Toutankhamon, l'ultime secret

by Christian Jacq

397pages. 17,2x11x1,8cm. Poche. 397 pages Pocket (1 janvier 2009) Litterature Français

Genres: Historical Fiction, Historical, Fiction, Egypt, Thriller, France, Novels

400 pages

First published September 1, 1995

About the author

Also writes under the names Célestin Valois, J.B. Livingstone, and Christopher Carter.

Christian Jacq is a French author and Egyptologist. He has written several novels about ancient Egypt, notably a five book suite about pharaoh Ramses II, a character whom Jacq admires greatly.

Jacq's interest in Egyptology began when he was thirteen, and read History of Ancient Egyptian Civilization by Jacques Pirenne. This inspired him to write his first novel. He first visited Egypt when he was seventeen, went on to study Egyptology and archaeology at the Sorbonne, and is now one of the world's leading Egyptologists.

By the time he was eighteen, he had written eight books. His first commercially successful book was Champollion the Egyptian, published in 1987. As of 2004 he has written over fifty books, including several non-fiction books on the subject of Egyptology.

He and his wife later founded the Ramses Institute, which is dedicated to creating a photographic description of Egypt for the preservation of endangered archaeological sites.

Between 1995-1997, he published his best selling five book suite Ramsès, which is today published in over twenty-five countries. Each volume encompasses one aspect of Ramesses' known historical life, woven into a fictional tapestry of the ancient world for an epic tale of love, life and deceit.

Jacq's series describes a vision of the life of the pharaoh: he has two vile power-hungry siblings, Shanaar, his decadent older brother, and Dolora, his corrupted older sister who married his teacher. In his marital life, he first has Isetnofret (Iset) as a mistress (second Great Wife), meets his true love Nefertari (first Great Wife) and after their death, gets married to Maetnefrure in his old age. Jacq gives Ramesses only three biological children: Kha'emweset, Meritamen (she being the only child of Nefertari, the two others being from Iset) and Merneptah. The other "children" are only young officials trained for government and who are nicknamed "sons of the pharaoh".

Reviews

[Hernan Garcia · Rating 3 out of 5]

Hay algunas cosas que hay que dejar claras antes de leer el libro: NO SE TRATA SOBRE EL ANTIGUO EGIPTO. TAMPOCO SE TRATA SOBRE EL DESCUBRIMIENTO DE CARTER.

El libro es una especie de Código Da Vinci, pero muchísimo peor. Hay un amor precipitado, correr de acá para allá buscando algo, y un final pésimo donde no se explica absolutamente nada.

Lamentablemente, a pesar de que la fórmula de "buscar un secreto milenario" a veces en los libros funciona (y muy bien), acá decepciona por su pobre contenido.

Hubo una intención de mezclar la historia moderna egipcia (ya que todo está ambientado en los 50 durante el derrocamiento del rey Faruq) y la magia, aunque por la poca fuerza de la narrativa no termina siendo ni una novela histórica ni una novela de fantasía.

La única ventaja del libro es su fácil lectura, cosa que lleva a poder terminar el libro en un par de días de ocio.

[Pauline B · Rating 2 out of 5]

Le genre de livres qu'on lit, sans vraiment savoir pourquoi.
Fiction mêlant beaucoup d'éléments d'histoire, j'ai appris 2-3 choses intéressantes sur Toutānkhamon et l'Égypte.
Le positif va s'arrêter là.
Ce Mark a tellement de chance, que ça en devient exaspérant.
Le soi-disant combat final contre le Salawa ne dure même pas une page et demie ! What !
Et cette fin... 450 pages à nous dire, il faut trouver les papyrus, c'est vital, BlaBlaBla.. et dernière page, BAM.
J'ai rien compris.

