Állva maszturbálok

by Ágota Benedek

“Két év telt el a Rumbarumbamm című karanténnapló megjelenése óta, amelyben Benedek Ágota a világjárvány mindenkit érintő abszurd, lehangoló vagy éppen humoros mozzanatait dolgozza fel. Azóta a világ békésebb, kellemesebb, szerethetőbb hely lett, és jól látszik, hogy a covid után már soha semmilyen katasztrófa nem érheti többé az emberiséget.
Ja, de!
Méghozzá folyamatosan. Megállás nélkül. Azóta is.
De ha nem így lenne, akkor is megmaradnának azok a hétköznapi, apróbb vagy nagyobb szorongások, amelyek Ágota esetében például a jeges verítékhez és körömágytépkedéshez vezetnek. Benedek Ágota új könyvében ezeket a szorongásokat veszi sorra, felfejtve azt is, mi történt vele a karantén óta eltelt két évben.
Szorongás amiatt, hogy az útleveled pont akkor nem lesz meg, amikor a háborúban menekülni kell. Hogy pontosan annyira nehezedre esik feldolgozni életed első szerelmi csalódását, mint Taylor Swiftnek. Szorongás Putyintól, a természetben pisiléstől, a méhszájtágítástól és az abortusztól... A sor végtelen.
A jó hír azonban, hogy az orvosság egy könyvnek álcázott xanaxos dobozban érkezik: mert miközben Ágota könyvét olvassuk, olyan, mintha egy stand-up műsort néznénk, amely a legkeményebb és legdrámaibb témákat járja körül kíméletlen humorral, bátran. És ez egyszerre megindító és felszabadító.”

Genres: Hungarian Literature, Nonfiction, Contemporary

259 pages, Paperback

Published October 13, 2022

Reviews

[Margit · Rating 1 out of 5]

Nekem sajnos egyáltalán nem passzolt ez a könyv. Fárasztónak találtam a stílusát, ahogy minden sor kényszeresen, kényszerítetten akar szellemes lenni. Értékeltem, hogy éppen én vagyok a referenciapontok célközönsége. De annyira felszínes maradt minden igazi probléma és felvetés ábrázolása, hogy úgy éreztem, nem kaptam belőle semmit.
Arról nem is beszélve, hogy a cinikus progresszív gondolkodóknál jobban szeretem a sebezhető progresszíveket.
Nem éreztem eredetinek, nem éreztem maradandónak, és sajnos szórakoztatónak sem.
De készséggel elismerem, hogy az írás tele van gyorstüzelésű ötletekkel. Csak valahogy nem talált utat hozzám.

[esztereszterdora · Rating 4 out of 5]

4.5 csillag, és csak azért nem több, mert tudom, hogy akármit is ír Benedek Ágota legközelebb, az még jobb lesz.

Azért vagyok ebben ilyen biztos, mert bár nagyon szeretem a Rumbarumbamm - Ez egy kibaszott karanténnapló-ot is, az Állva maszturbálok túlment a személyesen, nyitott a nagyobb világ felé (például mert nem karanténnapló, lol), jobban kommentált és erőteljesebben beleállt kérdésekben, mint a Rumba. Szerintem.

Emellett megvolt benne Ágota szokásos gátlástalan humora, jellegzetes stílusa, ami önmagában szórakoztató, hát még ha azokra a helyzetekre alkalmazza, amikbe valahogy mindig kerül/ amiket elképzel.

A jó hír, hogy a hangja végleg beköltözött a fejembe, remélem, marad is. Azt is meg kell jegyeznem, hogy csak azért nem két nap alatt olvastam el, mert nem mertem elővenni a BKV-n, mert a kádban olvasva oké, ha hangosan röhögsz vagy adsz ki olvasói hangokat, de a héven nem akarok én lenni a fura, röhögő nő. Úgyhogy csak itthon mertem elővenni az első kiguvadt szemű, bekönnyezős nevetéselfojtás után.

Jöhet a következő. Ágota, rajtam nem múlik a féléves jogdíjad.

[Klaudia Csilla · Rating 5 out of 5]

4.5⭐️
A könyv sok témát érint amin - főleg - az ember lánya képes szorongani: ismeretlen betegségek, terhesség és ebből következően gyerekvállalás, szakítás, új kapcsolat, klímaváltozás, háború, vagy csak átfedően: Magyarország 2022. Teszi ezt úgy az író, hogy tényleg leemel rólad néhány mázsát a túlgondolás-szorongás csomagodból és még nevetsz is egy jót magadon, magunkon, mindenkin.

