Jump to ratings and reviews
Rate this book

Panter u podrumu

Rate this book
Hajnóczy Péter kisregényében összeolvasztotta két novellás kötetének néhány jellegzetes motívumát, nagyobb epikai forma komponálására használva fel írói tapasztalatát. A kisregényben is megjelenik a novelláról novellára vándorló, jóhiszemű, szorongásos fiatalember, aki makacsul kísérletezik a társadalomba való beilleszkedéssel, de őszintesége, természetessége, szuverén lénye megbotránkozást, furcsállkodást, nemegyszer gyanakvó elutasítást vált ki. Megjelenik a szabadság groteszk szimbó az ital, megjelenik a keserves fizikai munka és a strand, amely itt is az életöröm, az idill helyszíne. Két időben játszódik a regény; múlt és jelen összehangzásának váltóin fordul át egyik időből a másikba a történet. A egy fiatal író küzdelme saját gyengeségével, az önmaga elől való menekülés vágyával. A mú kora fiatalsága, amikor még szabad és bátor volt, éppen csak meglegyintette az elgyávító tapasztalat. Szabad és bátor volt, annak ellenére, hogy szorongva alávetette magát egy lány akaratának, és lesújtotta a köztük lévő társadalmi különbség. Valószínűtlennek látszott ugyan, hogy sikerülhet életkísérlete, melynek során nem iskolai és egyetemi évfolyamok lépcsőin kapaszkodik a célja felé, hanem szabálytalanul, nagy kerülővel, vállalva szabálytalan természetét, de csírájában benne volt a lehetősé a sikeré, igaz, hogy egyszersmind az önrombolásé is. A két idősík párhuzamos haladása egy sors felnövekvését kísé a jó és a rossz lehetőség útját a fiatalember életében.

Hardcover

First published January 1, 1979

Loading...
Loading...

About the author

Amos Oz

193 books1,673 followers
Amos Oz (Hebrew: עמוס עוז‎; born Amos Klausner) was an Israeli writer, novelist, journalist and intellectual. He was also a professor of literature at Ben-Gurion University in Beersheba. He was regarded as Israel's most famous living author.

Oz's work has been published in 42 languages in 43 countries, and has received many honours and awards, among them the Legion of Honour of France, the Goethe Prize, the Prince of Asturias Award in Literature, the Heinrich Heine Prize and the Israel Prize. In 2007, a selection from the Chinese translation of A Tale of Love and Darkness was the first work of modern Hebrew literature to appear in an official Chinese textbook.

Since 1967, Oz had been a prominent advocate of a two-state solution to the Israeli–Palestinian conflict.

Ratings & Reviews

What do you think?
Rate this book

Friends & Following

Create a free account to discover what your friends think of this book!

Community Reviews

5 stars
97 (31%)
4 stars
99 (31%)
3 stars
92 (29%)
2 stars
20 (6%)
1 star
3 (<1%)
Displaying 1 - 23 of 23 reviews
Profile Image for melania antal.
19 reviews2 followers
November 21, 2024
underrated. ez volt az elso olvasmanyom Hajnoczy Petertol, es az irasa emlekeztet az amerikai klasszikusokera. egy 'konnyed' olvasmany az alkoholizmus megrazo melysegeirol. mivel aranylag rovid, hamar at lehet ragni, de aztan kesobbiekben az emesztes... =)) mindenesetre ajanlom!!!! foleg a 'POKET zsebkonyvek' kiadasban.
13 reviews1 follower
October 29, 2024
entre que la mitad del libro es un pibe teniendo alucinaciones por el alcohol y la otra mitad es el mismo pibe intentando cacarse a una judía que quiere llegar virgen al matrimonio... lectura de cagalera, a punto de utilizar las páginas para...
Profile Image for Strasna Mera.
185 reviews25 followers
December 31, 2021
U pitanju je jedna simpatična knjižica o jednom promašenom junaku. Nešto kao Dovlatov, s tim da je Dovlatov, kako reče jedan knjiški prijatelj, ipak mnogo manji alkos 🙂
Profile Image for Nemanja.
326 reviews20 followers
April 21, 2020
In this novel the main protagonist is a writer obsessed with drinking. This indicates that the novel is also partly autobiographical, because Hajnóczy himself was a heavy drinker. The main theme is how this obsession is ruining his professional and private life. Hajnóczy often shifts from the present to the past showing us, through constantly criticizing it, the attitude of the society towards the failed writer and his struggle to fit in, and the abundant use of illusions gives us the insight into his mental state and his struggle with alcoholism.
Profile Image for Juan.
142 reviews3 followers
December 23, 2021
If you change alcohol for mobile phone, I’m this guy. And, honestly, this thought is frightening. But nothing to be worried about, I keep repeating myself, tomorrow I’ll change my habits.