[Krisz · Rating 2 out of 5]

Amit Dan Brown jól csinál, azt CJ nem is szagolja. Értem, hogy ért Egyiptomhoz, de a tárgyi tudáson túl más is kell egy rejtély írásához, sőt. Csak más kell hozzá. Sajnos ez nem sikerült. Pedig olyan jól indult, olyan régóta olvasok klasszikusokat, gondoltam, ledarálok valami könnyűt, és úgy a feléig elégedett is voltam, villámsebességgel olvastam. Sajnos utána már fájt, hogy minden oldalon említi a papiruszokat, és hogy mindig zsákutcába jut a nyomozás és azonnal a start mezőre ugrunk vissza, hogy egy másik úton induljunk, végig nulla előrelépés van, az egyes nyomok nem vezetnek soha előrefelé. A szerelmi szálról nem is mondok semmit, annyira el lett rontva, a politikát pedig rémesen untam. Azt sem értettem, egy gyakorlatias ügyvéd hogyan hiheti el egyik napról a másikra a spirituális világot, meg hogy CJ is hirtelen borította ránk, hogy ezen a világunkon természetesen vannak démonok. Sajnálom nagyon ezt a könyvet, régen olvastam CJ-től történelmi könyveket és azokat szerettem.

[Tricia · Rating 2 out of 5]

I usually like Christian Jacq's work but I really didn't enjoy this one. The book is set during the coup where the king went into exile. The book isn't terrible but it just seemed like the main character was all over the place (while he wasn't in love with a woman he just met).

It just didn't seem to be as good as some of his historical stuff. Some of it was just weird.

[Bookstrider · Rating 3 out of 5]

I read this in Norwegian and I have to say that the translation was not good. So that made an impact on the story as well. It was not as good as I expected and I gradually lost interest in the story the more I read. I prefer the Ramses series from this author

[Cristina Scipioni · Rating 1 out of 5]

Que fue esto????
O sea hicimos todo eso para nada????? No sabemos que rayos son los secretos????? Odio los libros así!
De paso q la traducción deja demasiado q desear, de paso que íbamos del timbo al tambo sin saber nada.... termina así..
Creo que Jacq debió haber escrito un libro dedicado mejor al descubrimiento de Cárter y todo lo qué pasó, sacando la ficción. Hubiera sido mucho mejor!

Es triste porq tenia potencial de ser un libro mejor, de tener más aventuras, más desarrollo! Pero mark.... solo paseaba conociendo todos los Pegeouts de la ciudad. Literal todos los carros eran pegeout. Por qué?? Wjfjfjsj.
De paso el insta love..............................
No

[Frankie Cox · Rating 1 out of 5]

Terrible book, couldn't finish it!

[Marion · Rating 3 out of 5]

L'auteur ne révèle jamais le contenu exact des papyrus, ce qui est un peu frustrant pour le lexteur. En fait, Mark Wilder est complètement irrelevant. On le suit aller de pays en pays, de site archéologique en site archéologique. Certes, le lecteur découvre en détails les mécanismes de la révolution égyptionne qui a mené à la décolonisation du pays: la prise de pouvoir pacifique de Nasser, l'expulsion du roi Farouk, le rôle qu'a pu jouer la CIA et les Anglais (on retrouve Lord carnavon, de Highclere castle, plus connu sous le nom de scène de Downton Abbey).
La quête pour les papyrus flotte sur ce flot d'événements, sans changer le cours de l'histoire.
Ce livre n'est pas mon préféré. Il est divertissant et très éducatif, je lui donnerai ça. J'ai préféré de loin Champollion.
Citations:
"Depuis mes premiers pas en Egypte, j'ai l'impression que l'invisible n'est pas moins vivant que le visible" p. 184.
La révélation du livre:
"Une tradition proscrite par les égyptologues prétend que Youya est la transcription égyptionne du nom de Joseph" p. 217.