Görbe tükör egy ismerős országról, ismerős helyzetekről, amit minden nő átélhet az életében.
Ez a könyv szarkazmus receptre. 🔥

[Anna · Rating 5 out of 5]

“Különben is, van nekem elég bajom. Itt van nekem a hajvasaló, a karácsony, az anyám, a kutyám rákja, hogy olyan lettem, mint Taylor Swift, az írás, az őrültek, akiknek mindenképpen a szemébe nézek, az infláció, a háború, a Roe v. Wade, a kortizol, a nem létezó csomó a mellemben, a menstruáció, a klímakatasztrófa, Varga Judit, a határidők, a metoo, a MÁV, a NAV, hogy az ember rendesen hugyozni se tud a szabadban, ha nő, nemhogy kényelmesen maszturbálni egy vonat vécéjében.”

[Peter Megyeri · Rating 5 out of 5]

Az előző könyv "csak" nagyon tetszett, ez viszont egyenesen zseniális volt.
Jelentem, ciszheteró fehér férfi vagyok és elolvastam végig (2 ülésre kb) és nagyon tetszett.
Eddig magasan ez az év könyve nálam.
Ennyi.
Fóliázzatok be!

[Orsika · Rating 5 out of 5]

Kellett ez most nekem, így, 2023 elejèn, mint egy falat kenyér.

[Lili · Rating 4 out of 5]

Viszonylag gyakran üt, de csak ritkán nagyot, főleg a vége felé. Nekem valami hiányzott, hogy teljesen elkapjon a flow, de azért csúszott. :)

[Tünde Sándor · Rating 3 out of 5]

3,5⭐️ a vége jobb volt

[Elizabet Lőrincz · Rating 5 out of 5]

Fantasztikus, világmegrendítő.. geci. ♥️

[Anna · Rating 2 out of 5]

Értem, nem volt olyan rossz, mint közben sokszor gondoltam, de a szerkesztői munka teljes hiányát nem tudom elnézni. Különben akármennyire is idegesített a nyelvezete, pont amiatt volt könnyen olvasható, amire most szükségem volt. A végére érve a struktúrát is megértettem és egészen értékelni tudom a minimális mennyiségű átívelő narratív fonalakat, amik nem mellesleg a végén erősebbek és jobbak.

[Lili:) · Rating 5 out of 5]

mindenkit sajnálok aki nem tud magyarul, így nem tudja elolvasni ezt a könyvet.
sírva nevettem és sírva sírtam rajtam

[gbkMnkii · Rating 5 out of 5]

Brilliant, full of interesting topics, we can laugh hard and cry within the very same page. Her style also improved compared to the previous one. Quick read, pageturner.

[HU - Kindle]

[Zsófia Anna · Rating 5 out of 5]

Sosem olvastam korábban ilyen őszinte, nyers és cinikus humorú könyvet. Ki merem jelenteni, hogy Benedek Ágota egy zseni. Szerintem mindannyiunkban van egy kis Benedek Ágota, vagy legalábbis néhány a szorongásai közül. Voltak fejezetek amin sírva nevettem, a végére pedig körvonalazódott egy történetszál, ami egy rendkívül fontos témát feszeget és dolgoz fel, az addigra megszokott humoros fanyar stílusban. Minden észrevétel, kritika és gondolatmenet frappáns és természetes, semmi erőltetettséget nem éreztem benne. Csak ajánlani tudom!

[David Karacsony · Rating 5 out of 5]

No, végre itt a nyár, be tudom pótolni az elmaradott review-k megírását. Nagyon generációspecifikus ez a kötet, a klímaszorongástól az egzisztenciális válságig, ami a mai 20-30-as korosztályt annyira mélyen érinti, számos ponton rezonál az olvasóval. Megoldást nem nyújt, de legalább abban megerősít, hogy nem vagyunk egyedül ezekkel a problémákkal. A lakásból kilépéssel járó szorongás leírásánál szintén magamra ismertem, nagyon jó volt regisztrálni ezeket a közös gócpontokat. A kötet fogalmazása meglehetősen pongyola, de talán ez nem is baj, Victor Hugo körmondataiban nehezebb lenne megragadni a huszonegyedik század hangulatát. Néhol távirati jelleget ölt a mondandó vagy szétesik a tartalom a folyamatos önreflexió miatt, de ez is része annak a káosznak, amiben éljük a mindennapokat. Szerintem érdemes lesz az újraolvasásra néhány év múlva.

