What do you think?
Rate this book
Apapara: Újraválogatott nyafogások és büszkeségek
„Azt szokták mondani, hogy nem kellenek a receptek. Nem működnek. És tényleg nem kellenek. Ebben a könyvben „receptek” is vannak – mikor mit csinálj, és főleg mit ne csinálj –, és működnek! Igazolom. De azért, ami a legfontosabb: attól még, hogy szülő vagy, maradj önmagad! Légy kongruens, hiteles. Éld a saját életedet (is). Olvasd el ezt a könyvet: sok mindent megtudsz – és jól fogsz szórakozni! (Ettől a gyerekeddel is kedvesebb leszel.)” (Vekerdy Tamás)
Szél Dávid család- és párkapcsolati problémákkal foglalkozó szakpszichológus. És iskolapszichológus. De mindenekelőtt apa. Két éve írja Apapara című blogját, amelyben egyszerre van jelen szülőként, férfiként és szakemberként. No meg gondolkodó emberként, aki nem hagyja szó nélkül a társadalom álszentségeit vagy épp a szülőséggel kapcsolatos elvárások némelyikének veszélyes idiotizmusát sem.
Írásai szellemesek, elgondolkodtatóak és, ami nem kevésbé fontos, frenetikusan férfiasak. Szél Dávid ugyanis olyan nézőpontból – az apa (vagy az apaság felelősségével küzdő csetlő-botló férfi nézőpontjából) – járja körbe a gyereknevelés számos örömét, nyűgét-nyavalyáját, amellyel viszonylag ritkán találkozunk. Legalábbis gyereknevelési könyvben.
„A fiam erősnek, bátornak, magasnak, vékonynak, ügyesnek, okosnak, viccesnek gondol. Azt hiszi, rengeteg hajam van, biztos benne, hogy bárhonnan egy pillanat alatt odaérek hozzá, és persze bármilyen távolságból hallom is, amit mond. Meg van győződve arról, hogy remek kézügyességgel vagyok megáldva, s ennek köszönhetően nemcsak szépen és kreatívan rajzolok, hanem bármit össze is szerelek, meg is építek. A fiam szemében Superman vagyok…
De mi van, ha kiderül az igazság?
Mi van, ha rájön, hogy gyenge, gyáva, alacsony, nem kövér, de azért vékony se, viszont csomó mindenben ügyetlen, nem is kifejezetten okos, és nem is mindig vicces vagyok? Hajam is egyre kevesebb, lassabb vagyok, mint a fény, de még a hangot sem érem utol gyalog. Mi van, ha észreveszi, hogy egyáltalán nem tudok sem rajzolni, sem pedig szerelni?
Akkor oda az apakép?”
Szél Dávid család- és párkapcsolati problémákkal foglalkozó szakpszichológus. És iskolapszichológus. De mindenekelőtt apa. Két éve írja Apapara című blogját, amelyben egyszerre van jelen szülőként, férfiként és szakemberként. No meg gondolkodó emberként, aki nem hagyja szó nélkül a társadalom álszentségeit vagy épp a szülőséggel kapcsolatos elvárások némelyikének veszélyes idiotizmusát sem.
Írásai szellemesek, elgondolkodtatóak és, ami nem kevésbé fontos, frenetikusan férfiasak. Szél Dávid ugyanis olyan nézőpontból – az apa (vagy az apaság felelősségével küzdő csetlő-botló férfi nézőpontjából) – járja körbe a gyereknevelés számos örömét, nyűgét-nyavalyáját, amellyel viszonylag ritkán találkozunk. Legalábbis gyereknevelési könyvben.
„A fiam erősnek, bátornak, magasnak, vékonynak, ügyesnek, okosnak, viccesnek gondol. Azt hiszi, rengeteg hajam van, biztos benne, hogy bárhonnan egy pillanat alatt odaérek hozzá, és persze bármilyen távolságból hallom is, amit mond. Meg van győződve arról, hogy remek kézügyességgel vagyok megáldva, s ennek köszönhetően nemcsak szépen és kreatívan rajzolok, hanem bármit össze is szerelek, meg is építek. A fiam szemében Superman vagyok…
De mi van, ha kiderül az igazság?
Mi van, ha rájön, hogy gyenge, gyáva, alacsony, nem kövér, de azért vékony se, viszont csomó mindenben ügyetlen, nem is kifejezetten okos, és nem is mindig vicces vagyok? Hajam is egyre kevesebb, lassabb vagyok, mint a fény, de még a hangot sem érem utol gyalog. Mi van, ha észreveszi, hogy egyáltalán nem tudok sem rajzolni, sem pedig szerelni?
Akkor oda az apakép?”
- GenresParenting
318 pages, Paperback
First published June 1, 2015
10 people are currently reading
23 people want to read
Ratings & Reviews
Friends & Following
Create a free account to discover what your friends think of this book!
Community Reviews
Displaying 1 - 2 of 2 reviews
April 4, 2025
A végére még azt a néhány normatív mondatot is megbocsátottam neki, ami kicsit borzolta a kedélyeimet olvasás közben.
Nagyon szuper kombináció ez az apai és pszichológusi szemszög.
Értékeltem a kézzel fogható mindennapi példáit és nagyon nagyon értékeltem a leplezetlen bizonytalanságot, ami a szülőségével járt. Meg azt, hogy küzdött azzal, hogy hogyan lehet kimaxolni ezt a szerepet beleőrülés nélkül.
A legjobban az indított meg, hogy hogyan lehet egy tényleg nagyon bevonódott apának is az a félelme és csalódottsága, hogy van, akit a fia nagyobb rajongással illet.
Várom, hogy olvassam a többi könyvét is.
Nagyon szuper kombináció ez az apai és pszichológusi szemszög.
Értékeltem a kézzel fogható mindennapi példáit és nagyon nagyon értékeltem a leplezetlen bizonytalanságot, ami a szülőségével járt. Meg azt, hogy küzdött azzal, hogy hogyan lehet kimaxolni ezt a szerepet beleőrülés nélkül.
A legjobban az indított meg, hogy hogyan lehet egy tényleg nagyon bevonódott apának is az a félelme és csalódottsága, hogy van, akit a fia nagyobb rajongással illet.
Várom, hogy olvassam a többi könyvét is.
February 21, 2018
Par eve olvastam az elso fiam szuletese elott. Sokat segitett a paraoszlatasban. Nem azert, mert tele van jo tanacsokkal (nincs), hanem mert a sztorikon, elbeszeleseken keresztul tokre atjott az iro apasaggal kapcsolatos bizonytalansaga, aggodalmai, sebezhetosege, amikrol ferfikent nem szokas beszelni. Persze engem is kerulgettek hasonlo erzesek, ahogy valoszinuleg minden apat, es a para megnevezese legitimalta az en erzeseimet is. Szel David a "noies" erzelmeinek nyilt vallalasaval szokatlan batorsagrol tett bizonyossagot, es ezaltal valt igazi macsova a szememben.
Displaying 1 - 2 of 2 reviews