[Sheila Ortega · Rating 3 out of 5]

A ver es un 3 por el cariño al autor, pero es más un 2,5..
Me pasó como con Codigo genesis de Christopher Forrest, que es una continua busqueda de algo que no llega no explica no se ve y es X no hay sentido.
Es un bucle de idas y venidas con una historia de amor demasiado inmediata, fulminante y nada creible. Ni la pag 20 y ya con 10 min de verse ya enamoradito perdido..

Eso sí, Christian Jacq es un historiador, y da un repaso histórico al Egipto de los 50 que yo creo era su real interés a contar en este libro.
Y esa es la parte interesante y lo que hace bien como lo hace bien en sus novelas ya ambientadas en el Antiguo Egipto directamente.
Aprendemos historia eso siempre bien.

[Sam · Rating 3 out of 5]

This is a good fast paced read that packs a lot in including a lot of details about the history of Egypt, both recent and ancient. The story itself was interesting and I loved the Egyptian aspects to it but I did find bits of it a little unbelievable and unlikely and the characters did feel a little flat sometimes, including the main character who was so similar to the well off business types that come up in a lot of books in the thriller genre he kind of merged into the background. Overall this was an okay read but it was the Egyptian aspect that made it a little more enjoyable for me.

[Leah · Rating 1 out of 5]

Some of the book reads awkwardly which may be due it being a translation. The story itself is odd. Historical events seem out of place with superstitions as two key elements of the story. Characters are strange, unbelievable and flat. The author has a strange obsession with letting the reader know the couple made love. I started reading think I was learning some history alongside a fictional story but by the end of the book I am left doubting even the smallest pieces of history found on those pages.

[Sergio Marin · Rating 2 out of 5]

La verdad pensé que el libro iba a narrar partes de la vida del joven faraón, que se iba a adentrar en las costumbres del antiguo Egipto y que nos iba a revelar paisajes de ese fascinante mundo antiguo. Pero no pasó eso, es nula la referencia histórica al Tutankamon, la verdad no sé porque el libro se llama Tutankamon.

Me decepcionó por completo, su trama fue más de espías y de una magia extraña procedente de la maldición atribuida a la apertura de la tumba.

[AMAYA · Rating 3 out of 5]

1951/1952 El Cairo.
Historia de misterio sobre las figuras de Howard Cárter y Tutankamón. Describe muy bien la sociedad de Egipto y los hechos ocurridos a largo de estos años pero falla el final. Tras ir avanzando en la historia, que va enganchándote poco a poco, el final es decepcionante.

[Kenneth Lui · Rating 5 out of 5]

Great mystery and storyline. Very engaging and leads the reader to want to continue reading on

[Teti Skywalker · Rating 4 out of 5]

Un poco decepcionado con el final. Esperaba mucho mas

[Lina Maria · Rating 4 out of 5]

Un poco fantasioso para mi gusto, por mas leyendas que tenga Egipto, no creo que sea tanto... Aunque el libro es rápido y fácil de leer y de entender.

[Tracy Smyth · Rating 2 out of 5]

This book started out really good but it got lost part way through. A bit of a boring read

[Julie · Rating 1 out of 5]

This is the second book that I haven't enjoyed, on the bounce. I love learning /reading about the Egyptian era, but sadly this didn't excite me.

[Zoltán · Rating 3 out of 5]

