Hogyan legyünk antikapitalisták a 21. században?

by Erik Olin Wright, Péter Konok (Translator)

How tо Bе аn Antісаріtаlіѕt іn thе 21st Century (2019) іѕ both a mоrаl critique оf capitalism and a pragmatic strategy guіdе tо buіldіng аn аltеrnаtіvе есоnоmіс system. Drаwіng from Erik Olіn Wright’s fоur decades оf wоrk іn ѕосіоlоgу, іt рrоvіdеѕ a nuanced ассоunt of whу dеmосrаtіс socialism іѕ both роѕѕіblе аnd desirable.

208 pages, Paperback

Published January 1, 2022

About the author

Erik Olin Wright was an American analytical Marxist sociologist, specializing in social stratification, and in egalitarian alternative futures to capitalism. He was the (2012) President of the American Sociological Association.
Erik Olin Wright received two BAs (from Harvard College in 1968, and from Balliol College in 1970), and the PhD from University of California, Berkeley, in 1976. Since that time, he has been a professor of sociology at University of Wisconsin - Madison.
Wright has been described as an "influential new left theorist." His work is concerned mainly with the study of social classes, and in particular with the task of providing an update to and elaboration of the Marxist concept of class, in order to enable Marxist and non-Marxist researchers alike to use 'class' to explain and predict people's material interests, lived experiences, living conditions, incomes, organizational capacities and willingness to engage in collective action, political leanings, etc. In addition, he has attempted to develop class categories that would allow researchers to compare and contrast the class structures and dynamics of different advanced capitalist and 'post-capitalist' societies.

Reviews

[Tibor Jánosi-Mózes · Rating 4 out of 5]

Bevallom a cím csalogatott, amikor a könyvet a kezembe vettem, a szerző jelentőségére később derült fény. Ha csak a címből kell kiindulnom, akkor csalódott vagyok a könyvben, de ez az én hibám, nem a szerzőé és nem is a fordítóé. Azt feltételeztem, hogy alternatívákat olvashatok, de valójában Wright demokratikus szocializmusának boncolgatását kaptam, azaz egyetlen alternatívát.
Én nagyon tisztelem a "békés" átmeneteket hirdető gondolkdókat, de mindig szembesülök, hogy a fundamentumaik radikális gondolkodók örökségein állnak/billegnek, ez alól Wright sem kivétel. Ezt az ellentmondást nehezen emésztem meg, még ha értem is a pacifista társadalom-mérnöki hozzáállást.
Wright szocializmusa engem nem győzött meg. Furcsálltam a szerző állítását, miszerint, "nem szükségszerű, hogy a kapitalizmus jelenlegi formája jelentse a jövőnket." Ha húzunk egy vonalat a jelenlegi kapitalizmus és egy véges készletekkel rendelkező bolygón célul kitűzött végtelen növekedés illúziója közé, úgy ez a mondat igencsak hanyagnak tűnik. Szerintem sem szükségszerű, hogy a halálunkba vágzáttunk, mert akkor nincs jövőnk.
Megjegyzem Wright meggyőző lenne, ha nem egy akut helyzetben lennénk, erre a krónikus kezelési tervek már kevesek. A diéta segíthet a koleszterinszint és így a szívproblémák csökkentésében, csak épp infarktushelyzetben a dokik nem vérzsírszintet számolgatnak, hanem leveszik a falról a defibrillátort. A klímaváltozás - következményeivel együtt - nem imamalmokat forgatva fogja bevárni a társadalmi attitűdök progresszív alakulását s ezért sem hiszek egyetlen megújhodási elméletben, legyen az közgazdasági, vagy egyéb szervezeti elvekre épülő...
Radikális helyzetre, radikális választ tudok már csak elképzelni, minden más csak időhúzás, ami úgyis egy radikális állapotnak alapoz meg, amire csak radikális választ adhatunk és így tovább...