam. Pedig bíztam benne, de még nem adom fel, próbálkozom majd az írónő más írásaival.
Ez a könyv úgy olvastatta magát, hogy hiába estek már ki szinte a szemeim, muszáj volt befejeznem még ma. Egyszerűen tudnom kellett mi fog történni, ez minden résszel így volt. Beleszerettem az írónő stílusába, rengeteg gondolata volt, ami tetszett, megnevettetett, elgondolkodtatott. A karakterek érdekesek és tudni akarom, hogy mi lesz a sorsuk. Azonnal be kell szereznem a folytatást is meg Diana Hunt összes többi könyvét.😍😍
Nem tudom mit gondoljak a történetről. Kezdem a pozitív dolgokkal. Dia nagyon jól ír, könnyed, olvasmányos történetei vannak, amikkel nagyon gyorsan lehet haladni, mert olvastatja magát. Ez is ilyen. Szeretem, hogy nem magyar nevű szereplőkről, nem Mo.-on játszódó cselekményekről ír. Jó az elmegyógyintézetes vonal, az alapsztori is, a csattanó se volt rossz.
És akkor jöjjenek a negatív dolgok. Ebből van több. Nem tetszett, hogy a pszichiáter Natalie tegezi a betegét Conort. Ha a bizalom miatt dönt úgy egy orvos, hogy tegeződjenek, akkor ennek kölcsönösnek kell lennie és a betegnek is engedje meg. Itt viszont Conornak nem engedte ezt meg, így ez a tegeződés nagyon zavaró volt. Nagyon nem szimpatikus, hogy Natalie, aki egy osztályvezető orvos, kb. 10 alkalom után így viszonyuljon Conorhoz, ne már. Ilyen nincs. Biztos rengeteg munka és utánajárás volt, hogy hitetles legyen, amiről Dia ír, erre ilyen dolgokkal elrontani… Úgy kezelni egy beteget, hogy nincs meg a nyomozati dokumentáció, ahol egyből kiderült volna, hogy ki is ez a Conor, hát most erre mit lehet mondani? Nem valósághű. Az intézetben nem sok tekintélye van Natalie-nak és az én szemembe se, ráadásul szakmaiatlan, etikátlan, buta és gyerekes. Remélem a valóságban nincsenek ilyen pszcihiáterek. A „szerelmi” szál mégis minek volt benne? Lehet, hogy a második részben erre választ kapunk, de ennek így a történet szempontjából nem láttam értelmét. Egy spicy jelenet, ami nem fut ki sehova. Az orvosi leírásokkal nekem nem volt bajom, mert igenis el kell magyarázni, hogy mi is ez a betegség, de akkor ezt valahogy úgy kellett volna, hogy mondjuk egy példán keresztül, hogy Natalie visszaemlékszik egy kezelt betegére, aki skizofrén volt és akkor így lehetett volna bemutatni a különbséget. Nem értettem, hogy pszichiáter létére miért kellett behallucinálni dolgokat? Jaj… ne már… Az meg, hogy elmegy a konzulenséhez és ott össze-vissza beszél a semmiről, meg kb. ilyen flegma sítlusban, végképp érthetetlen volt számomra.
Ezek mellett szerintem sok volt benne a logikai baki is. Sokminden nem derül ki, amire pedig kíváncsi lettem volna. Néha Joker és Harley Quinn jutott az eszembe. Úgyhogy elég vegyesek az érzéseim ezzel a történettel kapcsolatban.
Nagyon izgalmas és feszültséggel teli a történet, plusz néhol picit talán hátborzongató is. Kifejezetten tetszett, hogy a történet nagy része egy elmegyógyintézetben játszódik, engem valamiért nagyon vonzanak az ilyen sztorik. :D Rengeteg elméletet gyártottam Conorral kapcsolatban, de totál meglepett az írónő, mert ilyen csavarra aztán egyáltalán nem számítottam. Egyetlen nagy hibája van a könyvnek, mégpedig az, hogy túlságosan rövid. Annyira olvastam volna még tovább, és egyszerűen nem akartam elhinni, hogy tényleg így lett vége. :D Nathalie-val szerencsére már az első pár oldal után szimpatizáltam, de a barátnője viszont rettentően idegesített. A legérdekesebb karakter számomra azonban Conor volt. Engem is sikerült az őrületbe kergetnie, nem csak Nathalie-t. Kicsit sajnáltam, hogy Conor szemszögéből csak pár fejezet volt, pedig annyira szívesen beleláttam volna még a fejébe.
This entire review has been hidden because of spoilers.
4,5* Nagyon könnyen olvasható, nem hosszú könyv, pörög a cselekmény. Tetszett az alapsztori, az ötlet is, viszont a kidolgozása szerintem lehetett volna jobb, engem kicsit zavart, hogy Natahliet nem tudtam hogy elképzelni pl, csak egész a végén tudtuk meg, hogy akkor neki vörös a haja. De amúgy jó kis sztori kíváncsi leszek a 2. részre. Jók a fordulatok is, van olyan része ami szerintem sejthető, de nem minden szóval ez így volt jó.
Diana Hunt Úristen!! Már egy ideje szemezett velem ez a könyv, de mindig féltem belekezdeni. A történet zseniális volt. Sose tudtam minek/kinek higgyek. A karakterek bámulatosan voltak felépítve, kedvenc magyar írót avattam az biztos!
Imadtam a karaktereket. Kifejezetten tetszett nathalie mint noi karakter. Viszont nekem nem csattant akkorat a vegen a sztori..mert kitalaltam mar elotte hogy ez lehet a dolog mogott viszont remeltem hogy nem igy lesz. El fogom olvasni igy is a kovetkezo reszeket es remelem izgalmasak lesznek. Romantikus jelenetek was on POINT🙂↕️🫠
Összességében tetszett a hangulata, viszont a végén nagyobb fordulatra számítottam. A főszereplő pszichiáter elég naív, és sokszor alapvető összefüggéseket sem tudott összerakni. Például, hogy elveszett Tod beléptetőkártyája, de heteken keresztül gondolkozik rajta, hogy vajon, hogy juthatott ki Conor az intézetből, ha kijutott… Valahogy a kémiát nem éreztem a két főszereplő között, egyszerűen nem jött át az a mindent elsöprő vágy, ami miatt a legfontosabb elveit is felrúgja Nathalie.
This entire review has been hidden because of spoilers.
Őszintén kicsit többet vártam ettől a könyvtől. Várom a folytatást majd ha egyszer érkezik. A felépítése tetszett, mindig azon kattogtam, hogy ki lehet a tégla vagy mi lesz a végén a csattanó. Bár elég gyanús volt, hogy nincs is több személyisége, de azért elhitette az elején. Vagy csak próbálta.
This entire review has been hidden because of spoilers.
Elképesztően imádtam!! Tehát főleg a csavar a végén, hogy igazából ez egy bosszúgyilkosság testvérek által, brutális!! Nagyon imádom és ajánlom mindenkinek aki szeret elmerülni a pszichológia témában.
This entire review has been hidden because of spoilers.
Jó volt, de őszintén szólva a Prédák háza közelébe sem ér. Furcsa jelenetek, a női főszereplő viselkedésével is voltak problémáim és a csavar sem ütött valami nagyot. Elolvasom a második részét is, mert nyilván érdekel, de na... Ha tippelnem kéne valószínűleg ezt korábban írhatta. 🤔