Christian Jacq az ókori Egyiptomban játszódó vagy éppen az ősi civilizáció feltárásán, megismerésén munkálkodó tudós személyiségek kalandjairól mesélő regények méltán híres szerzője. Arról a földről származik ő, ahol az egyiptológia majd' kétszáz éve nemzeti tudomány. Írói népszerűségében minden bizonnyal szerepet játszik, hogy Jacq egyiptológusi végzettséggel is rendelkezik, s bár tudományos kutatásban nem vesz részt, ezt a biografikus részletet kellő tudatossággal terjesztve műveinek a megbízható minőség attribútumát kölcsönzi. Christian Jacq két olyan könyvet is letett az asztalra, melyet jómagam is nyugodt szívvel szoktam ajánlani a történelmi regények kedvelőinek. A fekete fáraó valamint a Tutanhamon-ügy c. könyvekre gondolok. Ez a regény, a Tutanhamon utolsó titka azonban messze elmarad az említett írásművektől. Hogy miért? Ezt szeretném megvilágítani néhány - s valóban csak néhány - kritikus megjegyzés segítségével.
1. A történet a szerzőhöz méltatlan szinten bárgyú. Nem azt mondom, hogy nem izgalmas, hogy hiányozna az események sodró lendületű folyama - nem, ezekkel az erényekkel valóban rendelkezik ez a könyv is. A karakterek azonban már-már szánalmasan erőltetettek, s a szálak, melyek egybefűzik őket, bántóan gyermetegek. Egy ősi Amon-kultusz utolsó papja kopt atyának maszkírozva mutat be áldozatot egy óbirodalmi áldozati tábla felett??! Ugyan már! S a női főhős, a szintén kopt Ateya egy fejezeten belül is annyit szeretkezik, hogy Michelle Wild is elpirulna szégyenében.
2. Tutanhamonról nem árt tudni, hogy nevét és ismertségét kizárólag annak a körülménynek köszönheti, hogy elfeledett sírjának szerencsés felfedezésével egyrészt egy korábban meglehetősen zavaros történelmi korszak viszonyaiba nyerhettünk bepillantást, illetve az apró, valójában nem is királysírnak készült temetkezése olyan tárgyak garmadával ajándékozott meg bennünket, melyeket azt megelőzően legfeljebb csak szövegekből és/vagy ábrázolásokról ismerhettünk. Tutanhamon történeti szerepe a legfinomabb megfogalmazás szerint sem mérhető modern kori népszerűségével. Az, hogy sírja a Közel-Kelet egészének jövőjét befolyásoló információkat rejtett volna, még a fikció mértékével mérve is harmadrendű ötlet. Aki olvasta Jan Assmann-tól a Mózes, az egyiptomi c. könyvet, a végkövetkeztetéstől elfogadásától függetlenül megbízható képet alkothatott magának azokról a tényezőkről és történeti körülményektől, melyek az Egyiptom-kép európai recepcióját, s azon belül is kifejezetten az Exodus-emléknyom kezelését befolyásolták. Christian Jacq-tól (nem tudok jobb szót rá) kifejezetten opportunista igénytelenségnek tűnik a zsidók ókori egyiptomi jelenlétét és távozásának motívumát is szegény, szerencsétlen Tutanhamonhoz kötni. A problémák felsorolását napestig folytathatnám, de nem látom értelmét.
3. Ugyanakkor szeretnék néhány keresetlen szót címezni azok felé, akik a magyar kiadás megszületése körül bábáskodtak az Európa Kiadónál. Tudom, manapság divat szidni mindent, ami a rendszerváltás előtti időkre nyúlik vissza (egy párhuzam vonáson alapuló ziccert ezennel a társadalmi megbékélés jegyében most kihagyok), de a lektori munkának igenis megvolt a létjogosultsága. Tudom, ez is az a terület, ahol a kiadók spórolni igyekeznek. Tíz-tizenöt éve még évente egy-kettő ilyen felkérés érkezett, aztán később már csak hébe-hóba, elvétve, az utóbbi 5-6 esztendőben pedig egy sem. A Tutanhamon utolsó titka is kiválóan illusztrálja, hova vezet ez az attitűd: az igénytelenséghez. Igen, mondjuk ki, az igénytelenséghez. Lehet, hogy a könyvet kielégítő példányszámban el lehet szórni úgy is, hogy hemzseg az elírásoktól, a félrefordításon alapuló hibáktól, az elsősorban nem fordítói jellegű, hanem a nemtudáson alapuló tévedésektől. Előhozakodhatnánk ugyan az írástudók sokat hangoztatott felelősségéről, de kit érdekelnek a 21. században ilyen avitt gondolatok?!
Senkit sem kívánok eltántorítani ettől a könyvtől. Akik ismernek, jól tudják, soha nem a hivatásom kritériumaihoz mérem az irodalmi alkotásokat, a mai kritika sem elsősorban onnan fakadt. A szomorúságot és kiábrándultságot azonban, amit a regényt olvasva folyamatosan éreztem, nem hiszem, hogy el kellene rejtenem. Ez a melankólia nem egy-egy szeretett főhős sorsa vagy az események alakulása felett érzett aggodalom gyermeke; szülője az igénytelenség, az olvasó becsapása, az értékek degradációja. Sajnálom.

