Rab ember fiai ;: Dióbél királyfi

by Ferenc Móra

Móra Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv – az úgynevezett Részek, latinul Partium – nagy része a Habsburgok birtokába került. „Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban – így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török.” A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Genres: Classics, Hungarian Literature

191 pages, Unknown Binding

First published January 1, 1909

About the author

Ferenc Móra was born in Kiskunfélegyháza, into a financially poor family. His father Márton Móra was a tailor, and his mother Anna Juhász was a baker. He acquired his formal education under the most extreme hardships because of the financial poverty of his family. At the Budapest University he earned the degree of Geography and History education but worked as a teacher only for one year at Felsőlövő, Vas county. He was a prominent figure of youth literature in Hungary. His parallel career of museology started in 1904 at the combined library and museum of Szeged serving the county capital of Szeged and its surrounding Csongrád county. He was appointed as the director of the combined library and museum of Szeged and Csongrád county in 1917 and served in that post as director until 1934, when he died, aged 54, at Szeged. Today the museum is named in his honor as the "Móra Ferenc Muzeum" which can be seen on the internet at many websites

Reviews

[David Karacsony · Rating 4 out of 5]

Kedves kis történet, de hát sajnos kinőttem már Mórát. Szitáry Kristóf és két fia története ez Apafi Mihály fejedelem udvarában, Kolozsváron a török időkben. Apafi megbízza Szitáryt, hogy vigyen egy kupac aranyat a szomszédos török basának, az meg megszáll útközben a két fiával valami régi barátjánál, másnap mire odaérnek, eltűnik az arany, bezárják az ipsét, a török megharagszik, a fejedelem megharagszik, hogy a török megharagudott, elveszi a Szitáryak birtokát, a két gyerek meg elkezd jönni menni a világban, de szerencsére ott van Pipitér, a hűséges szolga, aki kifondorlatoskodja a dolgot.

Télre a lápba húzódnak, itt stílust vált a történet és a nádi pipiske meg a lápi mucarka hangutánzásairól hallhatunk, meg hogy melyik hínár mire jó. A lápban él még egy halom bujdosó gyerek, azokat magukhoz veszik, meg aztán mire kitavaszodik, a lápszéli sziget, az Isten Szigete, ahogy nevezik, egyszer csak mozogni kezd, mert kiderül, hogy csak a sűrű növények szövedéke az a rész, amire föld hullott, amiből meg már fák meg bokrok nőttek, de mozog az egész, mint a parancsolat. No ezek elúszkálnak Sárvárig, ahol csatlakozik hozzájuk Apafi fia, a hercegecske, a várból meg jól kiugrasztják azt a néhány katonát azzal, hogy arannyal megpakolt törököket láttak az erdőben.

Amíg azok meg aranyra vadásztak, a rongyos hadsereg szépen bevonult a várba, oszt magukra zárta a kaput a sok gyerek, élükön a herceggel meg az öreg Pipitérrel. Na hát aztán lesz nagy pánik, elveszett Sárvár, jön a török, jönnek is ostromolni, a fejedelem meg égen földön keresteti a fiát, megtalálják, átadják a várat, ha kieresztik a Szitáry aptyukot, kiderül, hogy ott volt a lopás, ahol megszálltak útközben, a gyerekek meg megkapják ajándékul Sárvárat meg a lopós barát palotáját, Szitáry meg nagy tanácsnok lesz, mindenki boldog, oszt csókolom.

[Zsófia Németh · Rating 5 out of 5]

Az általános iskolai rossz tapasztalataim miatt rengeteg előítélet volt bennem a magyar klasszikusokkal szemben. Ennek ékes példája ez a könyv. A címe alapján elkönyveltem egy elképesztő szomorú, szegénységgel, nyomorúsággal teli történetnek. Ehhez képest kaptam egy csodálatos magyar népmesei elemekkel átitatott, gyönyörű tájleírásokba bővelkedő, valódi történelmi események közé beékelt mesét/történetet. Az Isten kertéjének ábrázolása a madarak és természeti jelenségek bemutatása és persze Pipitér karaktere külön megmelengette a szívemet. Jól esett ez a könyv!

[Enikő · Rating 3 out of 5]

Élvezetes kis mese. Amikor az öreg Pipitér eladta a rongyos gyerekeket Buzáth úrnak, hogy az pedig a töröknek adja őket, végkép nem tudtam, mit gondoljak! De ahogy Móra Ferenc is megírta: Minden jó, ha a vége jó.
Ezen kívül, az lep meg, hogy ez a könyv évek óra meg van nekünk, de csak most olvastam előszőr. Szívből ajánlom!

[Jula · Rating 4 out of 5]

Cute, heartwaeming, but too short imo.

[eliz :) · Rating 3 out of 5]

Was bored almost all the time reading it but it was for school so that changes allot. Solid story.

[Virág · Rating 2 out of 5]

Another book to improve my Hungarian reading skills. It's an okay story, but there's way better Hungarian literature out there than this. However, I currently read Hungarian at the pace a 10 year old reads English, so I can't start with the deepest, hardest, most meaningful books yet.