Золотой саркофаг

by Ferenc Móra, Ференц Мора, В. Малыхин

Az Aranykoporsó a 3. évszázad végén játszódik: a kereszténység terjedése létében veszélyezteti Diocletianus pogány hatalmát. A császár a törvények erejével akarja megszilárdítani uralmát. Serdülő fia számára őrzi a trónt, akiről azt jósolják az istenek, hogy a birodalom felvirágoztatója lesz, de ehhez feltételt is szabtak: húszesztendős koráig kiléte titok legyen mindenki előtt. Quintipor tehát saját atyja szolgájaként él az udvarban. Itt ismerkedik meg Galerius caesar lányával. Innen kezdődően két alapvető motívum húzódik végig a művön: a keresztény-pogány vallási küzdelmek és a fiatalok bontakozó szerelme, amely gyengéd líra szálaival szövi át a mű érdes szövetét. A szerelem a pogány császár fiának keresztényi vértanúhalálával ér véget, Quintipor mártíruma a kereszténység és a pogányság ütközetében szimbolikus értelmű; pontot tesz a császár hatalmi ábrándjaira. A két világszemlélet összecsapásában Móra a kereszténység, az új mellett tesz hitet, de érezhető: az antik kultúrák, az elbukó régi szépségeinek megbecsülése nehézzé teszi számára a régi világtól való elszakadást. A mértéktartó teatrizálással megrajzolt pompás korkép szépsége részben az egyes mozzanatok, epizódok finom rajzában, részben az antik kultúra közelségéből adódó sajátos pátoszban rejlik.

Genres: Hungarian Literature, Classics, History, Romance, Christianity

454 pages, Hardcover

First published January 1, 1932

About the author

Ferenc Móra was born in Kiskunfélegyháza, into a financially poor family. His father Márton Móra was a tailor, and his mother Anna Juhász was a baker. He acquired his formal education under the most extreme hardships because of the financial poverty of his family. At the Budapest University he earned the degree of Geography and History education but worked as a teacher only for one year at Felsőlövő, Vas county. He was a prominent figure of youth literature in Hungary. His parallel career of museology started in 1904 at the combined library and museum of Szeged serving the county capital of Szeged and its surrounding Csongrád county. He was appointed as the director of the combined library and museum of Szeged and Csongrád county in 1917 and served in that post as director until 1934, when he died, aged 54, at Szeged. Today the museum is named in his honor as the "Móra Ferenc Muzeum" which can be seen on the internet at many websites

Reviews

[Nusi Pozsonyi · Rating 5 out of 5]

Móra nem véletlenül tartozik a ,,nagyok” közé. Az a tudás és tehetség, amely összpontosul ebben a könyvben egyáltalán nem nevezhető mindennapinak. Az olvasó rengeteg mindent megtudhat az ókori Római Birodalomról, a mindennapokról, a felépített rendszerekről, vallásokról és üldözésekről.

Klasszikusokat olvasni nem könnyű (ez a könyv sem egy egyszerű limonádé), de minden belefektetett energiát megér, főleg annak, aki szereti a történelmet. A könyv vége nem hétköznapi és méltó befejezése volt a történetnek.

[Teo Nagy · Rating 5 out of 5]

Sokat tanultam belőle a római történelemről és a kereszténység előretöréséről. A szerelmi történet kíváló volt. Egy remekmű, amelyet nagyon jól kidolgozott az író.

[Martin Sukalić · Rating 5 out of 5]

Bulgakov szerint a kéziratok nem égnek. Sokak szerint mégis égnek. Móra Ferenc azt tudatja velünk, hogy nem a könyvek, hanem az eszmék égnek. Az eszme gyúlékony, óvatosan kell vele bánni. "A törvénynek eleget kell tenni, de ami szellem, azt meg kell menteni akkorra, mikor a törvény elmúlik."

De az elmúlt törvényt, a rostélyon sülő eszmét, amit egyszer megfordítottunk visszafordítani már csak úgy lehet, ha magunk is sülünk egyet. Ezt Quintipor vállalta magára, és ezt Diocletianus nem tudta magára vállalni, mert neki a rostély helyett aranykoporsót szántak. Az aranykoporsó ég ugyan, de csak belülről. És ami eszmét foglyul ejtett az aranykoporsó, az örökké fogoly is marad, vagy legalábbis addig, míg el nem olvasztják.

Amíg elkészül Szent Lőrinc háta, addig elkészül egy egész birodalom is, mely alatt századokig raktak tüzet.

[Adelais · Rating 4 out of 5]

Класичний історичний роман часів імператорського Риму, де на передньому плані любовна лінія "вона принцеса, а з ним все складно", яку часом переважають інтриги в імператорській родині, придворна змова, помста і заплутані родинні і клієнтські звязки. Не те щоб це все закінчиться добре для закоханої парочки (бо це класичний роман, тут хіба померти можна в один день), але ритор Лактанцій виживе і далі писатиме, перекувавшись з язичника на християнина.

[Lucius18 H · Rating 5 out of 5]

Az ember nem azt szereti, akit akar, hanem akit tud.