[Rebecca · Rating 1 out of 5]

This was a disappointing read. Christian Jacq is one of those authors whose books I've heard a lot about, seen them on library shelves and thought would be a good read. Maybe it's just this particular book, I don't know. The plot quickly goes from being an interesting idea about some lost treasures from Tutankhamun's tomb to far-fetched with revelations about the identity of the main character and him seeming to undergo a complete change of personality after about two days in Egypt. He goes from typical sceptical lawyer to suddenly deciding he believes in magic and spirituality and of course he just *has* to fall in love with the only major female character in the novel (while also getting mixed up in global politics for good measure).

Predictable is one word. Then we have the repeated occasions where the action grinds to a halt for a supporting character to lecture us on the 1951 Egyptian political situation. I appreciate that it is a relatively obscure part of 20th century history and that some explanation is needed, but surely there is a better way to work it into the story than repeated info-dumps? And to be honest, it doesn't feel like the political plot-line adds anything except confusion with the main character repeatedly being told to get into cars, whisked off to meetings, put into another car, getting on a plane, backwards and forwards... and for what? There honestly seems no point to it.

And throughout the story it seems like Mark is what you might call a Potato-Head character. Things happen to him. People make decisions for him about where he should go or what he needs to do - Mark himself does not really do anything. He just lets himself be led about by everyone else, like a cardboard cut-out. For a novel to really work, you have to have a character that you feel like you can relate to or sympathise with - and the lead character of this novel is neither relatable nor sympathetic. He is annoying. He does nothing for himself. He makes no decisions for himself and seems improbably accepting of revelations about his identity based entirely on one person's say-so.

And the ending is just plain disappointing. A really frustrating book that could have been so much better.

[Maks · Rating 4 out of 5]

Cette nouvelle édition 2019 sortie à l'occasion de l'exposition Toutânkhamon à Paris doté de photos couleurs commentées par Christian Jacq a été l'occasion pour moi de découvrir ce titre que je n'avais jamais lu, pourtant j'en ai lu beaucoup mais pas celui-ci, mon erreur est réparée, c'est lu et j'ai bien apprécié.

Christian Jacq à bercer mon adolescence en terme de littérature car j'aime beaucoup l'Egypte, c'est une passion qui m'est venue très jeune, les séries Egyptienne de l'auteur trônaient sur les étagères de livres chez mes parents aux côté des livres de Robert Merle, et j'ai lu plusieurs titres également au collège tels que "Barrage sur le Nil" ou encore "Champollion L'Egyptien", vous comprendrez donc mon amour pour l'Egypte antique.

Dans "Toutânkhamon L'ultime secret", j'ai retrouvé ce côté "thriller" qu'il n'y avait pas dans le dernier roman de l'auteur sur l'Egypte et j'aime les thrillers. Ici l'aventure, l'espionnage, le fantastique et l'amour sont également au rendez-vous, le tout sans temps mort et avec des personnages attachants, que ce soit le principal ou les secondaires.

Les décors eux sont (comme d'habitude avec C. Jacq) superbes, l'Egypte des années 50 avec une action qui se déroule principalement au Caire et dans la Vallée des Rois à Louxor. Autant vous dire que c'est un régal.