Si cambias el alcohol por el teléfono móvil, yo soy el adicto de la novela. Pero no hay que dramatizar, sigo diciéndome, mañana seré un hombre nuevo.
Profile Image for Andras Horvath.
92 reviews
August 8, 2021
Two, inter-twined stories about personal struggles. One is a light story about love on the beach (slowly describing social class differences). The other is a striking story about alcohol addiction (with horroristic visions). Slightly unbalanced, but excellently connected.
Profile Image for Pank.
28 reviews
April 27, 2024
szerintem ehhez a könyvhöz nem vagyok elég szofisztikált
Profile Image for Zoltán.
227 reviews11 followers
August 20, 2022
It's not an easy book. If you had a brush with addiction, first hand, or people near you, it may hit closer. I'm not sure if it's quite some revolutionary literature, but it is still well worth a read, as it's tiny anyway. But don't expect an entertaining read from this one.
Profile Image for Beatrix Szombati.
16 reviews4 followers
February 2, 2019
Mintha valaki meg akarta volna írni a Zabhegyező felnőtt változatát, de Az ötös számú vágóhíd lett belőle.
Profile Image for Hadrian.
104 reviews16 followers
April 3, 2026
Valoración: 3.5/5 🌟

Un escritor alcohólico, una deriva bastante oscura, alucinaciones, y ese tono a medio camino entre lo confesional y lo descompuesto: eso es La muerta salió cabalgando de Persia. Y, sin embargo, tiene algo que engancha. No porque sea especialmente amable (no lo es en absoluto), sino porque el autor sabe muy bien cómo sostener esa tensión entre lo que el protagonista vive y lo que está dispuesto a reconocer.

Aquí lo interesante no es tanto la adicción en sí, sino cómo se cuenta, cómo se conjuga con el contexto. El protagonista no se presenta como alguien fuera de control, al menos no del todo. Va rebajando, matizando, quitándole hierro a lo evidente. Y ahí es donde la novela gana fuerza: en esa distancia incómoda entre los hechos —cada vez más inquietantes, con momentos casi de pesadilla— y el relato que él construye para no enfrentarse a ellos. No hace falta que nadie le desmonte; el propio texto se encarga de ir dejando al descubierto las grietas.

En medio de todo aparece, en una línea temporal pasada, Krisztina, que funciona como una especie de contrapeso, pero que evidencia el fracaso del protagonista. Su aparición me ha recordado a algunos personajes de las películas de Kaurismäki; aunque, a decir verdad, también el protagonista tiene ese parecido. Krisztina opera no tanto como salvación (eso sería demasiado simple), sino como recordatorio de que aún existía otra forma de estar en el mundo. Representa cierto orden, cierta posibilidad de límite, pero el problema es que llega cuando el protagonista ya está demasiado metido en su propia lógica como para sostener ese equilibrio. Es ya el rey del autoengaño y la disonancia cognitiva. Además, están las diferencias sociales, que hacen imposible la relación fortuita que se ha establecido entre ambos.

Además, el libro deja ver algo más allá de la caída individual. Hay pinceladas del contexto social, de la memoria personal, de un entorno que tampoco parece ofrecer demasiadas salidas. La figura del escritor que no encaja, que queda al margen, está bastante presente, y no solo como un rasgo biográfico, sino como síntoma de algo más amplio.

Lo que sorprende es la concentración: en pocas páginas se acumulan muchas capas. De hecho, aunque se lee rápido, deja la sensación de que algo se ha perdido por el camino. A ratos el tono puede parecer ligero, incluso cercano, pero hay algo ahí que incomoda, como si esa cercanía estuviera siempre a punto de romperse. Da la sensación de que el propio texto desconfía de cualquier intento de embellecer lo que cuenta.
9 reviews2 followers
February 14, 2019
A Wallace: Infinite Jest olvasása közben jutott eszembe, hogy újra kéne olvasni. Itt is ugrálunk az időben emlékeket előidéző tárgyak és asszociációk által vezetve. Legalábbis a mai olvasó számára szembetűnő a pártállam mindennapokra való befolyásának, főleg a munkakörülményekben való taglalása. Van egy belső, személyes hang, ami a legizgalmasabb rész volt számomra. Ez talán a legnagyobb teret a Krisztinával való kapcsolat mérlegelésében kapott. A legnagyobb csalódást -- főleg Wallace-szel párhuzamban, aki képes a függőséget a maga nyers hatalmában ábrázolni -- az alkoholizmus joviális leírása okozta, amely csalódásra még rá is tett egy lapáttal, hogy pont ezen jovialitás ellen kelt ki a mű elején:

Valóban érdekes, töltöttem az üres poharakba, hogy az iszákosság felőli vélekedéseket többnyire áthatja valami sajátos színezet, ami elnéző humorral telített leginkább, mintha a lerészegedés holmi csínytevés vagy kedélyes férfiszórakozás lenne, nem pedig kín, gyötrelem és rettegés, s ami talán a legfurcsább: ezt a kedélyeskedő hangvételt maguk az alkoholisták szítják és ápolják, akikből valami különös kielégülést vált ki a szenvedéseikre való aprólékos visszaemlékezés, miután szerencsésen elmúltak.