[Manu · Rating 2 out of 5]

Udpate 1: Hát ez.... 30 oldal után, csak annyit tudok mondani, hogy ha eddig nem tette, a kedves író kerresen már fel egy megfelelő terápiás szakembert....ha megtette már, keressen másikat, mert aki van nem jól végzi a dolgát.

Update 2: nekem erre még aludnom kell mielott reagalok.

Update 3: Őszintén nem tudom mit mondjak, nem tudom milyen értékelést adjak.

Mármint....így részben én voltam a hülye, mert nem vettem komolyan a "Szorongásnapló" feliratot, mert így tulajdonképpen ez pont az volt.

Valószínüleg bennem is sokszor keringenek furábbnál furább gondolatok dolgokról, amin szorongok....le is írhatnám naplóba, lehet jót is tenne, de nem adom ki könyvbe :D

Valahogy olyan érzésem volt, hogy az abortusz körüli szorongás volt az egésznek a központjában...amin csak extrán felbasztam magam, mert hát hiába tudja az ember nagyjából milyen a magyar rendszer, elolvasni valakinek a tapasztalatait róla....nincsenek szavaim.

Szóval egyszerre érzek együtt a könyvvel és buggyan ki belőlem a MI A FASZ (elég gyakran olvasás közben) ? Így. Körülbelül így foglalnám össze. És ez kicsit azért összezavar, valljuk be.

Update4: Eszméletlen f*szságnak érzem, amit művelnek ezzel a köynvvel is....teljesen nyilvánvaló, hogy, aki felnyomta a kezébe sem vette.... fél mondat utal a címre így konkrétan, talán kétszer szerepelt benne és ponthogy nem bíztat a vonaton történő állva maszturbálásra....just an fyi for the weak minded.

[Judit Komlos · Rating 4 out of 5]

Egyedi iroi hang, amit valoszinu sokaknak nehez szeretni, nekem a legtobb esetben tetszik. Szamomra ez a konyve sokkal tudatosabban megirt, mint az elozo, tetszett a keret, es vegig konzekvensnek ereztem a stilust. Egy rendkivul eleseszu (ennek minden hatranyaval), humoros, es az ordenare szemfenyvesztes mogott egy bájos no eredeti gondolatai. Nehol meg az otletcunami kisse rendezetlen, es igy eleg nehezen kovetheto, olyan erzes, mintha olvasoken elegge “masban lennenk” mint amiben az iro. A szabadban pisilos jelenet leirasan omlott a konny a szemembol a nevetestol.

[Borbala Pocze · Rating 2 out of 5]

mindig is le akartam tesztelni, hogy mennyire bírom a milleniál nyenyergést, és úgy tűnik nem annyira. szerettem volna ha az abortuszos rész - amiről fajóan keveset lehet olvasni, főleg nem ennyire őszintén kitárulkozót - tovább tart; egyértelműen az volt a magaslata az egésznek. tetszett, ahogy felépítette, értékeltem a dühét, és örültem, hogy végre valami komolyra fordul a könyvben. ennek szól a két csillag. a viccesnek szánt casual rasszizmus viszont para volt (lásd: “hangos cigány család”) - ezen nem vagyunk már túl?

[gofri · Rating 4 out of 5]

Voltak fejezetek, amiken nagyon jókat röhögtem, máshol pedig untam kicsit. Alapvetően élvezetes olvasmány – EGYSZER.
Jó a humor, jó a style, fontos a női hang is, viszont az a régi gondolatom megerősödött, hogy: nem kell mindenből könyvet írni. Ezek olyan „blogszerű” alkalmi szövegek, némelyikük nagyot üt, és valami hozzáférhetőbb fórum jobban áll nekik; ott nincs meg a kényszer, hogy mindenáron kell írni még egy és még egy szöveget, mert ez a műfaj szerintem akkor tuti, ha mindig spontán.

[kyra · Rating 5 out of 5]

ahhhh egyszerűen csak olyan nyers és őszinte és mai. annyira más mint bármi amit olvastam. és valahol az is csoda hogy itthon ez a könyv megjelenhetett. nagyon nagy forma a nő, sokszor felnevettem volna hangosan, ha a ház többi része nem alszik. mindenképpen elolvasom a karanténnaplóját is mert szerintem új kedvenc magyar írót és embert avattam.

