What do you think?
Rate this book
Hamu
„Baljós hangulatú, lebilincselő pszichothriller, nem várt drámai fordulattal.” – Betűfaló Könyvmolyok
Elek Sándor, az egykori magyar diplomata, feleségével, Olgával és két serdülőkorú gyerekével hosszú évek óta tehetős üzletemberként Moszkvában éli mindennapjait. Amikor az általa alapított magyar-orosz nemzetközi vállalkozás csődbe megy, és a hitelek miatt mindenüket elvesztik, a család egyetlen kiútja az marad, hogy az Olga családi örökségeként rájuk maradt és évtizedek óta üresen álló régi dácsába beköltözve önfenntartóvá váljanak.
Úgy tűnik, hogy a családnak sikerül megtalálnia az áhított nyugalmat, ám a Voronyezs melletti csendes erdő szélén megbúvó dácsa sötét titkokat őriz. A család tagjait szörnyű, rejtélyes álmok kezdik kínozni, és különös események sora veszi kezdetét: időnként hamut találnak a berendezések alatt, majd a bútorokon és a falon is égésfoltok jelennek meg, amik idővel tovább terebélyesednek. A házba érkező vendégek némelyike pedig nyomtalanul eltűnik. Amikor a terjedő égési nyomok már a család tagjainak testén is megjelennek, a férfi számára nyilvánvalóvá válik, hogy az idejük meg van számlálva, és a túléléshez mielőbb fel kell fednie a dácsa ördögi titkát.
John Cure, többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt író, a feszültségkeltés mestere, Magyarország egyik legnépszerűbb horror- és pszichothriller írója. Legújabb, lebilincselő története nem hiányozhat egyetlen thrillerkedvelő olvasó könyvgyűjteményéből sem!
Elek Sándor, az egykori magyar diplomata, feleségével, Olgával és két serdülőkorú gyerekével hosszú évek óta tehetős üzletemberként Moszkvában éli mindennapjait. Amikor az általa alapított magyar-orosz nemzetközi vállalkozás csődbe megy, és a hitelek miatt mindenüket elvesztik, a család egyetlen kiútja az marad, hogy az Olga családi örökségeként rájuk maradt és évtizedek óta üresen álló régi dácsába beköltözve önfenntartóvá váljanak.
Úgy tűnik, hogy a családnak sikerül megtalálnia az áhított nyugalmat, ám a Voronyezs melletti csendes erdő szélén megbúvó dácsa sötét titkokat őriz. A család tagjait szörnyű, rejtélyes álmok kezdik kínozni, és különös események sora veszi kezdetét: időnként hamut találnak a berendezések alatt, majd a bútorokon és a falon is égésfoltok jelennek meg, amik idővel tovább terebélyesednek. A házba érkező vendégek némelyike pedig nyomtalanul eltűnik. Amikor a terjedő égési nyomok már a család tagjainak testén is megjelennek, a férfi számára nyilvánvalóvá válik, hogy az idejük meg van számlálva, és a túléléshez mielőbb fel kell fednie a dácsa ördögi titkát.
John Cure, többszörösen Aranykönyv-díjra jelölt író, a feszültségkeltés mestere, Magyarország egyik legnépszerűbb horror- és pszichothriller írója. Legújabb, lebilincselő története nem hiányozhat egyetlen thrillerkedvelő olvasó könyvgyűjteményéből sem!
318 pages, Paperback
First published November 8, 2021
18 people want to read
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 of 1 review
March 1, 2022
Az értékelés olvasható a blogomon:
https://thedeathgoddess.blogspot.com/...
Én ezt a könyvet gyakorlatilag felfaltam. Igyekezni is kellett az olvasással, hogy a heti könyv is meglegyen, és a kedvenc krimis/thrilleres kihívásomba is bele akartam férni, emellett a hétvégét leszámítva időm sem nagyon volt olvasni. Nem is kellett több két esténél; rövid is és pörgős is. Aztán mikor a végére értem, csak néztem ki a fejemből, és azt mondogattam: húb*zmeg.