Persze megtörténhet, hogy dupla csavarról van szó, és tudatosan sétál bele a saját maga által leírt csapdába. Mindenesetre az eredmény izgalmas és szórakoztató olvasmány.
Profile Image for Yvett Krilek.
29 reviews14 followers
July 1, 2024
Újabb furcsa című könyv. Inkább 3.5, mint 3 🌟

Filmszerű elbeszélés, hirtelen vágások múlt és jelen között. Az írás egynegyede kb olvashatatlan, explicit részeg agymenés. Ha ezektől eltekintünk, akkor egyrészt kapunk egy naplószerű leírást egy szenvedélybeteg életéből, másrészt egy memoárt a fiatalságról, lehetőségekről, vagy épp azok elszalasztásáról. Nem túlzottan vidám nyári olvasmány :D még akkor sem, ha viszonylag sokszor szerepel benne a strand mint helyszín. Eléggé kaotikus, hirtelen van vége, nincs feloldozás, csak nosztalgia van, önámítás és beletörődés a sorsba. Az egyetlen pozitívnak mondható karakter Á., az elbeszélő felesége, de ő is csak érintőlegesen van jelen a történetben.
Elsősorban azért érdekelt a könyv, mert kiváncsi voltam, miről ír egy alkoholbeteg, aki tisztában van az állapota súlyosságával és be tud róla számolni. A függőség ijesztő dolog, és ezt ez a könyv csak mégjobban megerősítette. Amikor a beszűkült tudat elszántsággal párosul, ott nem lehet előre sejteni, hol lesz a gödör alja. Csak csúszni lefelé.
Profile Image for Juan Ocampo.
211 reviews51 followers
May 19, 2024
3.7
Después de conocer Budapest me interesé mucho por la literatura húngara. El título de este libro me llamó mucho la atención pero la narración no satisfizo mi gran expectativa. Son dos momentos de la vida de un alcohólico que se entrecruzan y tiene un final que deja abierta la posibilidad de que buena parte haya sido imaginada.
This entire review has been hidden because of spoilers.
8 reviews
April 17, 2019
Ez a könyv olyan, mint az "egy gyűrű". Tudod, hogy rossz lesz neked, ha a kezedbe veszed, mégis egész nap hívogat, és várod, hogy újra kinyithasd.
Profile Image for Dóra.
166 reviews8 followers
May 14, 2019
Valószínűleg nem értettem, de tűpontos.
Profile Image for Vilma Borocz.
32 reviews
April 21, 2025
tenyleg jo a tehetetlenseg es a valsag erzete. plusz az alkoholista latomasok. van egy eros atmoszferaja
10 reviews
April 11, 2026
Nem egy tundermese, de szamomra konnyen elkepzelheto volt a Budapesten jatszodo tortenet, raadasul valos problemakat boncol. Rovid konyv, szerintem megeri.
Profile Image for dorina.
30 reviews4 followers
September 29, 2025
Mikor 14 éves voltam, megnéztem életemben először a Trainspotting-ot, és egy bő 3 hónapig paranoid rettegésben éltem, hogy valaki véletlenül telenyom heroinnal és tönkremegy az életem, annyira megrázott, ahogyan az addikció mélypontjait bemutatta a film — ezzel az élménnyel tudnám talán a legjobban párhuzamba vonni ezt a kisregényt, habár természetesen már felnőtt fejjel nézve a dolgokat a földtől teljesen elrugaszkodott érzelmi distressz helyett inkább mély szomorúságot és (bizonyos pontokon) szánalmat váltott ki belőlem.

Nagyon erős önéletrajzi vonásokat magában rejtő műként meglepő őszinteséggel és tárgyilagossággal mutatja be Hajnóczy az alkoholizmussal vívott reménytelen csatát, annak minden mélypontjával, a kényelmetlen tudatával annak, hogy aktívan ölöd önön magadat, minden racionalizációjával és lélektani kárával, mint a depresszió, a szorongás, vagy a rémálomképekkel együtt.
Displaying 1 - 23 of 23 reviews