[Csilla Novak · Rating 1 out of 5]

Amennyi jot hallottam errol a konyvrol en legalabb akkorat csalodtam benne. Már irritálóan vicces akar lenni, minden mondatba helyezzunk egy poent majd attol jo lesz a konyv, csak hogy ettol nem lett jo, inkabb olvashatatlan es eroltetett. Tobsszor volt szekunder szegyenerzetem olvasas kozben.

[Tekla György (teklakonyvei) · Rating 4 out of 5]

Az Állva maszturbálok – Szorongásnapló összegzi a szerző és a világ elmúlt két évét, mert ha a korona nem lett volna elég, akkor azóta történtek újabb dolgok, amitől az ember lányában áll a szorongás, mint Katiban a gyerek. Szerintem a könyvet nem szabad túl komolyan venni, noha tény, hogy a vége felé azért vannak benne igenis nagyon komoly témák.

A fejezetek nagyobb része viszont inkább csak az elkapott a flow és a röhögés olvasás közben. Voltak fejezetek, ahol azt éreztem, hogy ez kicsit túl van tolva. De összességében egy remek délutáni szórakozást nyújtott nekem limonádé kategóriában. Még úgy is, hogy sokszor sajnos lehetetlenül sokat szorongok én is minden szaron, szóval hiába tűnik abszurdnak néhány fejezet, mégis meg tudtam érteni.

Bővebben: https://www.gyorgytekla.hu/2023/01/be...

[SzonjaSz · Rating 5 out of 5]

Nagyon jó címválasztás, nem tudtam nem megkeresni a könyvet, miután láttam egy ismerős instáján.
Valóban az, amit ígér, szorongásnapló. A saját irracionális szorongásos gondolataimra és saját valós problémáimra ismertem az olvasás során. Ha stresszesen olvastam, valahogy mindig megnyugtatott.
Szeretem a humorát, a torzításait és szarkazmusát, olyan, amit szerintem kevés író enged meg magának itthon.
Nekem nagyon tetszett. Első könyv, amit az írónőtől olvastam, de szinte biztos, hogy nem az utolsó.

[KissD · Rating 4 out of 5]

Érdekes kis könyv. Bevallom, az elején halálra idegesített az írónő, utána megvilágosodtam, majd rájöttem, hogy gyakorlatilag ugyanazok vagyunk, és csak önmagamon feszengtem átmenetileg egy csöppet. Hiába, ugyanaz az isten dugta ki a fejét a földből rajtunk keresztül, az ötödik dimenzióban úgyis ő vagyok, akkor meg nincs mit tenni, nem veszett kárba ez a pár óra, míg meghallgattam ezt a néhol elég krindzs agymenést.

[Linda · Rating 3 out of 5]

3,5 csillag. Az első pár fejezet csalódás volt, erőltetett, öncélú, de a végén lévők ezt ellensúlyozták valamennyire. Tipikus második könyv, próbálja az első stílusát továbbvinni, mert az bejött az olvasóknak, illetve a színvonalát fenntartani - az előbbi felesleges, az utóbbi nem teljesen sikerül a szerzőnek. Ettől függetlenül, egy gyors, karácsonyi szünetes olvasmánynak jó volt.

[AzaBizonyosBell · Rating 1 out of 5]

Ez a könyv rossz. Nem azért, mert nem én vagyok a célközönség vagy mert nincs humorom vagy mert megbotránkoztató, hanem mert az írónak fogalma sincs mitől jó egy írás. Erőltetett, kényszeredett, öncélú.
(Ja amúgy nem olvastam végig, 53%-ig kínoztam magam, majd 2 évig próbáltam rávenni magam, hogy folytassam. Mostanra untam meg nézni a jelenleg olvasott könyveim között.)

[Lassányi Tamás Péter · Rating 2 out of 5]

Lehajol minden egyes lehangolóan szar poénért és érdektelen, bornírt intimpistáskodásért, miközben van benne 2 fejezet – sajnos a végén, amikor már az egész kibaszott idegesítő és komolyan vehetetlen –, amiből kiderül, hogy tudna ez a dráma egy érzékeny és izgalmas könyv is lenni.

[Kinga · Rating 4 out of 5]

Edeskicsiszivem 2.

[zsófi · Rating 4 out of 5]

a kutyás fejezeten sírtam

[Annamarie Kelemen · Rating 4 out of 5]

Nem volt annyira hangosan felröhögős, de sok fejezeten gondolkodtam el és ismertem magamra. Éljen a szorongás.

[Ujlaki Krisztina · Rating 4 out of 5]

Hihetetlen, hogy mennyi mindenben magamra ismertem.