Les passionnés d'Egypte, qu'elle soit antique ou moderne, seront ravis de découvrir cette histoire à la Hitchcock ou action et beauté ont la part belle. Pour les sceptiques qui se disent "oui mais il y a un côté "fantastique", je leur réponds que celui-ci est ici utile et non prononcé et puis de toute manière l'Egypte à elle seule est un peu fantastique de par son histoire et ses croyances.

Sur le blog :
https://unbouquinsinonrien.blogspot.c...

[Martine · Rating 1 out of 5]

Het mysterie waar het hele boek om draait, de papyrusrollen van Toetanchamon, is saai en ongeloofwaardig. Ik heb nooit een greintje interesse gehad in die papyrusrollen behalve dan dat als ze gevonden zouden worden ik eindelijk klaar was met dit boek. Het idee dat de kopten stiekem de oude Egyptische religie aanhingen en het Christendom verweven was met dit geloof en Toetanchamon - een farao die maar 18 jaar oud is geworden en is gestorven lang voordat het Christendom überhaupt bestond - is één van de onzinnigste ideeën die ik ooit heb gehoord en de plotwendingen die voorbij komen zijn vaak belachelijk. De hoofdrolspeler - en alle andere personages - is plat en zeer ongeloofwaardig als belangrijke advocaat en politicus. De romance is bovendien passieloos en het geheel ontbeert elke vorm van spanning. Het einde is nog erger dan ik op basis van de rest van het boek had verwacht. Het enige interessante aan dit boek zijn de verwijzingen naar de Egyptische cultuur zoals die rond 1950 (misschien) was en de machtsomwenteling die toen plaatsvond. Maar daar zijn vast veel betere boeken over te vinden. Kort gezegd raad ik dit boek heel erg af.

[Sindre · Rating 1 out of 5]

Read around half the book. It is not good at all. He uses factual events to spin a story around, but he fails miserably. There is no suspense at all. At times he spits out one page of facts that just feels misplaced. Mainly because it is often delivered with something like: "first i must tell you a bit about ...". Just a bad book. Dont read it...

[Maria Zwart · Rating 3 out of 5]

Het leuke van dit verhaal is dat je best wat te weten komt over het oude geloof en over de opgravingen, al weet ik niet in hoeverre dit waar is. Wat mij ontzettend tegenviel is dat het best een langdradig boek is met een lange zoektocht naar de papyrusrollen en dat hij er wel achter komt waar de rollen zijn maar dat je dus aan het einde van het boek nog steeds niet weet wat erin staat!

[Christian Ross · Rating 2 out of 5]

Christian Jacq est un archéologue spécialisé dans l’égyptologie. Je me suis dit qu’avec un tel pedigree un roman historique ne peut qu’être bon. Malheureusement, l’intrigue ne lève pas. On ne sent jamais véritablement le protagoniste en danger. Les dialogues manquent de naturel. Si ce n’était de la rigueur historique, l’expérience aurait été tout simplement ennuyante.

[Tsuhonets · Rating 2 out of 5]

The book wasn't that fantastic. It felt like a inter-cross between Paulo Coelho and Michael Chrichton. Nonsensical emotional-philosophical blabbery of Coelho and superhero-action of Chrichton. In itself I liked the plot, but it could have been delivered much better.

[Bernardo Trujillo · Rating 4 out of 5]

Un libro interesante, bien narrado que lo transporta al lector a una época en la historia del siglo XX, datos interesantes de la historia del antiguo Egipto y un final no esperado pero que da la ilusión de paz y tranquilidad de los protagonistas

[Dilys Myhill · Rating 2 out of 5]

ok a bit heavy for my liking.

[Tim · Rating 1 out of 5]

A bland cookie cutter adventure book. Poor character development, a combination of predictable and slightly bizarre events. A bit ridiculous in places. I didn't even finish reading it.

[Tim · Rating 2 out of 5]

Predictable, boring, poor character development