Szeretem a két idősíkon futó cselekményeket; élvezettel szemlélem az eseményeket, és tűkön ülve várom, hogy mikor és hogyan érnek össze a szálak. Így volt ez Elek Sándor, alias Alex történetével is. Az elején úgy nézett ki, hogy kísértettörténet lesz belőle – ezt abszolút nem bántam, rég olvastam már olyat, amitől kellemetlen éjszakáim lettek volna. Aztán ahogy a cselekmény haladt előre, kezdett gyanús lenni, hogy nem biztos, hogy erről van szó. A múltbeli és a majdnem jelenbeli szál annyira elütött egymástól, hogy először el se tudtam képzelni, hogy fognak ezek összeérni. Egy családfő, aki a múltban adósságspirálba került, majd a majdnem jelenben lövéseket hall, égett foltokat lát és hamut söpröget. Egyszerűen nem állt össze. Végül egy ponton megbicsaklott a dolog, és akkor nekem is leesett a tantusz, és szinte pontosan ki is találtam, mi az egésznek a poénja. Sajnos többet nem mondhatok, hogy biztosan ne spoilerezzek el valamit.
Gyorsan olvasható könyv; a cselekmény feszes, mindig van min izgulni, és a karakterek is érdekesek. Némelyikük fájdalmasan igazi, például Alex, Olga viszont fájdalmasan nem – mégis ki látott már fekete hajú, barna bőrű orosz nőt? Ha valamiért nyűgös vagyok a könyvvel kapcsolatban, akkor az ez. Meg az a pár benne maradt értelmetlen mondat, de az olvasás élményét annyira nem rontja, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsak neki.
Három szóban összefoglalva: szeretem John Cure-t. Most már a második könyvére tudom azt mondani, hogy simán megállja a helyét nemzetközi szerzőtársai között, sőt, jó esélye van a kedvenc magyar író címre is. A Hamu pedig már biztosan az idei év kedvenc könyvei között lesz.
https://thedeathgoddess.blogspot.com/...
Én ezt a könyvet gyakorlatilag felfaltam. Igyekezni is kellett az olvasással, hogy a heti könyv is meglegyen, és a kedvenc krimis/thrilleres kihívásomba is bele akartam férni, emellett a hétvégét leszámítva időm sem nagyon volt olvasni. Nem is kellett több két esténél; rövid is és pörgős is. Aztán mikor a végére értem, csak néztem ki a fejemből, és azt mondogattam: húb*zmeg.
Szeretem a két idősíkon futó cselekményeket; élvezettel szemlélem az eseményeket, és tűkön ülve várom, hogy mikor és hogyan érnek össze a szálak. Így volt ez Elek Sándor, alias Alex történetével is. Az elején úgy nézett ki, hogy kísértettörténet lesz belőle – ezt abszolút nem bántam, rég olvastam már olyat, amitől kellemetlen éjszakáim lettek volna. Aztán ahogy a cselekmény haladt előre, kezdett gyanús lenni, hogy nem biztos, hogy erről van szó. A múltbeli és a majdnem jelenbeli szál annyira elütött egymástól, hogy először el se tudtam képzelni, hogy fognak ezek összeérni. Egy családfő, aki a múltban adósságspirálba került, majd a majdnem jelenben lövéseket hall, égett foltokat lát és hamut söpröget. Egyszerűen nem állt össze. Végül egy ponton megbicsaklott a dolog, és akkor nekem is leesett a tantusz, és szinte pontosan ki is találtam, mi az egésznek a poénja. Sajnos többet nem mondhatok, hogy biztosan ne spoilerezzek el valamit.
Gyorsan olvasható könyv; a cselekmény feszes, mindig van min izgulni, és a karakterek is érdekesek. Némelyikük fájdalmasan igazi, például Alex, Olga viszont fájdalmasan nem – mégis ki látott már fekete hajú, barna bőrű orosz nőt? Ha valamiért nyűgös vagyok a könyvvel kapcsolatban, akkor az ez. Meg az a pár benne maradt értelmetlen mondat, de az olvasás élményét annyira nem rontja, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsak neki.
Három szóban összefoglalva: szeretem John Cure-t. Most már a második könyvére tudom azt mondani, hogy simán megállja a helyét nemzetközi szerzőtársai között, sőt, jó esélye van a kedvenc magyar író címre is. A Hamu pedig már biztosan az idei év kedvenc könyvei között lesz.
Displaying 1 of 1 review