A ​Möbius-akta

by Judit Berg

Berg Judit első felnőttkönyvének egyik kulcsszereplője, Valentin Kornél rendőr százados mindhiába próbál bizonyítható összefüggést találni két, szinte egyidejű haláleset között, amelyek pedig nyilvánvalóan és bosszantóan egy irányba mutatnak. A nyomozás elakad, s hogy Kornél frusztrációja tovább fokozódjék, felbukkan a fiatal forgatókönyv-írónő, az egyetlen ember, akit a detektív soha többé nem szeretne viszontlátni. Az írónő ugyanis egy évvel korábban, a foglalkozásából fakadó sajátos logikával rájött egy olyan rejtélyes gyilkosság megoldására, amelyet Kornélnak minden igyekezete és szakmai tudása ellenére sem sikerült felderítenie, s ezt a blamázst a nyomozó nemigen tudja megbocsátani. Most sokáig egymástól függetlenül keresik a válaszokat, azután mégis együttműködnek, hogy ebből az esetből ne legyen akta a megoldatlan ügyeket elfektető irattárban.
A pszichológiai szálakkal sűrűn átszőtt krimiben főszerepet játszó nők mintha egyetlen személy különböző életszakaszainak vágyait, törekvéseit, egykori énjeit testesítenék meg. Berg Judit bűnügyi történetbe ágyazva, írói eszközökkel szeretné kijátszani azt a könyörtelen törvényt, hogy minden egyes döntésünkkel szükségképpen minden más utat lezárunk magunk előtt, vagyis újra meg újra szűkítjük egykor végtelennek tetsző világunkat.

448 pages, Paperback

Published November 7, 2022

Reviews

[Kata Eber]

annyira gyorsan végeztem vele, amennyire csak tudtam. azt reméltem, hogy egy jó krimi lesz. talán csak a személyes preferenciám, de szeretem, hogyha a könyv végéig én is a főhőssel együtt fejtegetem, mi történhetett.
nos, erre a könyvre ez nem volt igaz. minden ideje korán kiderült, számomra élvezhetetlenné tette az egészet.
a túl sok “szemszög” számomra borzasztó zavaróvá tette az egészet, Zoé pedig (akiről komolyan fogalmam sincs, ki lehet) teljesen megzavarta, elrontotta a sztorit. felesleges, semerre nem vitte a cselekményt.
Éva szála néha magával ragadt, de az elvárásaimat nem
tudta elérni.
kicsit depresszív is, ahogy a nők folyamatos elégedetlenségeit pedzegeti a könyv. a végén szinte csak lapoztam az oldalakat, a barokkos körmondatok úgy a könyv háromnegyedénél elvesztették a hatásukat, amikor az egész turpisság lényegében kiderül.
onnantól nekem sajnos felesleges szócséplés az egész.

[Virág Vöröss]

Hosszú, sok a szó-, és sorszaporítás, mégis az akció része kifejezetten összecsapott.
Éva halála egy kiugró az írónak, a könnyű utat választva, ahelyett, hogy foglalkoznia kelljen a traumáival. Elkezd foglalkozni a női változó korral, de nem viszi végig a szálat.
Olívia szála elvarratlan marad.
Zoé szál tökéletesen felesleges, zavaró, megtöri a sztorit.
A felszín alatt van egy nagyon halvány, de nagyon alattomos abortusz ellenes szál, ami miatt végül ennyire lehúztam az értékelést.