Kölcsönkaptam, és végülis nem is éri meg talán megvenni pluszban magamnak is (gondoltam rá, ha annyira jó), mert a csecsemős időszak után úgysem veszi elő az ember. Vannak benne hasznos dolgok, egyszerű magyarázatok, jó táblázatok, és iránymutatás, hogy hogy is kezeld az egyes helyzeteket.
Ami ront rajta, az az amerikaias csevegés és mesélés, amikor sztorizik Connie-ról és Markról meg még ezer más névről, ami megintcsak olyan, mint a TLC műsorait hallgatni. Kicsit mazsolázni kell belőle emiatt az infót.
A vége felé egy hosszabb rész szintén teljesen felesleges - örökbefogadás, dajkaanyaság, munkába való visszatérés, koraszülött babák és dadafogadás mikéntjéről esik benne sok szó... Nem azt mondom, hogy ezeknek a témáknak ne lenne létjogosultsága egy ilyen könyvben, de egyrészt eltér nagyon az előtte való tartalomtól, másrészt pedig abszolút az amerikai viszonyokat és statisztikát veszi alapul.
Ami az elveket illeti, lehet a könyvvel egyetérteni bizonyos pontokon, meg nem-egyetérteni is, elég megengedő azért ebből a szempontból, hogy te gondoljál róla, amit akarsz, nem kényszerít rád semmit, de biztos van akinek ez, vagy az nem igazán tetszik benne. Az ilyen cumi vagy nem cumi, együtt vagy külön alvás, és társai egyébként is darázsfészek témák. Szerintem kommunikációjában szépen laviroz Tracy Hogg a nehéz terepen is, és emellett megmondja, hogy ő ebben, vagy abban hisz inkább.
El fogom olvasni a második részt is, úgy gondolom azért hasznos lehet (szintén kölcsön).
Egyébként én azt hittem korábban évekig a címre, hogy a csecsemő lenne "a suttogó", nem az őt "megszelidítő" Tracy... :D
Hamarosan bővebben.